Nincs minden veszve, mert az emberek, akik képesek végletekig lealacsonyodni, képesek felemelkedni, újra a jót választani és megújulni is, minden rájuk erőltetett mentális és társadalmi korlátozás ellenére.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
h, 2013-12-02 12:01 Ma meglátogatok valakit vagy találkozom valakivel, akinek ezt már korábban megígértem és aki régóta vár erre.
szo, 2013-11-30 22:10 Ma nem kutatok üzenetek és hírek után a net-en, hanem beszélgetek minimum 15 percet egy családtaggal, baráttal.
szo, 2013-11-30 07:42 Ma különösen is odafigyelek házastársamra, páromra.
(Amikor közösen,együtt teszünk valamit vagy csak egyszerűen meghitten beszélgetünk,nem foglalkozom semmi mással. Osztatlan figyelmet szentelek neki.)
p, 2013-11-29 22:48 Kezdődik az Advent, a készület ideje. Az Advent egyházi valóság, ezért a jelentését is így célszerű magyarázni: ez az időszak felkészülés a Megváltó megtestesülésének ünnepére, hogy megérthessük és átérezhessük: Isten emberré lett. Azért tette ezt, hogy ne csak valami távoli, elvont képzetként vagy pillanatnyi, sokszor félelmetes jelenségként tűnhessen fel az emberek előtt, hanem hogy személyes és érthető, átérezhető példát mutasson az emberi élet hétköznapjaiban és ünnepeiben, és végül magát feláldozva beteljesítse a megváltás isteni művét. Arra vagyunk tehát meghívva ebben az időszakban, hogy ezt a titkot tegyük életünk részévé – nem kis feladat, ami Adventben előttünk áll!
A körülöttünk levő világ másképp tekint az Adventre és a Karácsonyra. A minket vásárlásra ösztönző cégek már Advent kezdetét sem győzik kivárni. November elejétől sokasodnak a kirakatokban és az üzletek előtt a feldíszített fák, felhangzanak a bevásárlóközpontokban a karácsonyi dalok, az adventi turistacsalogató vásárok is két héttel az adventi idő előtt megnyílnak, de a pálmát az a hely vitte el, ahol október közepén kezdték árulni a karácsonyfadíszeket. Azt próbálják meg elérni, hogy mihamarabb felvetődjön bennünk a „Jaj, mit is vegyek X-nek, Y-nak?” dilemmája, és maradjon elég időnk elkölteni még azt a pénzt is, amit meg sem kerestünk.
p, 2013-11-29 10:09 Mozsgai Katalin, az Új Ember november 24-i számában a teremtésvédelem rovatban a németújvári „csodáról" ír. Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) mintegy négyezer fős kisváros Ausztriában. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Később távol az autópályától, vasúti összeköttetés hiányában nem telepedett meg az ipar sem. A felaprózott mezőgazdasági területek sem biztosítottak megélhetést, így sokan elvándoroltak, illetve ingáztak távoli munkahelyekre. Több mint húsz évvel ezelőtt azonban megtörtént a németújvári „csoda". Az 1990-es évek elején döntöttek úgy, hogy helyi adottságokra épülve, megújuló energiával próbálják megteremteni az energetikai függetlenségüket: az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék fa, a napenergiát is tudják hasznosítani, valamint a mezőgazdasági területek is alkalmasak energianövények termelésre.
