Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Nagyböjt első vasárnapján „Önmérséklet” címmel jelent meg az Új Emberben Nemes Csaba és Nemes Gábor írása a „teremtésvédelem” rovatban.

Arról írnak, hogy Nagyböjt időszaka számunkra a bűnbánat, a Jóistenhez való fordulás időszaka. Ilyenkor fordulunk el a kellemes életet nemcsak szimbolizáló, hanem, ahhoz ünnepek alkalmával szorosan tartozó bőséges lakomáktól is. A Nagyböjt időszakával párhuzamosan a környezet és természetvédelmével kapcsolatos „jeles napok” is egybeesnek hagyományosan: mindegyik említett alkalom (pl. Madarak és fák napja, vagy Föld napja) a teremtett világ védelméről szól. De mi másról szól is nekünk a Nagyböjt időszaka, mi is lehetne beszédesebben cselekvő ilyenkor, mint az étellel, élelmiszerekkel való különös takarékosság, mi is lehetne leginkább valódi tett, amikor kárba vész a Földön megtermelt élelmiszer mintegy fele, azaz kétmilliárd tonna évenként? A szerzők azt javasolják, hogy az apró megmaradót se hagyjuk veszni, seperjük össze a „morzsákat” is, gondoljuk át, hogy miből, mennyit vásárlunk, és azt is, hogy abból mennyit dobunk ki. Az a „tett” is hasznos tett, amit nem teszünk meg, a környezetünket védi, amit nem veszünk meg és nem dobunk ki, legyen így, hiszen itt a Nagyböjt!
Levél a családokhoz, a házaspárokhoz, a jegyesekhez és a szerelmesekhez, a családokat szerető szerzetesekhez és paptestvérekhez és mindenkihez, aki a családi élet mellett áll.
Guiyu Kína Guangdong tartományában fekszik. Hajdanán négy kis falucska volt, amely azért állt össze, hogy itt dolgozzák fel a világ elektronikus hulladékát. Ma napi 1000 kamion hozza ide a világ e-hulladékát, melyet puszta kézzel, védőeszközök nélkül "dolgoznak fel".
A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására - fogalmazott az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleménye a kedden Budapesten megrendezett szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai konferenciáról.
Az idei év első egyesületi találkozójára 2013. február 13-án kerül sor. A találkozó menetrendje a következő lesz:
Bazsi – Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át a falu.

A Pilisi Parkerdő Zrt. a lakosság bevonásával a Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáit szeretné dokumentálni és újraéleszteni.

Az Új Ember január 20-ai számában a Teremtésvédelem rovatban Bakonyi Gábor „Apró lépések a környezetünkért” című cikkében ír a „Föld órája” kezdeményezésről. Olyan témáról van szó, amely a keresztény bizalomból ugyanúgy következik, mint - ahogy a cikk bemutatja - a környezettudatos gondolkodásból: az apró tettek sokasága is segíthet a környezeti terhelések csökkentésében. Ne gondoljuk, hogy egy ember tettére nincs szükség, sokunk közös elkötelezettségével mint milliónyi kis Atlasz, együtt vihetjük tovább vállunkon a működésében megóvott, egészséges Földet (ami, tegyük hozzá, elengedhetetlen emberi hozzájárulásunk a Teremtő ránk vonatkozó tervéhez).

Csaba testvér nemrég megjelent újabb üzenete abból a szempontból különösen is érdeklődésre tarthat számot a teremtett világ iránt felelősségüket megélni próbáló keresztények számára, hogy reményteli látásmódjával az emberi közösség és az isteni szeretet nagyobb összefüggésébe helyezi azokat a témákat, amelyek oly sokszor vita tárgyai korunkban: az erőforrások felhasználását, a tudomány fejlődésének vívmányait... Hajlamosak vagyunk ezeket vagy mélyebb átgondolás nélkül, felelőtlenül kihasználni, vagy pedig szigorúan megbélyegezni. Csaba testvér szavaiból megérthetjük: a hálás lelkület és egymás bőkezű megajándékozása a világ javaival ugyanúgy része a teremtett dolgokkal kapcsolatos keresztény küldetésnek, mint a felelős megkülönböztetés és a mai helyzetünkből fakadó tennivalók iránti elkötelezett figyelem.
Gigantikus méreteket ölt az emberiség húséhsége, 2012-ben 300 millió tonnás rekordot ért el. A látszólag olcsó nagyüzemi hús sokkal drágább. A vásárló háromszor fizet: a megvételkor, az adóval az új istállóknak és a vágóhidaknak, és megfizeti az okozott környezeti és egészségügyi károkat is. A Heinrich Böll Alapítvány, a német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség, a Bund és a Le Monde diplomatique című lap szakemberei által elkészített jelentés szerint különösen gyorsan növekedett és okoz komoly problémát a marha-, disznó- és szárnyashús fogyasztásának mértéke. A globális mezőgazdaság az egyik legnagyobb teher a környezetre: hogy milyen nagyot, azt az új "húsatlasz" teszi nyilvánvalóvá. A számos grafikát és adatot tartalmazó tanulmány többnyire elrettentő képet mutat a globális élelmiszeriparról - olvasható a Der Speigel német hetilap online kiadásában.