Hírek

  • Cikkeink az Új Ember ünnepi dupla számában

    Az Új Ember ünnepi dupla számában (2015. december 27-2016. január 3.) két oldalon jelent meg „teremtésvédelmi” cikk. Interjú készült Hetesi Zsolt fizikussal, a Naphimnusz Egyesület tagjával az „ember-Isten és az ember-természet viszonyáról”. Többek között arról beszél, hogy „Mi kitaláltunk magunknak egy rémet, ez pedig a folytonos gazdasági növekedés. Holott volt már példa a történelem során arra, hogy egy civilizáció a saját hibái miatt omlott össze, gondoljunk csak a majákra, a Húsvét-sziget népére, vagy éppen a Római Birodalomra. Napjainkban egy olyan korban élünk, ahol az ember és a természet szemben áll egymással. Amíg nem oldjuk fel ezt az ellentmondásos viszonyt – és ez csak erkölcsi szinten lehet-, addig ez a kérdés újra és újra fel fog merülni. A kereszténységben már évezredek óta mag van az iránytű, amely megmutatja, mit kell tennünk. Csupán megfelelő alázatra volna szükségünk ahhoz, hogy e szerint cselekedjünk. Isten mérhetetlen alázattal kiüresítette önmagát s hasonló lett hozzánk. Vajon tudunk-e alázatosak lenni mi is, vagy megmaradunk a gőgünkben?”

    „Egyet léptek a világ vezetői” címmel ír Nemes Csaba cikket a Klímacsúcs eredményeiről. Sosem látott összhang volt a magas politika kommunikációs szintjén, ami ma már sikernek számít. Az átlagolvasó keveset ért abból, ami történt: nem érti, hogy mit jelent az „ambíció szint”, mi jelent a Megállapodás ”jogilag nem”, de „politikailag” kötelező jellege, miért beszélnek másfél, vagy két fokos maximális globális hőmérséklet emelkedésről, holott az is tudott, hogy a vállalt ún. kibocsátási csökkentési kötelezettségek még három fokos vagy e feletti hőmérséklet növekedést is megengednek. A meglepő az, hogy a hozzáértők sem biztosak abban, hogy mennyire elegendő az alapprobléma kezeléséhez a Párizsban megfogalmazott, és majd lehetőség szerint 2019-20-ra hatályossá váló Megállapodás. A Megállapodás hatálybalépésének ún. kettős feltétele van: azaz hogy nem csak a csatlakozók kellően nagy száma, hanem az összesített kibocsátások szintjének aránya is számít., az az a 195 rész vevő ország közül legalább 55 államnak ratifikálnia kell az egyezményt, és a globális káros anyag kibocsátások 55 százalékát le kell fedniük. Ez a feltétel erősíti a nemzetközi jogi kényszer sikerességét ugyanakkor a célok, és az ahhoz vezető eszközök homályos kapcsolata gyengíti.

    „Nulla hulladék” címmel ír Nemes Csaba cikket a szelektív hulladékgyűjtés eredetéről, jelenéről és jövőjéről. Az egymásra épülő ökoszisztémák az élő és élettelen közötti szervezett kapcsolatokat különböző fejlettségen tartják fenn a különböző egyedek és szervezetek által elhagyott hulladékok, „melléktermékek” feldolgozásán keresztül. Valami hasonló körfogásos rendszeren gondolkozhattak a 90-es években azok a kutatók és gyakorlati szakemberek, akik megfogalmazták az ún. ipari ökológia koncepcióját, a kvázi ipari ökoszisztémák létrehozásának a lehetőségét. Az alap ötlet jó, de mégsem született sok, fenti típusú nagy rendszereket mozgató projekt, hiszen elég az, hogy az elkülönítetten kezelt hulladékok eljussanak a felhasználókig. Itt lép be a lakosságnál keletkezett ún. települési hulladék, és annak az elkülönített gyűjtése. A jövő feladata az ipar területén az egyre növekvő energia és nyersanyag igényt minél nagyobb mértékben a hulladékokból kielégíteni; a háztartási hulladékok esetén pedig teljesen meg kell szüntetni, a hulladékoknak a földbe való lerakását. Ezt pedig talán, csak egy új rendszerrel lehetséges megoldani, például az ún. száraz, és nedves gyűjtőedények elterjesztésével A száraz edénybe azon hulladékok kerülnének egybeöntve (!), amelyek most a szelektív edényekbe, és azokat egy optikákkal is felszerelt szortírozó rendszer szétválogatja, a nedvesbe pedig az ételmaradékok és zöld hulladék (remélhetőleg egyre kevesebb), és azok kiszárítva energetikai hasznosításra kerülhetnek. Ez a jövő, amire azonban várnunk kell még tíz, tizenöt évet.

  • Vigyázó szemetek Párizsra vessétek! - természet és társadalom változásaival foglalkozó előadássorozat

    Dátum: 
    2016. január 18. hétfő - 17:00
    Helyszín: 
    MTA Könyvtár és Információs Központ, Budapest, V. Arany János u. 1.
    Változó Világ
     
    A Magyar Szociológiai Társaság Holisztikus ökológiai szakosztálya és az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora programja 2015 őszén elindítja a természet és társadalom változásaival foglalkozó sorozatát. A fórum célja, hogy a világ változásaival foglalkozó, és az ezek iránt érdeklődő emberek megismerhessék és kicserélhessék gondolatikat. Ezért minden előadás után lehetőség lesz a hozzászólásokra és a vitára.
     
    Az első öt előadásnak a párizsi „Klímacsúcs” (2015. november 30. és december 11. között) a fő témája, ezért ennek az előadássorozatnak a címe:
     
    „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”
     
    A hétfő esténként elhangzó előadások előtt (1/2 5 és 5 óra között), és után (7 óra és 8 óra között) ökotudatosan terített asztalok mellett lehetőség lesz a személyes beszélgetésekre.
     
    Minden este a program pontosan 5 órakor egy vers felolvasásával kezdődik és egy rövid zenemű meghallgatásával fejeződik be. 
     
    Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ
                     Budapest, V. Arany János u. 1. 
     
    A félév programja:
  • Célok és érdekek a párizsi klímacsúcson

    Nemes Csaba írt cikket az Új Ember december 6-ai számában: célok és érdekeke a páriszi klímacsúcson. Párizsban már november 30-a óta tart az ENSZ klímakonferenciája, az Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek huszonegyedik találkozója. Az elsőt 1994-ben rendezték meg Berlinben. Óriási reményekkel és határozott tervekkel fogtak neki a munkának. Akkor és ott döntötték el, hogy nem elég az üvegházhatású gázok kibocsátásának befagyasztása, hanem csökkenteni kell az értékeket. E döntés alapján készült el az úgynevezett Kiotói Jegyzőkönyv, amelyben az aláíró országok némi kibocsátáscsökkentést is vállaltak. Már akkor is tudni lehetett, hogy ez nem lesz elegendő az ember által okozott éghajlatváltozás bekövetkezésének elkerüléséhez. A következő időszakban nemhogy csökkent volna, hanem világszerte nőtt a károsanyag-kibocsátás. Ezek után nem meglepő, hogy jelentősen változtatni kellett a nemzetközi tárgyalások menetén. 2011 óta folyik egy, a tagállamok szélesebb körét bevonó és jelentősebb kötelezettségeken alapuló egyezmény előkészítése. A klímacsúcs célja egy új, 2020-ban induló egyezmény elfogadása, amely az eddigiektől eltérően már valamennyi félre nézve kötelező érvényű lenne. A tárgyalások folynak, és december 11-én – vagy az ülésszak meghosszabbítása esetén 12-én, 13-án – már többet fogunk tudni arról, hogy született-e hatásos és minden érdeket figyelembe vevő nemzetközi megállapodás. Ferenc pápa figyelmeztetése a Laudato si’ kezdetű enciklikában is megfogalmazódott: „A nemzetközi tárgyalások nem tudnak jelentősen előrelépni azoknak az országoknak a hozzáállása miatt, amelyek a globális közjó elé helyezik nemzeti érdekeiket.” Csak remélhetjük, hogy ezúttal nem így történik.

  • Miért és hogyan kell védeni a teremtést – elvektől a gyakorlati cselekvésig

    Dátum: 
    2015. december 8. kedd - 18:00 - 18:50
    Helyszín: 
    Mária Rádió

    2015. június 18-án mutatták be Ferenc pápa „Áldott légy - A közös otthon gondozása” kezdetű enciklikáját a Vatikánban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal együttműködésben „Közös otthonunk a teremtett világ” címmel az enciklika magyar nyelvre fordítása alkalmából 2015. szeptember 29-én rendezett nagyszabású konferenciát a Parlament Felsőházi termében. Erről a konferenciáról hoztunk el két felszólalást. Először Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úr „Mi a természet és miért kell védeni?” című előadását hallgathatjuk meg, majd Nobilis Márió a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület alapító alelnöke, pápai káplán beszél nekünk „Üzenet és akció. Elvektől a cselekvésig a környezet- és teremtésvédelemben az enciklika kapcsán” címmel.

  • Felkészülni az elkerülhetetlenre

    Az éghajlatváltozás természetes jelenség: a fák évgyűrűi, a jégmintákba zárt légbuborékok és a fosszíliák tanúsítják, hogy a földi klíma mindig is változott. Ám az ipari forradalmat követően – elsősorban a fosszilis energiahordozók mértéktelen elégetése következtében – több milliárd tonna szén-dioxid került a légkörbe, ami fokozza az üvegházhatást. Ma már a tudósok zöme egyetért abban, hogy az éghajlat megfigyelt változásai legnagyobbrészt az emberi tevékenység rovására írhatók. Pálvölgyi Tamás írt az Új Ember november 15.-ei számának "teremtésvédelem" rovatában a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás fontosságáról, az öngondoskodásról, a felkészülés súlyos kérdéseiről.

  • MILYEN FÖLDET HAGYUNK A JÖVŐ NEMZEDÉKRE?

    Dátum: 
    2015. november 18. szerda - 18:00
    Helyszín: 
    Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky utca 20.

    November 18-án 18 órától a Párbeszéd Házában terítéken Ferenc pápa új, Laudato si' enciklikája.

  • Előadás: Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között?

    Dátum: 
    2015. november 26. csütörtök - 19:00
    Helyszín: 
    Jezsuita Roma Szakkollégium, Budapest, XIX. kerület, Hunyadi utca 2-4.

    A Jezsuita Roma Szakkollégium és az Öko Urbana Egyesület a NEA-MA-15-SZ-0651. sz. projekt keretében közös szemináriumsorozatot hirdet, melynek kiemelt témája a környezeti fenntarthatóság kérdése , valamint a decemberi párizsi klímacsúcs.

    Az első előadás címe:
    Klímaparadoxonok. Lehet-e harmónia természet és társadalom között? 
     
    Előadó: 
    Antal Z. László
    tudományos főmunkatárs, 
    MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 
    Szociológiai Intézet
     
    Időpont:
    2015. november 26. (csütörtök) 19h
     
    Helyszín: 
    Jezsuita Roma Szakkollégium
    Budapest, XIX. kerület, Hunyadi utca 2-4. 
     
    Az előadás rövid bemutatása:

  • Egy új globális éghajlat-változási egyezmény felé

    „Egy új globális éghajlat-változási egyezmény felé” címmel írt Szúnyoghné Sinkó Márta cikket az október 18-án megjelent Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy!) kezdetű enciklikájában számos globális környezetvédelmi probléma és megoldása tükröződik. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) vizsgálatainak eredményei alapján a múlt században Földünk átlaghőmérséklete megközelítőleg 0,9 °C-kal nőtt. Magyarországon ez az emelkedés már most 1,3 °C. Igaz továbbá, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 1970 és 2004 között 70 százalékkal nőtt. Kijelenthető, hogy globális fellépés nélkül az előttünk álló időszakban tovább növekszik majd az átlaghőmérséklet. Az emelkedés mértéke 2100-ig 1,8-6,4 °C is lehet.

     
  • A remény biciklisfutárai

    Tekerj felebarátodért! – ezzel a jelmondattal indultak útra a teremtés hetén Kárpát-medencei magyar kerékpárosok kelet–nyugat irányban. A Beregszásztól Sopronig tartó staféta-kerékpározás annak az ökumenikus európai zarándoklatnak a része, amelynek végcélja a decemberi párizsi klímacsúcs.
    Az október 1-én Budapestről indult, Sopronig tartó szakaszon egyesületünk elnöke, Rohály Gábor is részt vett.

    Vannak akik gyalogosan, vannak akik kerékpározva fejezik ki szolidaritásukat azokkal a felebarátaikkal, akiket a klímaváltozás hatásai leginkább sújtanak. Az európai egyházak képviselői és a zarándokok 2015. október 12-14. között Villigstben (Németországban) találkoznak, amelynek része a magyar „Tekerj a felebarátodért!” staféta-kerékpározás is. A zarándokok számos európai országból indulva november végén érkeznek az ENSZ 21. Klímacsúcsára, Párizsba (2015. november 30 – december 11.), hogy így hallassák hangjukat egy sokkal igazságosabb és fenntarthatóbb holnapért.

  • Vészjelzés, vagy cselekvési terv a Vatikánból?

    Dátum: 
    2015. október 13. kedd - 18:00
    Helyszín: 
    Mária Rádió
    2015. június 18-án mutatták be Ferenc pápa „Áldott légy - A közös otthon gondozása” kezdetű enciklikáját a Vatikánban. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal együttműködésben „Közös otthonunk a teremtett világ” címmel az enciklika magyar nyelvre fordítása alkalmából 2015. szeptember 29-én rendezett nagyszabású konferenciát a Parlament Felsőházi termében. Erről a konferenciáról hoztunk el két felszólalást dr. Hetesi Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának tudományos főmunkatársa és ifj. dr. Zlinszky János, a Közép- és Kelet-Európai Regionális Környezetvédelmi Központ igazgatója, a PPKE Jog-és Államtudományi Kar docense előadásában, amelyet Székely János püspök atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága elnökének szavai kereteznek.

Oldalak