A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma egy különleges kiadványra hívjuk fel olvasóink figyelmét.

Közös otthonunk: Útmutató élő bolygónk gondozásához címmel jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet és az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma egy megindító kiadványt online (Our common home), és ötvenezer példányban nyomtatott formában is, egy hónappal ezelőtt, február 14-én. A gyönyörűen illusztrált húszoldalas útmutató Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’ kezdetű enciklikájának üzeneteivel az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a fenntartható erőforrás-használat tudományos összefüggéseit tárgyalja.

A kötet hit és a tudomány együttműködése abból a célból, hogy a katolikusokat (és nem csak őket!) felvértezze azzal a tudással, ismeretekkel és eszközökkel, amelyekkel az imát különböző cselekvésekké alakíthatja a globális környezeti kihívások megoldására.

Olyan területeken, mint az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás, az általános, minden környezeti elemre (vizeink, a talajok és a légkör) vonatkozó szennyezés, a fajok és ökoszisztémák gyors elvesztése.

Az alkotók szándéka szerint ez a kiadvány segít a katolikus közösségeknek abban, hogy Ferenc pápa felhívásaival összhangban, aktívabban léphessen fel a teremtett világ védelme, egy fenntarthatóbb jövő alakítása érdekében.

Az új útmutató hét környezetvédelmi témáról nyújt rövid, egyértelmű tudományos áttekintést: az éghajlatról, a biológiai sokféleségről, vizeinkről, a levegőszennyezésről, az élelmiszeriparról, a fenntartható fogyasztásról, valamint a környezeti és társadalmi igazságosságról. A témák összefoglalóját megelőzi egy-egy odaillő részlet a Laudato si’ enciklikából, valamint rövid leírás is szerepel a kötetben arról, hogy mire van szükség a probléma megoldásához, konkrét teendőket sorolva.

Így például a természet, a fajok sokszínűségének megvédése érdekében a következő teendőkre hívják fel a figyelmet: az ökoszisztémák megőrzésére és helyreállítására irányuló azonnali intézkedésekkel visszafordíthatjuk a természetben okozott károkat. Meg kell védeni és helyre kell állítani az élőhelyeket a szárazföldön és a tengerekben egyaránt. Erősíteni kell a helyi és őslakos népek földhasználati jogát, akik mély és sokrétű ismerettel rendelkeznek a természeti erőforrások bölcs felhasználásáról. Változtatnunk kell az élelmiszer-előállítási eljárásokon és -fogyasztási szokásokon. Az úgynevezett helyreállító mezőgazdasági gyakorlatok valódi menedéket nyújthatnak a természetnek, és egyben segíthetnek az éghajlatváltozás kezelésében is. A kevesebb hús és tejtermék fogyasztása, valamint az élelmiszer-pazarlás visszafogása csökkenti az ökoszisztémákra nehezedő nyomást. Az éghajlati válság kezelése pedig a biológiai sokféleség további csökkenését is megakadályozza.

A kiadványt Michael Czerny bíboros, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma vezetője és Mans Nilsson, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet ügyvezető igazgatója mutatta be. A tudósítások szerint Czerny bíboros elmondta, hogy a kiadvány egyesíti a hitet és a tudományt, hogy „felhatalmazza” az embereket arra, hogy ezen értékek jegyében tegyenek lépéseket a saját közösségeikben a klímaváltozás és a környezet pusztítása ellen, valamint a kiszolgáltatott emberek védelme érdekében.

Kritikus történelmi pillanatban vagyunk, amikor jelenünk tettei meghatározzák a következő nemzedékek sorsát”

– mondta a bíboros. Hozzátette: „Az előttünk álló kihívás óriási; nem kell más, mint egy »merész kulturális forradalom azért, hogy megfelelően reagáljunk«” – utalva a Laudato si’ egyik sorára.

Mans Nilsson, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy az intézet számára ez az együttműködés a maga nemében egyedülálló, „az első olyan, amiben az éghajlatváltozás és más környezeti kihívások nemcsak az emberek eszéhez, hanem szívéhez és lelkéhez is eljutnak”.

A vizek védelméről a következő teendők sorjáznak a kiadványban: a vizet szűkös és értékes erőforrásként kell kezelnünk; kevesebbet és hatékonyabban kell használnunk. A víztakarékosságra vonatkozó oktatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy az emberek megváltoztassák a vízhasználat módját. Küzdenünk kell a pazarló öntözési gyakorlatokkal szemben. Csökkentenünk kell a folyók, a felszín alatti vizek és a tengerek szennyezését, ideértve a műtrágyák és növényvédő szerek túlzott használatát a mezőgazdaságban. Erőforrásokat takaríthatunk meg az eső- és szennyvíz újrahasznosításával, az erdők védelmével pedig a vízgyűjtőket és a folyókat is megvédhetjük. És mivel a globális felmelegedés hozzájárul a vízhiányhoz, ezeket a problémákat együtt kell kezelnünk.

A kiadvány közrebocsátásával a Vatikán eszközöket és erőforrásokat biztosít az embereknek ahhoz, hogy Ferenc pápa környezeti felelősséggel és fenntarthatósággal kapcsolatos üzeneteit valódi tettekre válthassák. Az új típusú vatikáni üzenet magában foglalja az enciklikáról szóló, A levél című dokumentumfilmet is, amely 2022 októberében jelent meg a YouTube-on, és eddig több mint 8 millióan nézték meg.

A levél. Egy üzenet Földünkért című gyönyörű és elgondolkodtató dokumentumfilm magyar nyelvű változatát április 19-én 17.30-kor mutatják be Budapesten, a Párbeszéd Házában.

Legyünk több figyelemmel az enciklika egyik meghatározó üzenetére: „Annak a hivatásnak a megélése, hogy védelmezői legyünk Isten művének, lényegi része az erényes életnek, nem valami szabadon választható feladat s nem is a keresztény tapasztalat másodlagos szempontja.” (LS, 217)

Szerző: Nemes Csaba

Fotó: Pixabay