Ambrus Nagy Nóra az Új Ember július 14-ei számában a „Teremtésvédelem" rovatban megjelent cikkében az erény és az üzleti világ összefüggéseiről ír. Azt írja: „Szent Tamás szerint a boldogsághoz az erényes élet vezet, a jó szabadon és következetesen végzett cselekvése … Képzeljük el, hogy azok a hatalmas vállalatok, amelyek a világ gazdasági életét uralják, az okosság erényével rádöbbennek, milyen céltalan az állandó profit növekedés hajszolása. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy bizonyos jövedelmen felül az emberek elégedettsége, boldogságérzete nem növekszik tovább. Ugyanakkor emberi tragédiák sora bizonyítja, hogy a túlzott mértékű siker, hírnév, gazdagság nem jár együtt a boldogsággal. Talán azt is belátnák a nagyvállalatok, hogy a tevékenységükkel okozott környezetrombolás milyen következményekkel jár gyerekeink, unokáink világára."

Mozsgai Katalin a június 23-i Új Ember „Teremtésvédelmi” rovatában „Dunai védvonalak” címmel írt cikket az elmúlt 200 év dunai árvizeiről. A idei árvíz tanulságaként azt írja, hogy a Duna nagy vízhozama miatt a rendkívüli árvizek tározására (ellentétben a Tiszával) nem áll rendelkezésre elegendő terület (mivel 3-szor nagyobb vízmennyiséget kellene kivezetni, mint a Tiszából), ezért csak a védvonalak fejlesztésére és a nagyvízi meder levezető képességének növelésére van lehetőség. Két dolgot azonban mindenképpen szem előtt kell tartanunk: a gátak közötti területet meg kell hagyni a folyónak, még ha csalogató üdülési, lakhatási, vagy mezőgazdasági lehetőséget kínál is. A rendkívüli árvizeknél kisebb árhullámok vizeit pedig érdemes hasznosítanunk, mert ezek országban megőrizhető vízkészletet jelentenek.

„Életünk a vegyszerek áradatában” címmel jelent meg Bakonyi Gábor cikke a június 9-ei Új Ember Teremtésvédelmi rovatában. A Környezetvédelmi Világnapra (június 5.) is emlékezve, az egyik legégetőbb problémáról ír, a mindenhol kikerülhetetlenül jelenlévő rengeteg vegyszerről. Gyakran veszünk be gyógyszereket, használunk növényvédő szereket, a mosószerek, öblítők, tisztítószerek, dezodorok, testápolók, haj- és szemfestékek, samponok és ezernyi más piperecikkben is vegyszerek arzenálja lapul. A gond abból fakad, hogy a legtöbb ember által előállított vegyülethez a mi szervezetünk, vagy a természetben található mikroorganizmusok, növények, állatok szervezete nem tudott alkalmazkodni az evolúció során. A szerző a megoldást a körültekintő, takarékos és változatos, azaz nem a feltétlen „márka-hű” használatban látja.