Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
Fel kell ismernünk hatalmunk korlátait,
és ami még ennél is fontosabb: tudásunk és ítélőképességünk korlátait.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
"Ha kevesebb órát dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és segítene megmenteni a bolygónkat" - írja Juliet Schor a Boston College szociológia professzora az amerikai Yes Magazine hasábjain. Elgondolkodtató összefüggést feszeget a szerző, miszerint a túlköltekezett, gazdasági recesszióval küzdő nyugati világot a szemléletváltás és a kevesebb munka mentheti meg. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez lehet a jövő képlete?

Meghívó a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület tisztújító és tavalyi évet lezáró beszámolójának, illetve közhasznúsági jelentésének elfogadására szolgáló közgyűlésére, amelyet 2012. május 15-én, kedden, 18 órai kezdettel tartunk a Misszióstársaság (Lazaristák) Központi házában (1118 Budapest, Ménesi út 26.). Térkép itt: http://g.co/maps/nkprr.
Június 20 és 22 között kerül megrendezésre Rio, de Janieróban az ENSZ Konferenciája a fenntartható fejlődésről. Egy olyan találkozó lesz, amelyet nagy figyelemmel kísérnek az összes környezetvédő szervezetek. Talán utolsó alkalom, hogy változás legyen azután, hogy állam- és kormányfők húsz évvel ezelőtti ígéreteiket teljességgel elárulták. (Aiolus News)
Ezzel kapcsolatban a közelmúltban Rómában előadást tartott Achim Steiner az ENSZ főtitkár helyettese, a világszervezet környezetvédelmi programjának felelőse. Steiner sorra vette azokat a kérdéseket, amelyeket Rióban meg kell vitatni.
Az Ökotárs Alapítvány ismét meghirdeti az Év Fája Versenyt, melyre bármilyen magánszemély vagy csoport, szervezet jelölheti kedvenc fáját egész Magyarországról.
A verseny keretében nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keressük, hanem azt, amelyik a jelölőknek, a helyben élőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál. Bárki: baráti társaságok, családok, iskolás csoportok, civil szervezetek, önkormányzatok vagy vállalkozások jelölhetik kedvenc fájukat egy fotóval és a hozzá kapcsolódó történet leírásával. A jelöléseket április 24. és június 30. között lehet beküldeni az evfaja.okotars.hu oldalon keresztül. A vetélkedőre jelölt fákból az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12 döntőst választ, ezek közül az ősz folyamán a közönség szavazással választhatja ki kedvencét. Az Év Fája a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz!
A Szent Imre plébánia közössége, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Egyesület közös szervezésében "Középpontban a Teremtés" címmel tartott előadássorozat második előadásán "A teremtett világ megőrzése" címmel Hetesi Zsolt fizikust hallgathatjuk a Villányi úti Szent Imre Templomban (Szentimrevárosban).
Április 19-21. között a Sapientia Főiskola és a KETEG meghívására Budapestre látogat Helen Alford, az egyház társadalmi tanításának világszerte elismert szaktekintélye.Ellentmond-e egymásnak etika és üzleti siker? Van-e létjogosultsága a fenntartható fejlődés gondolatának a gazdasági világválság közepette? Közgazdászok és felelősen gondolkodó gazdasági szakemberek egyre növekvő csoportja hosszú évek óta hangoztatja: új alapokra kell helyezni a gazdaságot, szemléletváltásra van szükség, hogy új, fenntartható egyensúly alakuljon ki.
Ezt az alternatív közgazdasági irányzatot Magyarországon 2010 óta intézményesen is tanítják. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem ekkor indította el közösen Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzését, a római testvérintézmény, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) dékánja, Helen Alford által vezetett hasonló képzése alapján. Idén már a harmadik évfolyamra várják a jelentkezőket.
A KETEG tantárgyait három elméleti blokkban (gazdaság, társadalomtudományok, teológia) és egy gyakorlati modulban tanítják. Az oktatók a Sapientiáról, a Corvinusról, a keszthelyi Pannon Egyetemről, illetve a vállalkozói szférából (ÉRME klub, Közösségi Gazdaság) kerülnek ki, a gazdasági tárgyak oktatói között számos neves, az alternatív közgazdasági irányzat iránt elkötelezett gazdasági szakember szerepel. Gyakori meghívottak külföldi egyetemek szakértői is; így járt már itt Wolfgang Grassl amerikai marketingszakértő, és 2012 áprilisában a szak által szervezett konferencia és az órák vendége lesz Helen Alford is.
A Szent Imre plébánia közössége, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Egyesület közös szervezésében "Középpontban a Teremtés" címmel két részes előadássorozat indul, melynek első előadásán "Férfinak és nőnek teremtette" címmel Pál Feri atyát hallgathatjuk a Villányi úti Szent Imre templomban (Szentimrevárosban).
Ismét sötétségbe borul a világ! Március 31-én újra WWF Föld Órája. A világ legnagyobb civil kezdeményezéséhez több mint 1,8 milliárd ember csatlakozott már, de nem csak a magánszemélyek feladata bolygónk védelme. A környezettudatos vállalat jó példát mutat és erőforrást is spórolhat.
Országos mozgalom indult az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.

Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez. A minisztérium feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. Régi őshonos tájfajtáink, mint a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.
