A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
sze, 2014-07-30 12:08 Kükedi Zsolt írt az Új Ember (július 27.) teremtésvédelem rovatában "Isten alvállalkozói” címmel cikket a civil közösségek szerepéről. Azt írja, hogy „higgye el a kedves Olvasó, hogy egyénileg is nagyon nagy hatással van a világ globális problémáira és ezen a szinten lehet a világot igazán megváltoztatni. Minél többet beszéljenek a helyi ügyeikről, akár alkossanak civil közösségeket és meglátják, szépen lassan változni fog Önök körül a helyi környezet és ezen keresztül a világ is! Így lehetünk mindannyian teremtésvédők és így örülhetünk annak a csodálatos ténynek, hogy Isten alvállalkozónak (társteremtőnek) hívott meg minket ebbe a folyamatba."
A magyar keresztény egyházak minden évben a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszakot javasolják a teremtett világ iránti felelősségünkhöz kapcsolódó közös ünneplés és közös cselekvés kiemelt időszakának.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
h, 2014-07-28 15:28 "Az államok a fenntarthatóságért” címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember július 6-i számában, a teremtésvédelem rovatban. Arról ír, hogy milyen különbözőn utakat választottak egyes országok a fenntarthatósági technikákban. Japán jelentős erőfeszítéseket tesz az ún. körforgásos gazdaság kutatásában, fejlesztésében. Dániában működő jó példa az ún. ipari ökoszisztémák fejlesztése. Hollandiában jó irány a rugalmasan ellenálló képességgel –ún. reziliencia – bíró adaptációs makro mechanizmus fejlesztése. Jó megoldás, ha az állam már az alapértékek definiálását és azok védelmét a legmagasabb szintű jogi normában az alkotmányban rendezi. Magyarország új Alaptörvénye természeti erőforrásainkat kiemelt védettségben részesíti, hiszen Alaptörvényünk négy cikkében ad különös hangsúlyt természeti erőforrásaink és környezetünk védelmének.
h, 2014-07-28 15:28 A „Duna sorsa” címmel jelent meg június 29-én a ”Duna Napján” az Új Ember teremtésvédelem rovatában Reich Gyula cikke. ! Ez a nap az évfordulója annak, hogy a Duna menti országok éppen 20 éve megkötötték az úgynevezett „Szófiai Konvenciót”, és létrehozták a Bécsben székelő Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságot. S, hogy ezt a napot aztán a 10. évfordulón Duna nappá is nyilvánították, egyszerű az oka: a Duna sorsa, állapota van annyira jelentős, hogy minden eszközzel felhívjuk a figyelmet rá.Arról ír, hogy a Duna a mellékfolyóival együtt, amelyek hajszálérként hálózzák be a 817 ezer km2-es vízgyűjtőterületet, döntő eleme az élővilágnak, így környezetünknek, benne az emberi életnek is meghatározója. Nehéz szavakkal számba venni a Duna flóráját, faunáját, halait, mindazt a sokféleséget, amit a természet kínál a Duna által. Szavak helyett érdemes elmenni a Szigetközbe, vagy Gemencre, megnézni a csodás ártéri erdőket, kóborolni a holtágak, morotvák mentén.
Egyre több tanulmány utal arra, hogy a most tapasztalható válság okai emberi eredetűek. Azonban egyre több a tanácstalanság a válsághelyzetek megoldási sikertelenségein. A világ nem találja a megoldást a felhalmozott problémákra. A mondatot Lányi Andrástól kölcsönözve az ökológiai mozgalom kudarcról kudarcra halad a győzelem felé.
p, 2014-06-13 15:53 Az Új Ember június 15-ei száma teremtésvédelmi rovatában Nemes Csaba ír „Nemzetközi érdekek” címmel a nemzetközi intézmények szerepéről a teremtésvédelem területén. Különböző típusú, és szervezettségű, nemzetközi jogi normákon alapuló szervezetek, intézmények sokasága jött létre az elmúlt ötven évben. Ír a legátfogóbb és a legtöbb országot magába foglaló nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és szakosított szerveiről, de a szerző véleménye szerint az ENSZ a szegénység, a környezeti degradáció globális gondjaira a maga bonyolult, és rendkívül lassú eljárásaival inkább csak tények feltárásában és kevésbé a közös és azonos érdekű, hatásos és gyors megoldások összehozásában tud segíteni. A nemzetközi agytrösztnek is nevezett, a 34 fejlett országot tömörítő nemzetközi szervezet az OECD is inkább a magas szintű elemző diagnózis készítésére, mint közös megoldások véghezvitelére. Éppen ezért az országoknak önállóan, saját érdekeik szerint még többet kell tenniük önmaguk védelmében nem mindig megvárva a nemzetközi bürokrácia lépéseit, meg kell védeniük –amíg lehet- természeti erőforrásaikat ideértve a tiszta vizet, a földet, erdeiket és a létfontosságú biológiai sokféleséget.
