Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
Az év szinte minden napjára esik valaminek a világnapja. Megemlékezünk az epilepsziáról, a balkezesekről, a vámolásról, a postaszolgáltatásról is. Március 22-ének különös jelentősége van. Tudjuk, hogy bolygónk felszínének mintegy 70 százalékát víz borítja, azt is, hogy testünk hasonló arányban áll ebből az éltető folyadékból, hogy nélküle az élet lehetetlen. Hazánkban, e szempontból kedvező adottságai miatt, bőségesnek tűnő vízkészletek vannak, a csapból a nagy többség otthonában egészséges, iható víz folyik. A jelentőségét inkább nagy kirándulásokon, hatalmas hőségben érezzük, vagy egzotikus külhoni tájakon járva, ahol csak palackos formában fogyasztható, méregdrágán vásárolva.
2014. március 23., Nagyböjt harmadik vasárnapja
Egy kis magyarázattal kezdem: a magyar fordításban tanácsnak nevezett ajándék neve latinul consilium, ami a „consulo” – dönteni igéből ered és tervezést, elhatározást jelent.
Persze a magyar tanács fogalom is ide köthető, hiszen a döntések előtt mérlegelni szoktuk a lehetőségeket, és ebben a mérlegelésben segíthet, ha tanácsot kapunk. A tanács formája gyakran nem más, mint az egyik, vagy másik szempont kiemelése, figyelmünkbe ajánlása
2014. március 16., Nagyböjt második vasárnapja
A tudomány és az értelem ajándékai után vajon mi újat tud mondani nekünk az elmélkedés a Szentlélek következő ajándéka, a bölcsesség felett? A hétköznapi nyelvben e szavak jelentései valóban nagyon közel állnak egymáshoz. De talán csak azért érezzük így, mert ritkán gondolunk mögéjük elég alaposan... hiszen az előző két fogalom esetében is láttuk, mennyi mindent jelenthet a „tudomány” vagy az „értelem” azon túl, amit első pillanatban értünk rajtuk.
II. János Pál pápa így ír: „A Szentlélek első és legnagyobb ajándéka a bölcsesség, amely a Magasságból kapott fény: különleges részvétel Isten misztikus és fenséges ismeretében. Ebből a magasabb szintű bölcsességből egy újfajta, szeretettel átitatott megismerés fakad, amelynek segítségével a lélek közelebb kerül az isteni dolgokhoz.”
Bándi Gyula, az Új Ember március 9-ei számában egy hazánkban rendezett fontos nemzetközi találkozóról írt, a XVI. Benedek pápa által létrehívott és Ravasi bíboros szellemi irányítása alatt szervezett ’Népek udvara’ nemzetközi párbeszéd-sorozat egyik állomásáról. A PPKE és a Corvinus Egyetem szervezésében február 5-6-án megrendezett konferencia témája a gazdaság és erkölcs viszonya volt. A szerző arról ír, hogy az utóbbi évek morális és lelki válsága az élet minden területét áthatja és ha az ember a teremtés központi figurája, akkor emberi méltóságából eredő felelőssége is ehhez igazodik, ki kell terjedjen mindarra, ami emberi mivoltával egybeforrott.
2014. március 9., Nagyböjt első vasárnapja
A tudomány egy széles látószögű reflexió a világról, a világ dolgairól, a szabályokról, amelyek fenntartják azt, és amelyek segítségével leírható. A tudomány egy szükséges, de nem elégséges feltétele a megismerésnek. Gondolkozzunk el, hogy mit ad, mi az a lehetőség, amit a kezünkbe ad a sorban következő ajándék az értelem. Ilyenkor, Nagyböjt idején talán még fontosabb, mint máskor az Istennel való személyes kapcsolat felismerése, a benne való elmélyülés, ahol az értelemnek főszerep jut.
2014. március 5., Hamvazószerda
Tisztelt Olvasóink!
Idén harmadik alkalommal indítunk cikksorozatot a nagyböjti felkészülés és a teremtésvédelem kapcsolatáról. 2012-ben mindennapi tevékenységeink területei mentén gondoltuk végig, mit tehetünk. 2013-ban a sarkalatos erények és az ökológiai gondolat kapcsolatáról elmélkedtünk.
A mostani Szent Negyvennapban arra hívjuk olvasóinkat, hogy velünk együtt gondolják át, hogyan segít minket a Szentlélek hét ajándéka (a tudomány, az értelem, a bölcsesség, a tanács, az erősség, a jámborság és az istenfélelem) a teremtett világ gondozásában és művelésében. Hamvazószerdával kezdve a következőkben mindig vasárnaponként tervezzük megjelentetni a heti gondolatokat, egészen április 13-ig, Virágvasárnapig.
Elvárások hálójában címmel írt Makai Martina az Új Ember február 23-i számában a teremtésvédelmi rovatban. A cikk az erőforrás-hatékonyságról, a keletkező hulladék mennyiségének a növekedéséről, és azokról a megoldásokról, lehetőségekről szól, amelyek segítségével, az újra használat, az újrahasznosítás arányát növelni lehet. A szerző arról ír, hogy a hétköznapokban tehetünk igazán azért, hogy egy termék ne váljon szemétté (tudatos vásárlással, és használattal) vagy ha ez elkerülhetetlen, szelektív gyűjtés keretében csökkentsük a hulladéklerakóba kerülő szemét mennyiségét. Nem tűnik lehetetlennek, pedig még azt is megpróbálhatjuk, ahogy Assisi Szent Ferenc mondta: „előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
A Magyar Tudományos akadémia konferenciát szervez Magyarország villamosenergia-ellátásának témájában. Az eseményen szakértői vélemények hangazanak el az ország energiagazdálkodásának helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A részletes programot és az előzetes regisztráció menetét a mellékelt meghívóban olvashatják.
Az Új Ember február 9–ei számában Nemes Csaba „Noé apró bárkái” címmel nemzetközi jelentőségű védett ún. vizes területeink világnapja alkalmából ezen területek nemzetközi és hazai jelentőségéről ír. A Jelenleg csaknem kétezer vizes élőhely szerepel a teljes nemzetközi listán, ezek közül 29 Magyarországon található. Védett vizes élőhelyeink olyan otthont adnak a védett fajok egyedeinek, hogy az általános védelemnek is köszönhetően még az állományuk is nő. Ezek a kis védett élőhely-szigetek mint a "Noé apró bárkái" védik meg a jövőnek az eltűnőben lévő helyi, színes növénytársulásokat, állatfajokat a rovaroktól egészen a madarakig és tartják fenn – legalább ezeken a helyeken biztosan - az oly fontos biológiai sokféleséget, amely a földi teremtett világ lényeges és feltétlen védendő tulajdonsága.