Az Új Ember hetilapban megjelent termetésvédelmi témájú cikkjeink

Elmélet

Képességmegtartó népesség, népességmegtaró képesség - helyi gazdaságfejesztés a gyakorlatban

Dátum: 
2014. június 11. szerda - 16:00
Helyszín: 
MTA Könyvtár és Információs Központ,, Konferenciaterem (Budapest, V. ker., Arany János utca 1. II. emelet)

Tisztelettel meghívjuk az MTAKönyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának közös rendezésében szervezett ökológiai beszélgetésre, amelyen előadást tart Kükedi Zsolt, helyi gazdasággal foglalkozó szakértő, a Naphimnusz Természetvédelmi Egyesület tagja.

Ésszerűbb döntések – helyi szinten

Bartus Gábor írt cikket az Új Ember május 25-ei számában „Ésszerűbb döntések – helyi szinten” címmel a teremtésvédelem rovatban. Az ún. szubszidiaritás elvét első modern megfogalmazásából a Quadragesimo Anno enciklikából vezeti be.(„… amit az egyes egyének saját erejükből és képességeik révén meg tudnak valósítani, azt a hatáskörükből kivenni és a közösségre bízni tilos:…”) Értelmezése szerint az elv arra vezethet bennünket, hogy a természeti erőforrások megóvása, valamint a fenntarthatóság biztosítása érdekében feladatainkat megosszuk a társadalom különböző szereplői között. Arról ír, hogy sem a nemzetek feletti ENSZ, sem az EU döntéshozatali folyamataiban sem veszik komolyan ezt az elvet. Pedig ahogy írja ez nem elsősorban elvi probléma, az így rossz szinten meghozott téves döntésekkel óriási forrásokat pazarlunk el, amiket máshol ésszerűen lehetett volna a fenntarthatóság érdekében felhasználni.

Pincsi a babakocsiban 2. rész

Baritz Sarolta Laura OP nővér Pincsi a babakocsiban cikke második része jelent meg az Új Ember május 11-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. A szerző az ún. holisztikus öko-etikáktól egészen Aquinói Szent Tamás a Summa Theologiae-ján keresztül az katolikus egyházi megnyilatkozásokig a környezet és az ember viszonyát elemzi röviden. Az írja, hogy „….bár az ember ontológiai, etikai, biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele, amit II János Pál így fogalmaz meg: „Minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében, vagyis a kozmoszban” (Sollicitudo rei socialis, 34). A természet önértékét is másképp ragadja meg a keresztény környezetetika: a természet önértéke teo-centrikus, vagyis a természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság, amely Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki.  ….. A keresztény környezetetika szerint tehát az ember és a természet harmóniában él, az ember kiemelt, tőle különböző ugyanakkor azt művelő szerepe mellett.  A pincsi tehát boldogan élhet gondoskodó gazdája közelében, de nem a babakocsiban, mert a babakocsiban a baba szerepét nem tudja betölteni.”

Pincsi a babakocsiban

Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember május 4-ei teremtésvédelmi rovatában írt „Pincsi a babakocsiban” címmel. Egy új jelenséggel kezdi: manapság már néha „a babakocsiban nem baba, hanem egy szőrmók, főkötővel bekötött fejű, gombszemű, paplannal betakart kiskutya fekszik…. gazdája nem kevésbé gondosan tologatja, ápolgatja, mintha tulajdon (ember)gyermekét  dajkálná. Mi ez a jelenség? Hogyan magyarázzuk? Magyarázatában etikai, öko-etikai fejlődéstörténethez nyúl vissza. A két részes cikk első részének zárásaként a következőt írja :” Ha az állatokat, természeti javakat egyenlősítjük az emberrel, úgy az embert értékeljük le. A keresztény környezetetika válasza erre az, hogy az ember és természet harmóniában él, az ember kiemelt, tőle különböző, de a természet megőrzésére hivatott. A pincsinek is van helye az ember mellett, aki gondozza őt, de a babakocsi valaki másnak van fönntartva”.

Tényleg az vagy, amit megeszel? - élelem, élelmiszerek, mértékletesség - Antal Emese

Dátum: 
2014. április 29. kedd - 19:15
Helyszín: 
Mária Rádió
A Nagyböjt időszaka a keresztény ember számára a bűnbánat, a Jóistenhez való fordulás időszaka. Ilyenkor fordulunk el a kellemes életet nemcsak szimbolizáló, hanem, ahhoz ünnepek alkalmával szorosan tartozó bőséges lakomáktól is. A Nagyböjt időszakával párhuzamosan a környezet és természet védelmével kapcsolatos "jeles napok" is egybeesnek hagyományosan: mindegyik alkalom (pl. Madarak és fák napja, vagy Föld napja) a teremtett világ védelméről szól.
 

Gazdaklubok, megújuló erőforrások

Idén, Jézus urunk feltámadásának ünnepe szinte egybe esik a Föld Napjával (április 22.) az Egyesült Államokban. 1970. április 22-én tartották meg az első Föld Napja rendezvényt írja Kükedi Zsolt és Nemes Csaba az Új Ember ünnepi dupla számában a Teremtésvédelem rovatban. A Föld napja kapcsán – amely a globális környezetvédelmi ügyekre történő figyelemfelhívást célozza – olyan katolikus keresztény csoportokat, közösségeket kerestek meg, amelyek helyben, itt a hazai környezetben végeznek komoly teremtésvédelemi és ehhez kapcsolódó közösségépítési tevékenységet. A cikk szerzői a  Váci Egyházmegyei Vidékfejlesztési Irodájának a tevékenységéről, valamint 1993-ban alapított Magyar Műhely Alapítvány (Mezőörs) és az általa működtetett általános iskola, gimnázium és művelődési központról tudósítanak.

Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.

Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.

Kölcsönös függőségünk globális válaszokat kíván (Ferenc pápa)

Kölcsönös függőségünk és egymásra hatásunk globális válaszokat kíván a helyi problémákra is.

VI. Pál a stockholmi konferenciához 1972

VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június

Oldalak