A teremtés tisztelete az emberi élet és méltóság tiszteletéből fakad.
A teremtés tisztelete az emberi élet és méltóság tiszteletéből fakad.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
szo, 2012-04-14 12:37 Ellentmond-e egymásnak etika és üzleti siker? Van-e létjogosultsága a fenntartható fejlődés gondolatának a gazdasági világválság közepette? Közgazdászok és felelősen gondolkodó gazdasági szakemberek egyre növekvő csoportja hosszú évek óta hangoztatja: új alapokra kell helyezni a gazdaságot, szemléletváltásra van szükség, hogy új, fenntartható egyensúly alakuljon ki.
Ezt az alternatív közgazdasági irányzatot Magyarországon 2010 óta intézményesen is tanítják. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem ekkor indította el közösen Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzését, a római testvérintézmény, a Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) dékánja, Helen Alford által vezetett hasonló képzése alapján. Idén már a harmadik évfolyamra várják a jelentkezőket.
A KETEG tantárgyait három elméleti blokkban (gazdaság, társadalomtudományok, teológia) és egy gyakorlati modulban tanítják. Az oktatók a Sapientiáról, a Corvinusról, a keszthelyi Pannon Egyetemről, illetve a vállalkozói szférából (ÉRME klub, Közösségi Gazdaság) kerülnek ki, a gazdasági tárgyak oktatói között számos neves, az alternatív közgazdasági irányzat iránt elkötelezett gazdasági szakember szerepel. Gyakori meghívottak külföldi egyetemek szakértői is; így járt már itt Wolfgang Grassl amerikai marketingszakértő, és 2012 áprilisában a szak által szervezett konferencia és az órák vendége lesz Helen Alford is.
A Szent Imre plébánia közössége, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Egyesület közös szervezésében "Középpontban a Teremtés" címmel két részes előadássorozat indul, melynek első előadásán "Férfinak és nőnek teremtette" címmel Pál Feri atyát hallgathatjuk a Villányi úti Szent Imre templomban (Szentimrevárosban).
Ismét sötétségbe borul a világ! Március 31-én újra WWF Föld Órája. A világ legnagyobb civil kezdeményezéséhez több mint 1,8 milliárd ember csatlakozott már, de nem csak a magánszemélyek feladata bolygónk védelme. A környezettudatos vállalat jó példát mutat és erőforrást is spórolhat.
sze, 2012-03-21 13:46 Országos mozgalom indult az őshonos gyümölcsfáink megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én. A kezdeményezést a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) is támogatja, hiszen valamennyiünk érdeke, hogy a Kárpát-medencében régóta termesztett gyümölcsfajták, illetve tájfajták fennmaradjanak, újrahonosodjanak.
Az Európai Unió jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez. A minisztérium feladata, hogy a „száműzetésben tartott”, elfelejtett fajtákat újra divatba hozza, színesítve ezzel a választékot. Az üzletekben alig néhány zöldség- és gyümölcsfajta közül válogathatnak a fogyasztók, pedig több ezret őriznek belőlük a hazai génbankok. Régi őshonos tájfajtáink, mint a Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack vagy a Szentesi rózsavirágú naspolya nemcsak az íz és a gazdag beltartalom miatt értékesek. Ezek a fajták az évszázadok során tökéletesen alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek vegyszeres kezelést sem.
k, 2012-03-13 11:45 
A FAO adatai szerint az áruházláncok és a mögötte álló sablonos élelmiszertermelés miatt mára eltűnt növényeink 75 %-a. Jelenleg 12 növény és 5 állatfaj tart el minket. Ez az „ipari méret logikája”, és erre épül minden, termesztés, kereskedelem, stb. Jó ez így?
Az egyöntetűség és az állandóság elve megkívánja, hogy az élelmiszertermelésben ugyanaz a növény kerüljön nap, mint nap termesztésre, feldolgozásra és eladásra, hisz az áruházláncok polcairól, ahogy a film is mutatja, kétségtelenül pl. csak ugyanolyan (ízetlen) sárgadinnye adható el, - mely három hétig is eláll ugyanott -, míg az ízes magyar pl. nem, mert az néhány nap alatt tönkremegy. Mindez azonban azt jelenti, hogy Európa szerte olyan növényeket vásárolnak az emberek, melyek rég nem „produkálják azt, amit hagyományos, szupermarketekben nem, csak őstermelői piacokon kapható ősrégi társaik. Azaz a répa vesztett répaságából, az előbb hivatkozott dinnye pedig dinnyeségéből. Mennyi lehet benne pl. a vitamin vagy az ásványi anyag tartalom? Ez érdekelheti legkevésbé a vásárlót, ha a tömegtermelésből adódóan a paradicsom pl. jóval olcsóbb, mint máshol.
Időpont: 2012. február 20-a, hétfő, 17 óra 30 perc.
(Mivel az este nem csak agapét, de közgyűlést is tartunk, ezért kérem mindenki érkezzen pontosan! Fél 6-kor már kezdünk.)
Helyszín: Galagonya pinceborozó (cím: 1036 Budapest, Lajos utca 70-72, de valójában a Lajos utcáról nyíló Galagonya utca közepe)
A közgyűlés napirendi pontjai:
k, 2012-02-07 19:41 A Református Egyház Zsinati Irodájában, Budapesten 2012. január 4-én megtartotta első ülését a frissen létrejött Ökogyülekezeti Tanács. A kívülálló számára első pillanatban talán nem minden nehézség nélkül megfejthető kifejezés nem egy új vallási csoportokat létrehozni kívánó kezdeményezést takar, hanem azt a szándékot fejezi, ki, hogy a református egyházon és annak hitéleti közösségein belül ébredjen fel és növekedjék az ökológiai érzékenység.
Erre a munkára kötelezték el magukat a tanács tagjai, akik mindannyian e feladatért tenni kész környezetvédelmi szakértők és lelkészek. Név szerint: Dr. Botos Barbara környezetvédelmi szakember, Gyimóthy Géza környezetmérnök, Fekete Ágnes lelkész, Karsay Eszter lelkész, Kodácsy Tamás lelkész, Konkolyné Bihari Zita klimatológus, Szabó Mária közgazdász, Szalay László Pál lelkész, Szűcs Boglárka biológia-földrajz szakos tanár, Dr. Végh László fizikus és Dr. Viktor András környezeti nevelő alkotják a testületet.
Sokat megtakaríthat a szemétdíjon a jövőben az, aki veszi a fáradságot, és szétválogatja a hulladékot. A hulladékgyűjtő szigeteket nem számolják fel teljesen, de terjed a háznál történő, zsákos gyűjtés is. A környezetvédők szerint az lenne az igazi, ha a hulladékos rendszer most zajló központosítása a szeméttermelés megelőzését is támogatná.
"Akárhova megyek az országban, mindenki azt mondja, hogy neki fontos a környezettudatosság. Mire én azt szoktam kérdezni: akkor hogyan lehet az, hogy az egy főre eső évi 86 kiló csomagolási hulladékból csak 10-12 kiló, legjobb eseten is csak 20 kiló jut el a szelektív rendszerig? Megfelelő anyagi ösztönző nélkül nem lehet népszerűbb a gyűjtés" - mondta a lakossági hulladékgyűjtésről Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője az [origo]-nak.
Jelenleg mintegy hét és félmillióan használhatnák ki a szelektív hulladékgyűjtő rendszert, de a gyakorlatban mindössze egymillióan válogatják szét a szemetet. A Nyugat-Európában elterjedt módszer szerint a vegyes, nem szelektált hulladékért sokkal többet kell fizetni, Belgiumban például minden egyes zacskóért egy eurót, így a háztartások gyorsan rájönnek, hogy jobban járnak, ha külön gyűjtik a papírt, a fémet és a műanyagot.
k, 2012-01-17 11:30 Tagjainak számát és szervezettségét tekintve egyértelműen a katolikus egyház a világ legnagyobb zöld szervezete. Körülbelül 1,1 milliárd ember tartozik hozzájuk, híveiket XVI. Benedek "zöld pápa" és a keresztény sajtó a teremtett környezet védelmére tanítja. Vallják, hogy tisztelni és védeni kell környezetünket, amelyet Isten teremtett és mi csak használatra kaptuk kölcsön. Istent áldjuk és dícsérjük azzal, ha megvédjük mestermunkáját: könyezetünket.
Míg a Greenpeace vagy az állatvédő PETA szervezői millitáns akciókkal mutogatják magukat és hisztiznek, a keresztények szelíd szavakkal változtatják meg híveik lelkét. Természethez való hozzáállásukat. Akcióik, megnyilvánulásaik után nem kezdenek el kalapozni ("fundraising"), ez is a közös kasszából megy. A hívek szerény adományaiból.
Nemrég katolikus és ortodox keresztények együtt imádkoztak és tettek a Dunáért. A fagyos januári szélben, Úrjelenés ünnepén Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök megáldotta a Dunát, amelybe bele is kortyolt! Drámai és kétségkívül a média figyelmét felkeltő cselekedetként. A keresztények kezdenek ráébredni arra, hogyan működik a média.
Mindezt -nem véletlenül- az Országházzal szemközt hajtotta végre, ahol igét is hirdettett: "A megszentelt vízből az áldás során kapunk néhány cseppet. Ez késztessen bennünket életünk megváltoztatására."
Lelkünk és a Duna állapota közé elgondolkoztató párhuzamot vont:
"Ezt a folyót újra megtisztítani nagyon hosszú idő lesz. (...) Mit jelent ma nekünk a Duna vize? Szinte megfeledkezünk arról, hogy a víz az élet, és nem törődünk azzal, hogy megöljük a vizet és vele együtt az az életet."
