A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben.

A Science Advances (American Association for the Advancement of Science – AAAS, Amerikai Tudományfejlesztési Szövetség) április 19-én – tizenkilenc tudós összefogásával – átfogó tudományos közleményt jelentett meg Globális megállapodás a természetért: kormányzó alapelvek, mérföldkövek, célokcímmel. Remekül összefoglalt, részletes képet adnak Földünk jelenlegi állapotáról és a lehetséges kiútról. Egy új, átfogó globális megállapodást sürgetnek a már megalkotott nemzetközi egyezmények szinergikus összehangolása, jogilag kötelező érvényük kiterjesztése, valamint kiegészítő célok rögzítése által. Elsősorban a párizsi klímamegállapodás és a biológiai sokféleségről szóló egyezmény közös és egymásra ható céljait vizsgálták. Ugyanezen a napon a One Earth (Egy Föld) és a Leonardo DiCaprio Alapítvány kezdeményezéseként más szervezetekkel együttműködve petíciós honlap (globaldealfornature.org) létesült. Az alapítvány 100 millió dollárt ajánlott fel a tudósok által kezdeményezett céloknak megfelelő kísérleti projektek elindítására.

A szerzők megközelítése szerint a lehetséges globális megállapodás alapját a következő, tudományosan megalapozott természetmegőrzési célok adják. Az összes őshonos ökoszisztéma-típus és természetes szukcesszió (adott természetes élőhelyhez kötött időbeli élőhelyi társulások átalakulása) variációinak a képviselete (1); az őshonos fajok életképes populációinak fenntartása vagy megóvása természetes környezetükben (2); az ökológiai funkciók és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása (3); a természetes ökoszisztémák szén-dioxid-megkötésének maximalizálása (4); valamint a környezeti változások és az evolúciós folyamatok összefüggéseinek vizsgálata és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás (5).

A tudósok azt javasolják az új globális megállapodás keretében, hogy a Föld 30 százalékát 2030-ig teljes mértékben nyilvánítsák védetté a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény céljainak és eszközeinek megfelelően. De mivel a Föld természetes ökoszisztémáinak jóval nagyobb részét kellene megőrizni vagy helyreállítani ahhoz, hogy elkerülhessük a katasztrofális következményeket, a bolygó további 20 százalékát kellene védetté tenni mint úgynevezett éghajlati stabilizációs területeket.

A Föld napján, április 22-én újabb cikkek, közlemények figyelmeztettek arra, hogy a tavaly októberben megjelent másfél Celsius-fokos IPCC időközi jelentés túl optimista, különösen a jégmezők olvadásának hatásait tekintve. Az úgynevezett permafroszt (tartósan fagyott) területek – amelyek nagyjából a szárazföld 20 százalékát teszik ki – olvadása olyan, a klímaváltozást felerősítő hatással járhat, mint például a felszín sugárzás-visszaverő képességének, az úgynevezett albedónak a változása, valamint az eddig fagyott talajba szorult metán felszabadulása.

A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb jelentése szerint a globális energiafogyasztás 2018-ban a 2010-es átlagos növekedési ráta közel kétszeresére nőtt (2,3 százalékkal volt nagyobb, mint 2017-ben) a világ erősödő gazdasága, valamint a világ egyes részeinek magasabb fűtési és hűtési igényei miatt. Az energiahordozók közül a földgáz iránti kereslet növekedett a legjobban, annak ellenére, hogy a nap- és a szélenergia-felhasználás növekedése is kétjegyű emelkedést mutatott. Az energiaszükséglet növekedésének több mint felét a nagyobb villamosenergia-kereslet okozta. Bár az energiahatékonyság javult, a magasabb energiafogyasztás eredményeként a szén-dioxid-kibocsátás tavaly 1,7 százalékkal nőtt, és ezzel új rekordot ért el. A magasabb energiaigény a globális gazdaság növekedésével magyarázható, amely 2018-ban 3,7 százalékkal bővült. Kína, az Egyesült Államok és India együttesen közel 70 százalékát tette ki a teljes energiaigény-növekedésnek. Az energiaigény Európában 2018-ban más utat követett. Az 1,8 százalékos gazdasági növekedés ellenére a kereslet csak 0,2 százalékkal nőtt. Az energiahatékonyság növekedése Németországban az energiaigény 2,2 százalékos csökkenését eredményezte, az olajigény több mint 6 százalékkal csökkent. Franciaországban és az Egyesült Királyságban is csak mérsékelten növekedett a kereslet. Itthon mérsékelten, 0,8 százalékkal emelkedett a villamosenergia-fogyasztás 2017-hez képest, az üzemanyagok, különösen a gázolaj fogyasztása (a szállítási igény növekedése miatt) tovább nőtt, a gázfogyasztásunk (ami az összenergia-fogyasztásunk nagyjából harmadát jelenti) különösen a 2018. február végi, márciusi hidegek miatt valamelyest nőtt, aztán idén februárra már jóval kisebb volt az előző évekhez képest. Fontos és kedvező irányú folyamat, hogy a gazdasági növekedés és az energiafogyasztás emelkedése mértékének szétválása továbbra is jellemző, de ez már nem elegendő ahhoz, hogy megállítsuk a káros környezeti változásokat.

Mint ahogy már többször írtam e sorozatban is: egyre sürgetőbb az életvitelünk mértékletesebbé alakítására való tényleges felkészülés. A tudományos alapok megvannak, szinergikus társadalmi-gazdasági-környezeti modellek mutatnak kiutat, csupán közös akaratra lenne szükség legalább regionális léptékben. Érdemes újra és újra végiggondolni egy igazságos, bátor (a nehézségekkel őszintén szembenéző), mértékletes (közgazdásznyelvre lefordítva: egyensúlyt teremtő) és okos, azaz a sarkalatos erényeken nyugvó életviteli átmenet lehetőségét.

Fotó: Pixabay.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír