Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk most egy elég faramuci dologra világít rá: milyen környezetszennyezéssel járhat maga a zöld energia előállítása is.
Egyre többször halljuk a „ritkaföldfémek” kifejezést. Ezek az amúgy a Földön szinte mindenhol, de meglehetősen kicsiny mértékben előforduló ásványokban található fémek csak a Föld néhány helyén találhatók sűrűbben, azaz már kibányászható léptékben.
A ritkaföldfémek egy 17 fémből álló csoport, amelyet a manapság már szinte mindenki által használt termékek – mint például az okostelefonok, számítógépek, de emellett a szélturbinák, napelemek, elektromos autók – előállításához is felhasználnak. Egyre inkább kezdjük megtanulni a nevét az okostelefonoknál nélkülözhetetlen neodímiumnak és diszpróziumnak, az europiumnak (ld. csaknem teljes tisztaságban nyitóképünkön) és a lanthanumnak, vagy a cériumnak, amely például abban segít, hogy az érintőképernyő hosszú évekig működjön.
A ritkaföldfémek a zöld energia szinte minden területén fontos szerepet játszanak.
A neodímium nélkülözhetetlen az ipari állandó mágnesek gyártásához, amelyek az elektromos autókban használt technológia fontos részét is képezik. A modern fotovoltaikus rendszerek a ritkaföldfémekre támaszkodnak, és a teljes ún. zöldenergia-ipar további fejlesztése során már most sem lehet megkerülni ezeket az erőforrásokat.
Az Európai Uniónak a belső ellátás szinte teljes hiánya miatt ezen fémek több mint 90 százalékát importálnia kell, főként Kínából.
A ritkaföldfémek iránti kereslet óriásit növekedett az elmúlt tíz évben, és szinte életbevágóak az informatikai és zöldenergia-ellátás biztosításának szavatolása érdekében. A ritkaföldfémek az Európai Bizottság által összeállított kritikus anyagok listáján is ott vannak.
A neodímium
A Geology.com által júliusban készített friss elemzés a 2020-as előzetes adatok alapján megmutatja, hogy ritkaföldfémkészletek hol a legnagyobbak. Három ország (Kína 37 százalék, Vietnám 18,5 százalék és Oroszország 10 százalék) rendelkezik a készletek valamivel kevesebb mint kétharmadával, és Brazíliában van még jelentősebb potenciál (a készletek 16 százaléka). Indiára 6 százaléka, Ausztráliára 3,5 százaléka jut az eddig ismert lelőhelyeknek. Európában Grönlandon van jelentősebb előfordulás, nagyjából, mint az USA-ban, ami a készletek 1,25–1,25 százalékát teszi ki. Óriási problémát jelent még az is, hogy meglehetősen környezetszennyező a bányászatuk és az ásványokból való kinyerésük. Ez azt is jelenti, ha lennének Európában bányászható készletek, akkor szigorú környezetvédelmi előírásokat kellene betartani a fémek kinyerése során.
A mining.com egy júliusban megjelent összeállításából azt is megtudhatjuk, hogy a kínai dominancia 2010-ben érhette el a csúcspontját, amikor a világ ritkaföldfém-termelésének mintegy 95 százalékát uralták, és számos ritkaföldfémoxid ára néhány év alatt több mint 500 százalékkal emelkedett. Ez volt az ébresztő a ritkaföldfém-fogyasztók és -bányászok számára szerte a világon. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Kanadában és más országokban működő bányavállalatok elkezdték újraértékelni a régi ritkaföldfém-kilátásokat, és újak után kutatni.
A magas árak három dologra késztették a gyártókat: 1) keresték a ritkaföldfémelemek mennyiségének csökkentését az egyes termékeik előállításához; 2) alternatív anyagokat kerestek a ritkaföldfémelemek helyett; és 3) olyan alternatív termékek kifejlesztését, amelyek nem igényelnek ritkaföldfémelemeket.
Ez az erőfeszítés azt eredményezte, hogy csökkent a ritkaföldfémek egyes mágnestípusokban felhasznált anyagainak mennyisége, és a ritkaföldfémekből készült világítástechnikai termékekről áttértek a fénykibocsátó diódás technológiára. Az Egyesült Államokban a ritkaföldfémek egy egységnyi előállított termékre jutó átlagos fogyasztása csökkent, de a ritkaföldfémek felhasználásával előállított termékek iránti kereslet nőtt. Ennek eredménye a fogyasztás növekedése. Csak az elektromos járművekhez használt neodium iránti igény 35 százalékkal nőtt tavaly.
Európiumot tartalmazó monacit Mozambikból a bonni Ásványtani Múzeumban
Részmegoldást jelenthetne az újrahasznosítás. Már a kilencvenes években ismert volt a technológia, de a kezdeti lelkesedést hamar letörte az, hogy az így kinyert újrahasználható nyersanyag ára a sokszorosa a piacon elérhetőnek. Így
az az abszurd helyzet áll elő, hogy a fejlett világ egyebek mellett a zöld energia beruházásainál a ritkaföldfémek – ugyan nem az ő területein, de súlyos környezeti terheléssel járó – kinyeréséből származó nyersanyagokat használja.
A ritkaföldfémekhez kötődő nyersanyagprobléma is messzire vezető kérdéseket vet fel. Itt van a ritka alkalom arra, hogy újra elgondolkodjunk azon, hogy többet kellene fordítani – akár komolyabb adókedvezményekkel – olyan termékek előállítására, amelyeket nem kell kidobni évről évre (például 15–20 évig használható telefonok), és az elektromos hulladékokból visszanyerhető elemek arányát is jobban kellene erősíteni. Ehhez kell megtanulnunk még valamit:
kevesebb fogyasztást, szerényebb életet.
„A jelenlegi helyzet egyéb jellemzői a természeti erőforrások kimerüléséhez kötődnek. Tudjuk jól, hogy nem lehet fenntartani a legfejlettebb országok és a leggazdagabb társadalmi rétegek mostani fogyasztási szintjét, ahol a fogyasztás és a pazarlás szokása példátlan méreteket öltött. Már túlléptük a bolygó kizsákmányolásának maximális határát anélkül, hogy megoldottuk volna a szegénység problémáját” (Laudato si’, 27).
Szerző: Nemes Csaba
Fotó: Wikipedia
Magyar Kurír