Miért akarna ma bárki is megtartani [=támogatni] egy olyan hatalmat, amelyre csak amiatt fognak emlékezni az emberek, hogy képtelen volt beavatkozni, amikor sürgős és szükséges lett volna?
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
k, 2016-10-11 11:05 „Áldott légy!” mottóval rendezték meg az idei őszi nagymarosi ifjúsági találkozót október 1-jén. A legnagyobb múltú magyar katolikus ifjúsági találkozó keretében Beer Miklós váci megyéspüspök celebrált szentmisét a nagymarosi plébánia kertjében.
Kétezernél is többen jöttek el a kellemes nyárutót idéző napon Nagymarosra, hogy meghallgassák Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű, közös otthonunk gondozásáról írt enciklikájából kiindulva Nobilis Márió, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára nagyelőadását bolygónk – a Föld, a teremtett világunk iránti felelősségünkről.
Előadása kezdetén Nobilis Márió feltette a kérdést: mi foglalkoztat minket, mi az, amiért aggódunk? Első látásra úgy tűnik, hogy a keresztények más kérdéseket tartanak lényegesnek, más aggasztja őket, mint a környezetükben élő többi embert. Ám ha a hívő emberek és többi kortársaik nagy kérdéseinek jobban a mélyére nézünk, azok elkezdenek egyre inkább hasonlítani egymásra – figyelmeztetett az előadó. A hívők aggodalmának, hogy érvényesülnek-e a keresztény értékek, igazában arról kellene szólnia, hogy sikerül-e megélni az evangéliumot. A megélhetéséért, családjáért, a jövőért és a Földért aggódó átlagember gondjai mögött pedig végső soron az a nagy kérdés áll: ki vagyok én, és mi a dolgom a világban? Hogyan élhetek a legigazibb értelemben jól ezen a Földön, ennek a Földnek a javaival? Márpedig ez a kettő: az evangélium és a jól megélt emberi élet kérdése egymásra utal – mondta Nobilis Márió.
p, 2016-09-02 18:07 
Nem sokkal a Laudato si' enciklika (a továbbiakban: LS) megjelenése után, 2015 augusztusában Ferenc pápa meghirdette a katolikus egyházban a teremtett világ gondozásáért évente megtartandó imavilágnapot. Időpontját szeptember 1-jében határozta meg; ezzel a döntéssel ki akarta fejezni a katolikusok elismerését és egységre törekvését az ortodox egyházak felé, amelyekben ez a nap az egyházi év kezdete, amikor a teremtés történetét olvassák fel a szent liturgia során.
A második ilyen világnapra, 2016. szeptember 1-jére a Szentatya újabb meglepetéssel szolgált. Üzenetet tett közzé, amint azt a pápák a jelentősebb imanapok kapcsán gyakran megteszik, de ezzel a világnappal kapcsolatban ez most történt első ízben. Üzenetének címe: Gyakoroljunk irgalmasságot közös otthonunkkal!
2015 augusztusában Ferenc pápa egy levélben Imavilágnapot kezdeményezett a teremtett világ védelméért, amelyet azóta minden évben szeptember 1-én ünnepelünk.
Azt talán senki nem vonja kétségbe, hogy a magunk által megtermelt zöldségnél és gyümölcsnél nincs finomabb. De mit tegyen az, aki a nagyváros közepén él, ugyanakkor szeretné megtapasztalni a kertészkedés örömét és nehézségeit? Nekik nyújt segítséget a Közösségei kertek éjszakája, ahol koncertek, közös főzés és beszélgetések mellett lehetőség nyílik bepillantani eme kertek izgalmas világába.
k, 2016-07-05 16:25 
k, 2016-07-05 16:25 "TTIP – avagy liberalizált élelmiszerbiztonság?" címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember június 19-én megjelent számában:
A TTIP betűszó magyar fordítása „Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség”, ami első pillantásra - az elnevezése alapján - nagyon ártatlannak, sőt barátságosnak tűnő „valami”. De valójában a TTIP egy most érlelődő kőkemény üzleti, hatalmi és biztonsági, valamint függetlenségi kérdéseket felvető nemzetközi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között. A 2013 júliusában indított, kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodásról folyó tárgyalások egyaránt szólnak a vámok és az ún. nem tarifális kereskedelmi és beruházási akadályok lebontásáról. A készülő – és titkossága miatt különösen vitatott - megállapodás célja az EU és az USA közötti szabályozási összhang megteremtése, ami különösen nagy feszültséget okoz a környezet- és egészségvédelem, a mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság és pl. a munkajog területén. A szabályozási koherencia elérése sok esetben gyöngíti az EU-ban és Magyarországon már elért, bizonyos szempontból szigorúbb biztonsági előírások használatát. Az egyik ilyen problémás terület például az, hogy míg az EU-ban és Magyarországon élelmiszer biztonsági kérdésekben az elővigyázatosság elve dominál (itthon mindig is nemzetközileg elismert „karanténes” szakemberek voltak), addig az USA-ban – leegyszerűsítve - az utólagos bizonyítás elve a gyakorlat, azaz, a lehetséges károkozást, veszélyeket kell bizonyítani. Már ebből is látszik, hogy nehéz a szabályok összecsiszolása.
p, 2016-05-27 12:05 Ne kételkedjünk címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember május 8-án megjelent számában. Azt írja, hogy a Föld Napján a Párizsi Megállapodás aláírást követően „veszi majd kezdetét a hosszú évekre elhúzódó egyeztetések, értelmezések időszaka, amelynek célja, hogy rögzítsék a teendők mértékét és a felelősségek megosztását, s hogy kialakuljon a fejlett és a fejlődő világ országainak együttműködése a „közös, de megkülönböztetett felelősség” alapelvének alkalmazása mellett.” Arról is ír, hogy az elmúlt fél évben számos találkozón, beszélgetésen vett részt Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájával kapcsolatban. Voltak, akik lemondóan már-már a világvégét jósolták, másoktól pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy eltúlzott félelemkeltésnek gondolják a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat. Egyiküknek sincs igaza, hiszen teremtett világunk lerombolása valóságos veszély, talán még nagyobb is, mint feltételezzünk, ám nem jelenti a világ végét. A lehetséges megoldásra Ferenc pápa hívja fel a figyelmünket környezetvédelmi enciklikájában.
