A természeti környezetet Isten ajándékának tekintjük mindenki számára,
amelynek használata közös felelősséget kíván meg az egész emberiség iránt,
különösképpen a szegények és a jövő nemzedékek iránt.
XVI. Benedek pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 2010. január 1.
sze, 2013-04-17 20:48 
Magunk mögött tudva a március 15-i időjárás okozta „sokkos” állapotokat, a lebénult közlekedést, az utakon rekedt és áram nélkül maradt emberek ezreit, talán sokakban felmerült az a gondolat, vajon ez az ítéletidő is összefüggésben lenne Földünk felmelegedésével? Sokan sokféleképpen állunk a környezetvédelemhez. De vajon az eszünkbe jut-e, hogy a környezetvédelem, nem merül ki a szelektív hulladékgyűjtéssel? Vajon gondolunk-e arra, hogy a környezetvédelem Földünk védelme, az Élet védelme, és így a madarak és fák védelme is, végső soron pedig a Teremtés védelme? Vajon mi keresztények, akik a 10 parancsolatot szem előtt tartva éljük az életünket, nekünk mit jelent, jelent-e valami pluszt a teremtés védelme? Eszünkbe jutnak-e a Teremtés könyvének szavai, a hétköznapokban?
h, 2013-04-15 21:48 Ha meg akarjuk őrizni a teremtett világunkat, akkor meg kell lássuk az újdonságokhoz való tanult vonzódásunk veszélyeit. Újra meg kell tanulnunk becsülni a régi, bevált dolgokat, gondolatokat és kapcsolatokat. Az elromlott régi tárgyak javítását választani a csere helyett, ellenállni egy eszköz hivalkodó extra képességinek cserére csábító hatásának. Erről ír Rohály Gábor a „Régi dolgok dicsérete” cikkében az Új Ember április 14-ei számában. Azt írja, hogy „Nagyböjt után is jó szívvel ajánlom kinek-kinek, hogy a mértékletesség gyakorlásaként keresse az alkalmat az új helyett a régi választására, a mélyebb megismerés, elmélyülés gyakorlására.”
Az április 9-11-ig megrendezésre kerülő Civil Gazdasági Konferencia előadói azt a témát járják körül, hogy vajon hogyan tud a katolikus egyház társadalmi tanítása érvényesülni a gazdaságban, működhet-e gazdasági rendszer az egyház társadalmi tanításának alapján.
szo, 2013-03-30 07:26 Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott” kezdi „Gondok” c. cikkét Nemes Csaba az Új Ember ünnepi számában. Arról ír, hogy a múlt század sokkoló környezeti gondjaiból mit sikerül legyűrni (pl. savas esők, ózonlyuk stb.) és mi az, ami romlott sőt újabb kihívások is akadnak bőven. Írja, hogy a népesedés növekedéssel nem az a baj, hogy már több mint hét milliárd ember él a Földön, élhetne több is, hanem az hogy sokkal jobban nőt a véges erőforrások (energia, víz) használata, de e mellet sokkal jobban növekedtek a jövedelem és életszínvonal különbségek, ahelyett, hogy csökkentek volna, azaz az élete csak egy szűk kisebbségnek lett jobb. A vészes talajpusztulás, a véges édesvízkészletek és e gondokat súlyosbító éghajlatváltozás okait lehetne csökkenteni és következményeit enyhíteni, hiszen ezt egyre többen gondolják így a hazai és nemzetközi közvélemény kutatások szerint. Az is igaz, hogy általában nem szeretjük a szegénységet, még látni sem, és gondolatban tennénk ellene, de a helyzet mégsem javul. Magától értetődő, hogy nem elég a jót fontosnak tartani, tenni is kell érte.
A március 29-i műsort Assisi Szent Ferencnek a teremtésvédelemhez, a temetett világ szeretetéhez fűződő viszonya bemutatásának szenteljük. A téma aktualitását a pápaválasztás eredménye is indokolja, hiszen, ahogy böjti cikksorozatunk legutóbbi számában is írja a Naphimnusz Egyesület alapítója, Nobilis Márió atya: „Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záró-elmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot.” Nem pusztán a névválasztás hívja fel a figyelmet az Assisi Szent Ferenc által hirdetett evangéliumi szegénység és egyszerűség fontosságára, a teremtéshez fűződő viszony átértékelésére, hanem már Ferenc pápa első fellépése is. Az idézett cikkből folytatva: „Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt”.
cs, 2013-03-28 12:25 v, 2013-03-24 19:14 
Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záróelmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot. Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt. Az elején XVI. Benedekre figyeltünk, aki korunk valószínűleg egyik legnagyobb átlátóképességű gondolkodójaként az egész teológiatörténetet felölelő és ugyanakkor messze előremutató alapossággal és pontossággal volt képes kifejteni a hit tanítását; most pedig Ferenc pápa ritmusát igyekszünk felvenni, aki radikális egyszerűséggel valósítja meg a szeretetben ennek a hitnek kézenfekvő következtetéseit. Szükség volt az előző pápa nagyon tiszta hit-alapozására, hogy aztán az Egyház bátran követhessen egy ilyen dinamikus meghívást a cselekvésre; és itt az ideje a tettekre váltott szeretetre tenni a hangsúlyt, ha már egyszer elméletileg ennyire jól körvonalazódott a küldetés...
A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.
cs, 2013-03-21 12:48 
Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására. h, 2013-03-18 22:49 Több mint képzés – misszió a „KETEG jelenség” az Egyház társadalmi tanításának szolgálatában címmel írta cikket Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember március 17-ei számában. Laura nővér azt írja, hogy a „mustármagot Magyarországon a Gazda az ALTERN csoport létrehozásával ültette el, a növekedést az ő és a hozzájuk csatlakozók munkája adta, fává akkor kezdett el terebélyesedni, amikor a tevékenység 2010-ben intézményesült a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú képzés (KETEG) néven. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának és a közgazdaságtannak elméleti és gyakorlati összekapcsolása olyan különleges alternatívát jelent a gazdaságtudományban és a gazdasági életben, mint Jézus tanításának figyelembe vétele a világi tudományok művelése és alkalmazása közben. A mustármagból kinőtt fa növekszik, de mindnyájan, akik dolgozunk ezen a területen, tudjuk, hogy a növekedést nem mi, hanem „az Isten adja”. („Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta.” 1Kor 3, 6.)”
