Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
A március 29-i műsort Assisi Szent Ferencnek a teremtésvédelemhez, a temetett világ szeretetéhez fűződő viszonya bemutatásának szenteljük. A téma aktualitását a pápaválasztás eredménye is indokolja, hiszen, ahogy böjti cikksorozatunk legutóbbi számában is írja a Naphimnusz Egyesület alapítója, Nobilis Márió atya: „Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záró-elmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot.” Nem pusztán a névválasztás hívja fel a figyelmet az Assisi Szent Ferenc által hirdetett evangéliumi szegénység és egyszerűség fontosságára, a teremtéshez fűződő viszony átértékelésére, hanem már Ferenc pápa első fellépése is. Az idézett cikkből folytatva: „Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt”.