Hírek

  • TTIP – avagy liberalizált élelmiszerbiztonság?

    "TTIP – avagy liberalizált élelmiszerbiztonság?" címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember június 19-én megjelent számában:

    A TTIP betűszó magyar fordítása „Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség”, ami első  pillantásra -  az elnevezése alapján - nagyon ártatlannak, sőt barátságosnak tűnő „valami”. De valójában  a TTIP egy most érlelődő kőkemény üzleti, hatalmi és biztonsági, valamint függetlenségi kérdéseket felvető  nemzetközi megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Államok között. A 2013 júliusában indított,  kétoldalú szabad kereskedelmi megállapodásról folyó  tárgyalások egyaránt szólnak a vámok és az ún. nem tarifális kereskedelmi és beruházási akadályok lebontásáról. A készülő – és titkossága miatt különösen vitatott - megállapodás célja az EU és az USA közötti szabályozási összhang megteremtése, ami különösen nagy feszültséget okoz a környezet- és egészségvédelem, a mezőgazdaság, élelmiszerbiztonság és pl. a munkajog területén. A szabályozási koherencia elérése sok esetben gyöngíti az EU-ban és Magyarországon már elért, bizonyos szempontból szigorúbb biztonsági előírások használatát. Az egyik ilyen problémás terület például az, hogy míg az EU-ban és Magyarországon élelmiszer biztonsági kérdésekben az elővigyázatosság elve dominál (itthon mindig is nemzetközileg elismert „karanténes” szakemberek voltak), addig az USA-ban – leegyszerűsítve -  az utólagos bizonyítás elve a gyakorlat, azaz, a lehetséges károkozást, veszélyeket kell bizonyítani. Már ebből is látszik, hogy nehéz a szabályok összecsiszolása.

  • Ne kételkedjünk

    Ne kételkedjünk címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember május 8-án megjelent számában. Azt írja, hogy a Föld Napján a Párizsi Megállapodás aláírást követően „veszi majd kezdetét a hosszú évekre elhúzódó egyeztetések, értelmezések időszaka, amelynek célja, hogy rögzítsék a teendők mértékét és a felelősségek megosztását, s hogy kialakuljon a fejlett és a fejlődő világ országainak együttműködése a „közös, de megkülönböztetett felelősség” alapelvének alkalmazása mellett.” Arról is ír, hogy az elmúlt fél évben számos találkozón, beszélgetésen vett részt Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájával kapcsolatban. Voltak, akik lemondóan már-már a világvégét jósolták, másoktól pedig azt a visszajelzést kaptam, hogy eltúlzott félelemkeltésnek gondolják a környezetvédelemmel kapcsolatos aggodalmakat. Egyiküknek sincs igaza, hiszen teremtett világunk lerombolása valóságos veszély, talán még nagyobb is, mint feltételezzünk, ám nem jelenti a világ végét. A lehetséges megoldásra Ferenc pápa hívja fel a figyelmünket környezetvédelmi enciklikájában.

  • A Föld Napja

    A Föld Napja címmel írt cikket Nemes Csaba Az Új Ember április 24-én megjelent számában. Azt írja, hogy  „évmilliárdok alatt kialakult élet, persze, folyamatosan változott. Geológiai kutatások alapján tudhatjuk, hogy a földtörténeti korokban többször is volt kihalási szakasz, amely után nagyon lassan, de mindig kialakult az élet egy új formája, mert mindig jelen voltak bizonyos, az élő és az élettelen mozgó rendszerek belső tulajdonságainak betudható, átalakulásra késztető hatások, valamint a Földet kívülről befolyásoló tényezők is. Ezek a rendkívül összetett rendszerek éppen a belső kaotikus „viselkedésükből” adódóan képesek hirtelen, katasztrófa jellegű változásokra is, s így, addig nem uralkodó életformák válhatnak meghatározóvá. Az ember megjelenése és sokasodása, a technikai, technológiai fejlődés, az együttműködés új formáinak kialakulása sok ezer, százezer évig nem okozott nagy változást. Ám az utóbbi kétszáz esztendőben a földi élő rendszerek feltételeiben olyan új típusú romboló hatásokkal kell számolni, amelyek jelentős változást hozhatnak.” Feleleveníti, hogy az elmúlt húsz évben számos helyen és területen csak rosszabbodott a helyzet, hozzá téve, hogy 2015 a nemzetközi életben (Ferenc pápa Laudátó’Si kezedetű enciklikája; az ENSZ Fenntarthatói Fejlesztési Céljainak az elfogadása, párizsi klímacsúcs eredményei) reményteljes, ha nem is elégséges, de szükséges fejlemények.

  • Gondolatok a vízről és apró tettekről

    Gondolatok a vízről és apró tettekről címmel írt cikket Reich Gyula és Nemes Csaba Az Új Ember Húsvéti dupla számában. Azt írják, hogy „A vízzel való gazdálkodás technikai-vízmérnöki eszközeinek azonban már most látszanak a határai. A gátakat például nem lehet a végtelenségig emelni. Meg kell gondolni, hogy szabad-e belvízjárta területeket művelés alá vonni, és szabad-e házakkal, üdülőkkel egyre közelebb települni a folyókhoz, elvéve azok természetes életterét. Szabad-e mértéktelenül fogyasztani a vizet, megbontva a vízkészletek természetes egyensúlyát, azután pedig ennek következményeként küzdeni az egyre több szennyvízzel, energiát, pénzt áldozva annak tisztítására.” Valamint arról, hogy „törékeny világunk  válaszúthoz érkezett. Ne szégyelljünk megtenni semmit, ami akár csak kis mértékben is segíthet a környezeti és a társadalmi terhek csökkentésében: a nagyböjti  a honlapon indított teremtésvédelmi tanácsokból szemezgetve néhányat bemutattak, hiszen ezek egész évben hasznosak lehetnek mind a környezetünk, mind a lelkiismeretünk számára.

  • Összefüggő rendszerek címmel

    Március 13-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba írt cikket „Összefüggő rendszerek címmel”- Arról írt, hogy biológus, ökológus szakemberek becslései szerint a földön élő fajoknak talán húsz százaléka az, ami valamennyire ismert, leírásra került. A hatvanas évek végén Robert Paine amerikai ökológus új fogalommal állt elő, az ún. kulcsfajokkal. Ez valami olyasmit jelent, hogy az ismert fajok között vannak olyanok, amelyeknek a léte kiemelkedő fontosságú az őt körülvevő ökoszisztémában. Azaz, vannak olyan fajok, amelyek sokkal fontosabbak egy-egy ökoszisztéma fenntartásában, mint mások. Egy-egy kulcsfaj eltűnése, eltüntetése dominószerű kihalási folyamathoz is vezethet. A táplálékláncokon működő kapcsolati hálózatok kölcsönhatásai a több tízmilliót is elérhetik, éppen ezért az egymásra hatások becslése rendkívül bonyolult, a rendszerszintű nemlineáris változások következménye sokszor nem jósolható meg. Törékeny az ökológiai rendszer, bár az is igaz, hogy még a súlyosabb katasztrófák esetén is kijavítja önmagát, csak éppen várni kell arra a néhány ezer, vagy százezer évre, ami ehhez szükséges, és ami túl hosszú idő számunkra, de akár generációk sokasága szempontjából is.

  • Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség konferencia

    Dátum: 
    2016. május 27. péntek (Egész nap) - 2016. május 29. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagyterme, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.

    Az Új Város Alapítvány és az EcoOne

    Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség

    címmel

    nemzetközi konferenciára hívja Önt

    2016. május 27-től 29-ig

    Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagytermében

    (1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.)

    Jelentkezés és további információ: http://kekvilag.eu:8880/ecoone

    Jelentkezési határidő: 2016. május 19.

  • Ingyen letölthető magyar nyelven Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája

    A Szent István Társulatnál jelent meg 2015 szeptemberében Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának magyar nyelvű fordítása, amely február 26-tól ingyenesen elérhető digitálisan, pdf-formátumban az érdeklődők számára – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a kiadó igazgatója.

    A Ferenc pápa első önálló enciklikájának is tekinthető Laudato si’ (Áldott légy) – melynek magyar nyelvű fordítása a Szent István Társulat honlapjáról mától ingyenesen letölthető – több szempontból is jelentős dokumentum. A korábbi, Lumen fidei (A hit világossága) kezdetű enciklika szövegét ugyanis XVI. Benedek voltaképpen már előkészítette; ezért is nevezte azt Ferenc pápa – a legőszintébb nyíltsággal – „négykezes enciklikának”.
  • Hoz(ott-e) valami változást a Laudato si'?

    Dátum: 
    2016. február 25. csütörtök - 19:30
    Helyszín: 
    Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.
  • Teremtésvédelem a nagyböjtben

    A Naphimnusz katolikus teremtésvédelmi egyesület honlapján új, nagyböjti – mára már egyre több plébánia által is követett – kezdeményezést kísérhetünk figyelemmel. írja Nemes Csaba a február 21-ei Új Emberben. Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának szellemében Székely ­János püspök atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága vezetőjének egyetértésével a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében önként vállalható nagyböjti gyakorlatokra buzdítanak, amelyek hétről hétre, akár a szentmisék keretében hirdetve is nyomon követhetők.

  • Helyi közösségi akciók a teremtés védelmében

    Dátum: 
    2016. február 2. kedd - 18:00
    Helyszín: 
    Mária Rádió
    Most ismét élőben jelentkezünk. A mai témánk a „helyi közösségi akciók a teremtés védelmében”, mit tesznek a katolikus közösségek helyben. Vendégünk a stúdióban Fürediné dr. Kovács Annamária a Szent István Egyetem Üzleti Tudományok Intézete egyetemi tanársegédje és a mátyásföldi, aki a Mátyásföldi Szt. József Plébánia tagja és Oláh Gábor Péter a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont kémia tanára.
    Szándékosan nem csak plébániai közösségeket hívtam meg a stúdióba, hanem olyan közösségeket, akikről tudom, hogy egy apropó egy hely, egy feladat hozta őket össze és itt keressük a választ a „mit tehetünk mi is a teremtés védelmében” kérdésre.
     
    A témának az adja aktualitást, hogy Rohály Gábor, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke ötlete alapján kiválasztott közösségekkel együtt közös akciót hirdetünk meg a közeledő böjtre. Gábornak az az ötlete támadt, hogy próbáljuk meg a böjti hetekben a figyelmet a teremtésvédő életmód egy-egy területére irányítani, de nem (csak) a szokásos böjti cikkeinkkel, hanem azzal, hogy plébániáink heti hirdetéseibe belevetetünk egy-egy konkrét cselekedetre történő heti felhívást. Az egyes heti felhíváshoz kapcsolódóan valami segéd-, és ismeretanyagot közzé is teszünk majd a teremtésvédelem.hu-n, illetve tervezünk kitűzni a plébániai faliújságra. 
     
    A szerkesztő: Kükedi Zsolt

Oldalak