Az Új Ember hetilapban megjelent termetésvédelmi témájú cikkjeink

Az olcsó hús ideje hamarosan lejár

Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben 300 millió tonnás rekordot ért el. A látszólag olcsó nagyüzemi hús sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: a megvételkor, az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, és megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke. A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet mutat a globális élelmiszeriparról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.
 

Élet a vízből

A január 6-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba „Élet a vízből” címmel ír édesvízkészleteinkről: vízkészleteink 97,5 százalékát sós víz alkotja, a fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz is hatalmas mennyiség, ám ennek csak a töredéke hasznosítható és kitett mindenféle szennyezésnek, hiszen a felszíni és felszíni alatti vizeink a végső szennybefogadók, ezért védelmük az élet védelmével egyenlő.

Egy csepp a tengerben

„Egy csepp a tengerben” című cikk Mozsgai Katalin és Nemes Csaba tollából az Új Ember ünnepi számában mindannyiunk felelősségéről, a sokasodó és súlyosbodó tünetekről, a klímakonferenciák zsákutcájáról, a keresztény közösségek reményteli összefogásáról. Nem megijedni, hanem Isten művének megőrzésén kell munkálkodni, közösen: ha gyorsan kívánsz menni, menj egyedül, ha messzire akarsz jutni, menjünk együtt! Jézus Urunk ezért adta nekünk az egyetemes keresztény közösséget!

Mielőtt megvennéd, gondolj a csomagolásra!

Környezettudatos vásárlás = kevesebb hulladék. Zöldlista vásárló programot indított az OHÜ. Amit javasolnak az ünnepi szezonban is: bevásárlólista, tartós vagy többször használatos bevásárlótáska, nagyobb kiszerelésű termékek, kevésbé csomagolt termékek, helyi idénytermékek, újrahasználható csomagolás.
 
Közeleg a karácsony, a bevásárlóközpontokban is beindul az ünnepi nyüzsgés. Mindenki igyekszik a lehető leghamarabb kipipálni a szeretteinek szánt ajándékok, csomagolópapírok és az ünnepi asztalra valók beszerzését. De vajon az év végi hajrában mennyire figyelünk oda környezetünkre és a keletkező hulladék mennyiségére? Hogyan lehetünk környezettudatos vásárlók? Ennek járt utána Soma, a „Zöldlista környezettudatos vásárló program” arca, aki Török Szabolccsal, a kampányt szervező Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szóvivőjével együtt válogatott a termékek közül.

Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet

A teremtett világ védelmének egyik alapüzenete, a következő jövendölés, boldogságmondás: „boldogok a szelídek, mert ők öröklik a Földet”. Nemes Csaba ír az Új Emberben Advent harmadik vasárnapján a példamutatás erejéről, a túllövés napjáról, unokáink hiteléről, a szelídségről, mint kiútról.

Ismét használt sütőolaj gyűjtésére kér a MOL

Ismét elindította használt sütőolaj gyűjtő kampányát a MOL: aki elviszi a kijelölt kutak egyikére a használt étolajat, ajándékba egy újrahasznosított műanyagból készült gyűjtőedényt kap, amelyben kényelmesen tudja tárolni és a kutakhoz szállítani azt. A begyűjtött használt sütőolajból bioüzemanyag készül.

 
A MOL tavaly májusban kezdte a programot. Országszerte 100 benzinkútján helyezett el tárolótartályokat, lehetővé téve a lakosság számára a használt sütőolaj környezetbarát elhelyezését. Az első hetekben több mint 9 tonna használt sütőolaj gyűlt össze és több mint hétezer gyűjtőflakon fogyott el a benzinkutaknál. Tekintettel az igényekre 2011 őszén 150-re bővítették az átvevőhelyek számát, jelenleg pedig már 168 kúton lehet leadni a sütéshez használt zsiradékot.

Eltolták a klímacsődöt Dohában

Elfogadta az ENSZ 18. klímakonferenciája a szilveszterkor lejáró kiotói klímaegyezmény meghosszabbítását. A katari Dohában ülésező testület még nyolc évre dobott mentőövet az egyetlen nemzetközi jogi dokumentumnak, amely az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésére kötelez 35 fejlett államot, köztük az Európai Unió tagjaként minket is. A környezetvédők és sok veszélyeztetett ország szerint kiábrándító a végeredmény.
 
A katari Dohában november 26-án kezdődött el és a tervezettnél egy nappal tovább tartott a tanácskozás. Az egyeztetés kis híján kudarcba fulladt a fejlődő országoknak nyújtandó támogatások körüli nézeteltérések, valamint az egyértelmű kötelezettségvállalást elutasító, iparilag fejlett országok hozzáállása miatt. 

Lombháború milliárdokból

Eleink bizonyára meglepődve törölgetnék szemüket, ha valamilyen csoda folytán felébrednének. Ami az ősz beköszöntével a lehullott lombbal egyes településeken történik, valóságos abszurd. A lombtalanítás során milliárdokat költünk arra, hogy az értékes humuszalapanyagokat kertjeinkből, közterületeinkről eltávolítsuk.

Tragikomédiába illő például, ahogy a főváros egyik, magát kertvárosként hirdető kerületében egész népmozgalom alakult ki a kertekben keletkező falevelek összegyűjtésére és elszállítására. Amikor néhány évvel ezelőtt az önkormányzat meghirdette, hogy mindenkitől korlátlan mennyiségben, ingyen elszállítják a lombot, arra hivatkoztak, hogy a levélégetés megakadályozása a cél.

Egyház és közösség

Dátum: 
2012. december 7. péntek - 16:30
Helyszín: 
Mária Rádió

A 2012. december 7-i műsorban „Egyház és közösség” témájában beszélgetünk Mohos Gábor atyával, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárával és Nemes Csabával, a Naphimnusz Egyesület egyik alelnökével.

Oldalak