A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
A kölcsönös függõségnek a közös felelõsséggel, a közös sorsnak pedig a szolidaritással kell együtt járnia.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
k, 2014-03-04 23:59 2014. március 5., Hamvazószerda
Tisztelt Olvasóink!
Idén harmadik alkalommal indítunk cikksorozatot a nagyböjti felkészülés és a teremtésvédelem kapcsolatáról. 2012-ben mindennapi tevékenységeink területei mentén gondoltuk végig, mit tehetünk. 2013-ban a sarkalatos erények és az ökológiai gondolat kapcsolatáról elmélkedtünk.
A mostani Szent Negyvennapban arra hívjuk olvasóinkat, hogy velünk együtt gondolják át, hogyan segít minket a Szentlélek hét ajándéka (a tudomány, az értelem, a bölcsesség, a tanács, az erősség, a jámborság és az istenfélelem) a teremtett világ gondozásában és művelésében. Hamvazószerdával kezdve a következőkben mindig vasárnaponként tervezzük megjelentetni a heti gondolatokat, egészen április 13-ig, Virágvasárnapig.
szo, 2014-03-01 17:39 Elvárások hálójában címmel írt Makai Martina az Új Ember február 23-i számában a teremtésvédelmi rovatban. A cikk az erőforrás-hatékonyságról, a keletkező hulladék mennyiségének a növekedéséről, és azokról a megoldásokról, lehetőségekről szól, amelyek segítségével, az újra használat, az újrahasznosítás arányát növelni lehet. A szerző arról ír, hogy a hétköznapokban tehetünk igazán azért, hogy egy termék ne váljon szemétté (tudatos vásárlással, és használattal) vagy ha ez elkerülhetetlen, szelektív gyűjtés keretében csökkentsük a hulladéklerakóba kerülő szemét mennyiségét. Nem tűnik lehetetlennek, pedig még azt is megpróbálhatjuk, ahogy Assisi Szent Ferenc mondta: „előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”
A Magyar Tudományos akadémia konferenciát szervez Magyarország villamosenergia-ellátásának témájában. Az eseményen szakértői vélemények hangazanak el az ország energiagazdálkodásának helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A részletes programot és az előzetes regisztráció menetét a mellékelt meghívóban olvashatják.
k, 2014-02-11 21:43 Az Új Ember február 9–ei számában Nemes Csaba „Noé apró bárkái” címmel nemzetközi jelentőségű védett ún. vizes területeink világnapja alkalmából ezen területek nemzetközi és hazai jelentőségéről ír. A Jelenleg csaknem kétezer vizes élőhely szerepel a teljes nemzetközi listán, ezek közül 29 Magyarországon található. Védett vizes élőhelyeink olyan otthont adnak a védett fajok egyedeinek, hogy az általános védelemnek is köszönhetően még az állományuk is nő. Ezek a kis védett élőhely-szigetek mint a "Noé apró bárkái" védik meg a jövőnek az eltűnőben lévő helyi, színes növénytársulásokat, állatfajokat a rovaroktól egészen a madarakig és tartják fenn – legalább ezeken a helyeken biztosan - az oly fontos biológiai sokféleséget, amely a földi teremtett világ lényeges és feltétlen védendő tulajdonsága.
Ezen a héten a belső Ferencvárosban jártunk a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc Plébánián és ennek keretében egy utazásra hívom meg most Önöket. A kedves hallgatók, ha egyszer tehetik, induljanak el a pesti oldalon a Fővám térről a Közraktár utcán dél felé és forduljanak be a Bakáts utcán még a Petőfi híd előtt balra! Innen hagyják, hogy a belső-ferencvárosi hangulat hasson rájuk. A Bakáts utcáról már jól látszik a tér közepén álló katolikus templom neoromán stílusú épülete. Bár már kívülről is látszik, hogy a szűkebb környezet, a budapesti IX. kerület egyik jelképének számító templom nemrég ünnepelte szentelésének 135. évfordulóját, de mégis az embert valami nyugodtság fogja el, amikor belép a háromhajós bazilika épületébe. Hát még akkor, amikor találkozik az első emberrel a plébánia közösségéből.
sze, 2014-02-05 08:58 
cs, 2014-01-30 14:28 Nemes Csaba írt a január 26-i Új Ember teremtésvédelmi rovatban az általában meglehetősen változékony teleink időjárásáról, az enyhe és a hideg teleinkről. Arról írt, hogy manapság szinte minden időjárási esemény rendkívüli a média szerint, az is, ami nem az, ezzel mintegy azt sugallva, hogy egyfolytában „tűrhetetlen”, ami történik, pedig sokszor a tűrés, alkalmazkodás a megoldás. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy sokkal érzékenyebbé vált a jelenlegi társadalom az elemi csapásokra, időjárási káros eseményekre. Az utóbbi negyven-ötven év civilizációs változásai egyrészt közvetlenül hatottak a környezeti feltételekre, rongálva azokat, másrészt érzékenyebbé tették az embert a civilizációs kényszerekből származó változásokra.
h, 2014-01-20 11:39 Mozsgai Katalin ír „Síkos utakon” címmel az Új Ember január 12-i számában a „teremtésvédelmi rovatban”. Arról ír, hogy a téli időszakban átlagosan 50 napon keresztül kell gondoskodni az utak járdák csúszásmentesítéséről, általában szószórással. A sószórás azonban negatív következményekkel is járhat, amelyek gyakran csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok, amelyek nemcsak jobbak, hanem a házak előtti járdán már a szabályok is rákényszerítenek minket.
Amikor helyi gazdaság fejlesztéséről beszélünk, szurkolunk a helyi termék előállítónak, termelőnek és a helyi fogyasztónak is hogy minél rövidebb úton egymásra találjon. Azonban ez az út időnként nagyon hosszúvá válik, ahol a közbeiktatott szereplők gyakran többet nyernek az előállított terméken, a nyújtott szolgáltatáson, mint az, akinek magát a terméket, vagy a szolgáltatás köszönhetjük. De ha ez még nem lenne elég nehézség, akkor a jogi útvesztő akadályozza, hogy a helyi érték rövid úton, akadálymentesen eljusson a fogyasztóhoz.
sze, 2014-01-08 09:41 Az Új Ember január 5-ei számában a teremtésvédelmi rovatban Nemes Csaba ír „Hatósági vizsgálat a "tervezett avulás” ellen” című cikkben arról, hogy ne hallgassunk a kereskedők „használd és dobd el” jelszavára! A tartósság érték, lehet, hogy drágábbnak tűnik, de nemcsak hogy olcsóbb, hanem jobb, emberibb és takarékosabb: nem a pazarlást, hanem megóvást, és megőrzést teszi az életvitel központi elemévé. Az ilyen termékek eladásához nem kellene meggyőző, harsány reklám, a gyártó, a kereskedő és a vevő is jól járna és mindemellett együtt állítanának elő értéket, ami egyaránt hasznos nemcsak a gazdaságnak, hanem a teremtett világ megőrzésének is.
