Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
Szembesülve a természet széleskörű pusztulásával, az emberek a világ minden táján kezdik megérteni, hogy a Föld javainak használata nem folytatható úgy, ahogyan azt a múltban tettük.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
p, 2016-05-27 12:05 Ne kételkedjünk címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember május 8-án megjelent számában. Azt írja, hogy a Föld Napján a Párizsi Megállapodás aláírást követően „veszi majd kezdetét a hosszú évekre elhúzódó egyeztetések, értelmezések időszaka, amelynek célja, hogy rögzítsék a teendők mértékét és a felelősségek megosztását, s hogy kialakuljon a fejlett és a fejlődő világ országainak együttműködése a „közös, de megkülönböztetett felelősség” alapelvének alkalmazása mellett.” Arról is ír, hogy az elmúlt fél évben számos találkozón, beszélgetésen vett részt Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájával kapcsolatban. Voltak, akik lemondóan már-már a világvégét jósolták, másoktól pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy eltúlzott félelemkeltésnek gondolják a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat. Egyiküknek sincs igaza, hiszen teremtett világunk lerombolása valóságos veszély, talán még nagyobb is, mint feltételezzünk, ám nem jelenti a világ végét. A lehetséges megoldásra Ferenc pápa hívja fel a figyelmünket környezetvédelmi enciklikájában.
p, 2016-05-27 12:05 A Föld Napja címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember április 24-én megjelent számában. Azt írja, hogy „évmilliárdok alatt kialakult élet, persze, folyamatosan változott. Geológiai kutatások alapján tudhatjuk, hogy a földtörténeti korokban többször is volt kihalási szakasz, amely után nagyon lassan, de mindig kialakult az élet egy új formája, mert mindig jelen voltak bizonyos, az élő és az élettelen mozgó rendszerek belső tulajdonságainak betudható, átalakulásra késztető hatások, valamint a Földet kívülről befolyásoló tényezők is. Ezek a rendkívül összetett rendszerek éppen a belső kaotikus „viselkedésükből” adódóan képesek hirtelen, katasztrófa jellegű változásokra is, s így, addig nem uralkodó életformák válhatnak meghatározóvá. Az ember megjelenése és sokasodása, a technikai, technológiai fejlődés, az együttműködés új formáinak kialakulása sok ezer, százezer évig nem okozott nagy változást. Ám az utóbbi kétszáz esztendőben a földi élő rendszerek feltételeiben olyan új típusú romboló hatásokkal kell számolni, amelyek jelentős változást hozhatnak.” Feleleveníti, hogy az elmúlt húsz évben számos helyen és területen csak rosszabbodott a helyzet, hozzá téve, hogy 2015 a nemzetközi életben (Ferenc pápa Laudátó’Si kezedetű enciklikája; az ENSZ Fenntarthatói Fejlesztési Céljainak az elfogadása, párizsi klímacsúcs eredményei) reményteljes, ha nem is elégséges, de szükséges fejlemények.
p, 2016-05-27 12:05 Gondolatok a vízről és apró tettekről címmel írt cikket Reich Gyula és Nemes Csaba Az Új Ember Húsvéti dupla számában. Azt írják, hogy „A vízzel való gazdálkodás technikai-vízmérnöki eszközeinek azonban már most látszanak a határai. A gátakat például nem lehet a végtelenségig emelni. Meg kell gondolni, hogy szabad-e belvízjárta területeket művelés alá vonni, és szabad-e házakkal, üdülőkkel egyre közelebb települni a folyókhoz, elvéve azok természetes életterét. Szabad-e mértéktelenül fogyasztani a vizet, megbontva a vízkészletek természetes egyensúlyát, azután pedig ennek következményeként küzdeni az egyre több szennyvízzel, energiát, pénzt áldozva annak tisztítására.” Valamint arról, hogy „törékeny világunk válaszúthoz érkezett. Ne szégyelljünk megtenni semmit, ami akár csak kis mértékben is segíthet a környezeti és a társadalmi terhek csökkentésében: a nagyböjti a honlapon indított teremtésvédelmi tanácsokból szemezgetve néhányat bemutattak, hiszen ezek egész évben hasznosak lehetnek mind a környezetünk, mind a lelkiismeretünk számára.
p, 2016-05-27 12:05 Március 13-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba írt cikket „Összefüggő rendszerek címmel”- Arról írt, hogy biológus, ökológus szakemberek becslései szerint a földön élő fajoknak talán húsz százaléka az, ami valamennyire ismert, leírásra került. A hatvanas évek végén Robert Paine amerikai ökológus új fogalommal állt elő, az ún. kulcsfajokkal. Ez valami olyasmit jelent, hogy az ismert fajok között vannak olyanok, amelyeknek a léte kiemelkedő fontosságú az őt körülvevő ökoszisztémában. Azaz, vannak olyan fajok, amelyek sokkal fontosabbak egy-egy ökoszisztéma fenntartásában, mint mások. Egy-egy kulcsfaj eltűnése, eltüntetése dominószerű kihalási folyamathoz is vezethet. A táplálékláncokon működő kapcsolati hálózatok kölcsönhatásai a több tízmilliót is elérhetik, éppen ezért az egymásra hatások becslése rendkívül bonyolult, a rendszerszintű nemlineáris változások következménye sokszor nem jósolható meg. Törékeny az ökológiai rendszer, bár az is igaz, hogy még a súlyosabb katasztrófák esetén is kijavítja önmagát, csak éppen várni kell arra a néhány ezer, vagy százezer évre, ami ehhez szükséges, és ami túl hosszú idő számunkra, de akár generációk sokasága szempontjából is.
Az Új Város Alapítvány és az EcoOne
Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség
címmel
nemzetközi konferenciára hívja Önt
2016. május 27-től 29-ig
Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagytermében
(1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.)
Jelentkezés és további információ: http://kekvilag.eu:8880/ecoone
Jelentkezési határidő: 2016. május 19.
szo, 2016-03-05 09:55 A Szent István Társulatnál jelent meg 2015 szeptemberében Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának magyar nyelvű fordítása, amely február 26-tól ingyenesen elérhető digitálisan, pdf-formátumban az érdeklődők számára – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a kiadó igazgatója.
Kerekasztal beszélgetés az enciklika hatásairól
p, 2016-02-19 21:32 A Naphimnusz katolikus teremtésvédelmi egyesület honlapján új, nagyböjti – mára már egyre több plébánia által is követett – kezdeményezést kísérhetünk figyelemmel. írja Nemes Csaba a február 21-ei Új Emberben. Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának szellemében Székely János püspök atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága vezetőjének egyetértésével a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében önként vállalható nagyböjti gyakorlatokra buzdítanak, amelyek hétről hétre, akár a szentmisék keretében hirdetve is nyomon követhetők.
sze, 2016-01-27 14:51 "Ó év és az új év a teremtésvédelem tükrében" címmel írt cikket az Új Ember január 10. száma "teremtésvédelmi" sorozatában.
Kétségtelen, hogy a 2015-ös esztendő kiemelkedő eseménye volt Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája, amelyet június 15-én délben mutattak be a Vatikánban. Már a pápa beiktatása (2013) után néhány héttel hírek érkeztek arról, hogy a szentatya egy olyan enciklika megírása készül, amelyben egy, az egész világot hosszú távon megrengető problémát, a környezetrombolást, valamint a szegénység kérdését egyszerre kívánja tárgyalni. A teremtett világ védelme, illetve a társadalom leszakadt rétegeinek, a szegénység gondjainak kezelése szervesen összekapcsolódik. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt az Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek huszonegyedik találkozója, a párizsi klímacsúcs. A megszületett megállapodás hatálybalépésének feltétele egyrészt az, hogy a klímacsúcson részt vevő államok kellően nagy számban (legalább ötvenöten) ratifikálják a dokumentumot, másrészt az, hogy az összesített kibocsátások viszonylag magas szintet érjenek el (a világ összkibocsátásának legalább ötvenöt százalékát képviseljék). E kettős feltétel erősíti, míg a célok és az azok eléréséhez vezető eszközök homályos kapcsolata gyengíti e nemzetközi jogi dokumentum tényleges megvalósíthatóságát. Az idei év hazánk OECD-tagságának 20. évfordulója is. A Miniszteri Értekezleten Magyarország 2016-ban alelnöki pozíciót tölt be az elnöklő Chile mellett. Ezen a fórumon és kísérő rendezvényein nemcsak további lépéseket fogalmazhatnak meg a résztvevők, hanem egyeztethetik és megerősíthetik a fejlett világnak a klímaváltozással összefüggő fejlesztési terveit.
2016 szeptemberében találkoznak az OECD környezetvédelemért felelős miniszterei. Itt már konkrét szakkérdésekben is megerősítések várhatók, ha minden abban a szellemben történik, amely a világ vezetőinek párizsi találkozóját jellemezte tavaly decemberben.
