A természet gondozása olyan életstílus része, amely magában foglalja az együttélés és a közösségalkotás képességét.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
A természet gondozása olyan életstílus része, amely magában foglalja az együttélés és a közösségalkotás képességét.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
h, 2014-08-18 13:21 „Mit tehet az egyén, a család és tágabb kisközösségek” címmel írt cikket Rohály Gábor cikket az Új Ember augusztus 10-én megjelent száma Teremtésvédelem rovatában. Azt írja, hogy „hogy mindenki befolyást gyakorolhat, ha csak kicsinek látszó dolgot is, de tehet a teremtésvédelemért. A családnak az is feladata, hogy tudatosítsa tagjaiban életünk környezetre és így gyermekeink jövőjére gyakorolt hatását és megtanítsa azokat a viselkedési mintákat, átadjon olyan tudást, ami segít egy fenntarthatóbb életmód kialakításában. Ennek része az ismeretek átadása, odafigyelés, tanulás és a teremtett világban tapasztaltak megbeszélése, de része olyan szokások gyakorlása is, amik környezetkímélőbbé, teremtésvédőbbé teszik mindennapjainkat.
h, 2014-08-18 13:21 „A tudósok szemével” címmel írt cikket Kiss Ernő az Új Ember július 13-án megjelent száma Teremtésvédelem rovatában. Az elmúlt ötven év globális ökológiai válságra vonatkozó legfőbb tudományos megközelítéseit villantja fel. Azt írja, hogy „Az ember és a természet romló viszonya ma már egyre nyilvánvalóbb. Rachel Louise Carson ökológus már 1962-ben jelezte „Néma tavasz” c. könyvben, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete. László Ervin a rendszerelmélet tudósa szerint - egyetértve J. Diamond kaliforniai geográfus professzorral - az emberiség számára a kérdés: valódi fejlődés vagy „kipusztulás”? A kulcs: a holosz teljességén és az értékek egységén alapuló civilizációjának elérése. Lefordítva: az emberiséggel együtt a természet fenntarthatóságának elérése. Ezt szolgálja a keresztény teremtésvédelem tanítása is: a földi természetben ne csak a hasznot, de lássuk meg az isteni bölcsesség és szépség tükröződését is, hiszen minden létezőnek Isten „nyomaként” (vestigium Dei) önértéke van.
sze, 2014-07-30 12:08 Kükedi Zsolt írt az Új Ember (július 27.) teremtésvédelem rovatában "Isten alvállalkozói” címmel cikket a civil közösségek szerepéről. Azt írja, hogy „higgye el a kedves Olvasó, hogy egyénileg is nagyon nagy hatással van a világ globális problémáira és ezen a szinten lehet a világot igazán megváltoztatni. Minél többet beszéljenek a helyi ügyeikről, akár alkossanak civil közösségeket és meglátják, szépen lassan változni fog Önök körül a helyi környezet és ezen keresztül a világ is! Így lehetünk mindannyian teremtésvédők és így örülhetünk annak a csodálatos ténynek, hogy Isten alvállalkozónak (társteremtőnek) hívott meg minket ebbe a folyamatba."
A magyar keresztény egyházak minden évben a szeptember utolsó és október első vasárnapja közötti időszakot javasolják a teremtett világ iránti felelősségünkhöz kapcsolódó közös ünneplés és közös cselekvés kiemelt időszakának.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
Négyhetente kedden a Mária Rádió Jegyzet című adásaként Nobilis Márió atyának, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület egyik alapítójának rövid elmélkedése hallható – a nap folyamán háromszor, 10:25, 14:25 és 22:25 órakor – a teremtett világ iránti keresztény felelősség valamilyen aktuális kérdéséről, ileltve a krisztuskövetés és a teremtés iránt érzett szeretet kapcsolatáról.
h, 2014-07-28 15:28 "Az államok a fenntarthatóságért” címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember július 6-i számában, a teremtésvédelem rovatban. Arról ír, hogy milyen különbözőn utakat választottak egyes országok a fenntarthatósági technikákban. Japán jelentős erőfeszítéseket tesz az ún. körforgásos gazdaság kutatásában, fejlesztésében. Dániában működő jó példa az ún. ipari ökoszisztémák fejlesztése. Hollandiában jó irány a rugalmasan ellenálló képességgel –ún. reziliencia – bíró adaptációs makro mechanizmus fejlesztése. Jó megoldás, ha az állam már az alapértékek definiálását és azok védelmét a legmagasabb szintű jogi normában az alkotmányban rendezi. Magyarország új Alaptörvénye természeti erőforrásainkat kiemelt védettségben részesíti, hiszen Alaptörvényünk négy cikkében ad különös hangsúlyt természeti erőforrásaink és környezetünk védelmének.
h, 2014-07-28 15:28 A „Duna sorsa” címmel jelent meg június 29-én a ”Duna Napján” az Új Ember teremtésvédelem rovatában Reich Gyula cikke. ! Ez a nap az évfordulója annak, hogy a Duna menti országok éppen 20 éve megkötötték az úgynevezett „Szófiai Konvenciót”, és létrehozták a Bécsben székelő Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságot. S, hogy ezt a napot aztán a 10. évfordulón Duna nappá is nyilvánították, egyszerű az oka: a Duna sorsa, állapota van annyira jelentős, hogy minden eszközzel felhívjuk a figyelmet rá.Arról ír, hogy a Duna a mellékfolyóival együtt, amelyek hajszálérként hálózzák be a 817 ezer km2-es vízgyűjtőterületet, döntő eleme az élővilágnak, így környezetünknek, benne az emberi életnek is meghatározója. Nehéz szavakkal számba venni a Duna flóráját, faunáját, halait, mindazt a sokféleséget, amit a természet kínál a Duna által. Szavak helyett érdemes elmenni a Szigetközbe, vagy Gemencre, megnézni a csodás ártéri erdőket, kóborolni a holtágak, morotvák mentén.
