Friss tartalmak

  • Dicsérjen s áldjon, én Uram, kezednek minden alkotása - évszakok

    "A 2011-ben megalakult teremtésvédelmi egyesület nevét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszától kölcsönözte. Szent Ferenc himnusza arra mutat rá, hogy a teremtés Isten embernek szánt ajándéka. Érezzük-e, hogy ezért felelősek vagyunk? Sorozatunkban, amelyet nem véletlenül indítunk el a nagyböjti időszakban, Nemes Csaba, az egyesület egyik alelnöke Szent Ferenc himnuszának gondolatait felidézve szembesít a gondokkal, és rámutat a teremtett világ iránti felelősségünkre."
     
    Magyar Kurír
  • Hit és szeretet

    Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záróelmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot. Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt. Az elején XVI. Benedekre figyeltünk, aki korunk valószínűleg egyik legnagyobb átlátóképességű gondolkodójaként az egész teológiatörténetet felölelő és ugyanakkor messze előremutató alapossággal és pontossággal volt képes kifejteni a hit tanítását; most pedig Ferenc pápa ritmusát igyekszünk felvenni, aki radikális egyszerűséggel valósítja meg a szeretetben ennek a hitnek kézenfekvő következtetéseit. Szükség volt az előző pápa nagyon tiszta hit-alapozására, hogy aztán az Egyház bátran követhessen egy ilyen dinamikus meghívást a cselekvésre; és itt az ideje a tettekre váltott szeretetre tenni a hangsúlyt, ha már egyszer elméletileg ennyire jól körvonalazódott a küldetés...

  • A Föld Órája 2013

    Dátum: 
    2013. március 23. szombat - 20:30

    A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.

  • Hadat üzen az EU a műanyaghulladéknak

    Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.
     
    Európai uniós műanyaghulladék-stratégia kidolgozását tűzte ki célul az Európai Bizottság, ennek első lépéseként csütörtökön zöld könyvet fogadott el a testület, amellyel konzultációt indít útjára az érintettek körében.
  • KETEG jelenség

    Több mint képzés – misszió a „KETEG jelenség” az Egyház társadalmi tanításának szolgálatában címmel írta cikket Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember március 17-ei számában. Laura nővér azt írja, hogy a „mustármagot Magyarországon a Gazda az ALTERN csoport létrehozásával ültette el, a növekedést az ő és a hozzájuk csatlakozók munkája adta, fává akkor kezdett el terebélyesedni, amikor a tevékenység 2010-ben intézményesült a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú képzés (KETEG) néven. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának és a közgazdaságtannak elméleti és gyakorlati összekapcsolása olyan különleges alternatívát jelent a gazdaságtudományban és a gazdasági életben, mint Jézus tanításának figyelembe vétele a világi tudományok művelése és alkalmazása közben. A mustármagból kinőtt fa növekszik, de mindnyájan, akik dolgozunk ezen a területen, tudjuk, hogy a növekedést nem mi, hanem „az Isten adja”. („Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta.” 1Kor 3, 6.)”

  • Madarak és fák napja a Feneketlen tónál

    Dátum: 
    2013. március 24. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    1092 Budapest, Kosztolányi Dezső tér

    A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület rendezvényt szervez a Madarak és Fák Napja alkalmából. Az eseményre vasárnap, a reggel 9 órás szentmise után kerül sor a Budai Parkszínpadnál, a Feneketlen tó mellett. A szervezők játékos és ismeretterjesztő feladatokkal várnak mindenkit, korhatár nélkül. 

  • Akiknek van reményük

    „Ne szomorkodjatok, mint akiknek nincsen reményük!” (1Tessz 4, 13)

    Aki a Teremtőt igazán szereti, a teremtést is szereti. Aki a teremtett világot, s benne az embert szeretettel figyeli, annak – úgy tűnik – bőven van oka bánatra és aggodalomra manapság. Jó oka van arra, hogy féltse szeretteit, keserítheti a vesztükbe rohanók nemtörődömsége, s lesújthatja saját környezetvédő-közösségépítő szavának-munkájának kudarca. De még aki helyben, „kicsiben” sikeres lenne is, méltán elcsüggedhet látva hogy egyéni erőfeszítése mennyire eltörpül a feladathoz, szükséghez képest. Ha valaki ilyen helyzetben, „süllyedő hajón” mégis mosolyogva, kiegyensúlyozottan, bizakodva jár-kel, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy vagy nem mondták el neki világosan hogy mi a helyzet, vagy nem elég értelmes ahhoz hogy felfogja a hallottakat.  Pedig lehet, hogy „csak” keresztény…
     
    A keresztény ember nem azért nem retteg, riadozik, szomorkodik mégoly nehéz helyzetben sem mert tudatlan, vagy ostoba, hanem mert van reménye. A keresztény reménynek ugyanis nem mond ellent az igazság: a valósággal való őszinte, okos szembesülés. Lám, Jézus is milyen kíméletlen őszinteséggel beszél az övéinek a rájuk váró szenvedésekről, igazságtalanságokról és megpróbáltatásokról, történelmi és természeti csapásokról! „Azért mondtam ezeket, hogy mikor eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.” „Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességtek legyen bennem.”(Jn 16,4; 16,33)  A keresztény remény lényege végsősoron az, hogy aki „itt e földi létben” nehézségek között is kitart Isten szeretetében, az üdvözül, és hogy Isten megadja ehhez a szükséges erőt és kegyelmet mindazoknak, akik ezt kérik Tőle. 
  • Dicsérjen s áldjon, én Uram, kezednek minden alkotása – 3. rész: a víz

     
    "A 2011-ben megalakult teremtésvédelmi egyesület nevét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszától kölcsönözte. Szent Ferenc himnusza arra mutat rá, hogy a teremtés Isten embernek szánt ajándéka. Érezzük-e, hogy ezért felelősek vagyunk? Sorozatunkban, amelyet nem véletlenül indítunk el a nagyböjti időszakban, Nemes Csaba, az egyesület egyik alelnöke Szent Ferenc himnuszának gondolatait felidézve szembesít a gondokkal, és rámutat a teremtett világ iránti felelősségünkre."
     
    Magyar Kurír
  • Az okosság: az igazság megtalálásának képessége

    Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt.
     
    Az okosság pontos megvilágításához álljon itt egy részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából:
    „Az okosság az az erény, amely a gyakorlati értelmet fölkészíti arra, hogy minden helyzetben fölismerje igazi javunkat, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket. (...) Az okosság a «megtehető dolgok helyes szabálya» – írja Szent Tamás Arisztotelészt követve.” Az ókorban az erények kocsisának tartották (Auriga Virtutum), amely „szabályt és mértéket szabva irányítja a többi erényt. Az okosság vezérli közvetlenül a lelkiismeret ítéletét. Az okos ember ezt az ítéletet követve dönti el és rendezi el magatartását. Ennek az erénynek köszönhetően tudjuk tévedés nélkül alkalmazni az erkölcsi alapelveket konkrét esetekben, és győzzük le a teendő jó és a kerülendő rossz körüli kétségeket.” (KEK 1806)
    Az okosság erénye a konkrét élethelyzetek értékelésében és az ott meghozott helyes döntésekben mutatkozik meg. Élet-érzék, realitás-érzék ez, amely az adott élethelyzetet az ember igazi javának, az üdvösségnek távlatában értékeli. Az okosság a hit tekintete, amely azt kérdezi: mit kell tennem egy adott szituációban, mi itt Isten akarata?
    Az okosság irányítja a többi erényt: az igazságosság, az erősség, a mértékletesség és a többi erény azért erény, mert okos, vagyis az üdvösségre tekint. A spontán módon véghezvitt helyes cselekedet az értelem fénye által lesz értékes emberi cselekedetté. A bűn mindenképpen oktalanság, mert az embert vesztébe irányítja.
  • Autóböjt 2013

    A Nagyböjtben, 

    Húsvét előtt ajándékozzon saját magának olyan időt, amit szeretteivel együtt vagy saját lelkével tölt el. Olyan értékes időt, amelyben saját életstílusát átgondolja, és valami új iránt elkezd érdeklődni. A böjtölés célja, hogy tudatosabban és bölcsebben éljen! Aki böjtöl, javítja életminőségét!
     
    Mi az autóböjt?
     
    Modern életünkben ritkán gondolkozunk el azon, hogy mi helyettesíthetné az autós közlekedést. „Autó nélkül nincsen élet, sokan állítják. Ugyanakkor az intenzív autóhasználat sok környezetvédelmi problémát vet fel, melyre az autóböjt lehet a megoldás. Akciónk ahhoz nyújt segítséget, hogy a hétköznapokban lemondjuk az autóhasználatról.

Oldalak