Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
Egyre több tanulmány utal arra, hogy a most tapasztalható válság okai emberi eredetűek. Azonban egyre több a tanácstalanság a válsághelyzetek megoldási sikertelenségein. A világ nem találja a megoldást a felhalmozott problémákra. A mondatot Lányi Andrástól kölcsönözve az ökológiai mozgalom kudarcról kudarcra halad a győzelem felé.
Az Új Ember június 15-ei száma teremtésvédelmi rovatában Nemes Csaba ír „Nemzetközi érdekek” címmel a nemzetközi intézmények szerepéről a teremtésvédelem területén. Különböző típusú, és szervezettségű, nemzetközi jogi normákon alapuló szervezetek, intézmények sokasága jött létre az elmúlt ötven évben. Ír a legátfogóbb és a legtöbb országot magába foglaló nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és szakosított szerveiről, de a szerző véleménye szerint az ENSZ a szegénység, a környezeti degradáció globális gondjaira a maga bonyolult, és rendkívül lassú eljárásaival inkább csak tények feltárásában és kevésbé a közös és azonos érdekű, hatásos és gyors megoldások összehozásában tud segíteni. A nemzetközi agytrösztnek is nevezett, a 34 fejlett országot tömörítő nemzetközi szervezet az OECD is inkább a magas szintű elemző diagnózis készítésére, mint közös megoldások véghezvitelére. Éppen ezért az országoknak önállóan, saját érdekeik szerint még többet kell tenniük önmaguk védelmében nem mindig megvárva a nemzetközi bürokrácia lépéseit, meg kell védeniük –amíg lehet- természeti erőforrásaikat ideértve a tiszta vizet, a földet, erdeiket és a létfontosságú biológiai sokféleséget.