A gazdaság ne a fölhalmozás útja-módja legyen, hanem a közös otthon megfelelő működtetése. Ebbe beletartozik a ház gondos ápolása és a javak megfelelő arányú elosztása mindenki számára.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
h, 2015-01-12 15:05 „Kis lépések a jó megoldások felé” címmel írt Nemes Csaba egy visszatekintő (a 2014 év „teremtésvédelemmel” összefüggő nemzetközi történéseire) és egy idei évre kitekintő, előrelátható eseményeivel kapcsolatos hosszabb elemzést, a január 4-én megjelenő Új Emberben. Foglalkozott a klímaváltozással: 2014. áprilisában, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Brüsszelben tett kijelentésével, miszerint „a természettel nem lehet tárgyalni, az a saját törvényei szerint teszi a dolgát, és nem vár senkire” a klímaváltozás elleni küzdelemre hívta fel a figyelmet. Egy 2014-ben készült összesítés szerint a legkirívóbb környezeti válság jelek a következők. A klímaváltozás jelenlegi mértéke tízszer gyorsabb, mint az emberi történelem során megfigyelt éghajlatváltozások. Olvadnak a sarki jégkörök jégsapkái, emelkedik a tengerszint. Sérülnek az édesvíztartalékok, a földfelszín alatt, és a folyókban is, utóbbi a hegységek hótakarójának csökkenése miatt. A kánikulák és a hurrikánok egyaránt erősödnek – utóbbiak a felmelegedő óceánokból egyre nagyobb energiára tesznek szert. A tengerek savasodása miatt, megváltozik a tengeri ökoszisztéma, elhalnak a széndioxidot megkötni képes korallszigetek és más meszes vázú tengeri organizmusok. Egyre nagyobb mértékű a fajpusztulás mind a szárazföldi, mind a tengeri élőlények körében. Erősödik a sivatagosodás. A jégkorszakban megfagyott, Északi-sarkhoz közeli, szibériai permafrost olvadó félben van, ebből nagy mennyiségű metán szabadulhat, amely felgyorsíthatja a klímaváltozást. Írt a biológiai sokféleség csökkenéséről és talajaink rohamos pusztulásáról. Ugyanakkor arról, is hogy a Lima-i Klímacsúcson a tárgyalások menete és tartalma régen tapasztalt reményre ad okot, hogy 2015. decemberében Párizsban tető alá hozható egy valódi eredményeket adó nemzetközi jogi megállapodás. Valamit arról, hogy az év elején pont kerülhet egy fontos ügyre, ami a genetikailag módosított szervezetek (GMO) az ún. transzgénikus növényfajták használatának a szabályozását jelenti az EU-ban. Továbbá arról, hogy 2015 első felében várható Ferenc pápa enciklikája, amelynek a központi üzenete - az előzetes hírek szerint - a környezetvédelméről és szegénység visszaszorításáról szól majd.
sze, 2015-01-07 15:17 Az Új Ember 2014. karácsonyi dupla számában Mozsgai Katalin és Nemes Csaba ír a „Jövőnk ára” címmel cikket. Azt írják: sokszor halljuk, hogy értékvesztett világban élünk. Vannak olyan értékek, amelyek a viselkedésünket, gondolkodásunkat keretezik be, ezek pl. az etikai normák és vannak olyanok, amelyek fizikai létünket határozzák meg ilyen például a természeti környezetünk, sőt mi több ezek egymással rendszerint összefüggenek, ugyanakkor manapság mindkettővel baj. Környezetünk, jövőnk biztonsága napról napra romlik: ez nem feltételezés, hanem tény. Sokszor halljuk, hogy ennek legfőbb oka, hogy sokan vagyunk a Földön, pedig nem ez a valódi gond. Nem a születésszabályozás a megoldás, hanem a fogyasztás szerkezetének, mennyiségének, elosztásának a megváltoztatása, valamint a termelésből adódó környezeti terhek sürgős és hatásos csökkentése. Ne legyintsünk, mondván „úgy is a pénz dönt el mindent”! Hiszen nem mindegy, hogy a pénz miként működik, mit mér, az árak mit jelentenek. A megfelelő piaci működés egyik eleme a szűkösségre való figyelmeztetés. A környezeti erőforrások szűkösségére vonatkozó információk azonban hiányosak, sokszor nem teljesen ismertek. A piaci mechanizmusok ilyenkor kudarcot vallanak. Jövőnk valódi megoldásának kulcsa a társadalmi rendszer értékrendjének megváltoztatásában rejlik, azaz például elég lenne „csak” komolyabban venni az Evangélium üzeneteit, azok értékeit. Az értékek régi-új struktúrája megváltoztatja az emberi környezet is: az ismereteket, az intézményrendszert, a termelés és fogyasztás szerkezetét, és természetesen azt a piaci információt közvetítő eszközt, amit az árak, a pénz fejez ki. Azaz nem mindegy, hogy a „pénz” minek az értékét fejezi ki, mi számít a döntés hozatalnál értéknek. Szent II. János Pál pápa 1990-es béke világnapi üzenetében azt írja „A modern társadalom nem lesz képes megoldást találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át nem gondolja egész életformáját.” Ferenc pápa megszólalásaiban többször visszatért ehhez a gondolathoz. Érdemes nekünk is elgondolkozni.
sze, 2015-01-07 15:17 „Még nem késő megállni” címmel írt Bándi Gyula cikket Advent derekán az Új Ember december 14-ei számában a teremtésvédelem rovatban. Egy régi amerikai képeslap alapján ír, ami egy tipikus karácsony előtti pillanatkép: a tömeg egyre sűrűbb lesz és az ingerültség, feszültség szinte tapintható. Valami más is van a rajzon, szerényen a sarokban: egy kis család, keleties ruhában. Férj, aki szamarat vezet, azon ül a felesége, láthatóan áldott állapotban. Szeretnének átkelni az úton, de csak állnak, arra várva, hátha átengedi Őket valaki. Igaz, ez a család nem vásárolni indul, nem a plázába tartanak, csak egy barlangot keresnek, ahol meghúzhatnák Magukat egy éjszakára … Arról a fogyasztási lázról ír, ami még vakká teszi az embereket, és még a Szent családot sem ismerik meg pedig ott van a szemük előtt. A Karácsony jelentőségének átértékelődése és a környezet degradálódása ugyanarról a tőről fakad: az anyagiasság túldimenzionált szerepéből. A fogyasztás túlhajtása nem csak a Jézusvárást veszi el az embertől, hanem a környezeti értékek szükségtelen pusztulását is okozza. Még nem késő megállni az úton, engedjük átmenni a Szent Családot!
h, 2014-11-17 14:57 "Vegyünk hazait” címmel írt cikket Mozsgai Katalin az Új Ember november 16-ai számában a Teremtésvédelem rovatban, a Budapesti Francia Intézetben megrendezett „a rövid ellátási láncok jelene és jövője, és az önkormányzatok lehetőségei” című konferencia kapcsán. Az esemény fővédnöke: Pierre Rabhi, biogazdálkodó, filozófus, író, az Oasis en tous lieux („Oázis mindenütt”) elv megalkotója. Mit is jelent tulajdonképpen a „rövid ellátási lánc”? Biztosan halottak már arról, hogy például a sárgarépa sokszor akár 3 ezer km-t is megtesz a termelőtől a felhasználóig, pedig a szomszéd kis kertésztől is megvehetnénk azt, ami az asztalunkra kerül. A nagykereskedelmi, vagy konvencionálisnak mondott élelmiszer ellátástól eltérő helyi élelmiszer- és a rövid ellátási láncok népszerűsége egyre nő. Néhány formájával nap, mint nap találkozhatunk, mint pl. a közvetlen értékesítési módok ilyenek a„szedd magad”, a „termelői piac”, „gazdaudvari értékesítés”, vagy ún. közösségi marketing alapú értékesítés pl. a szövetkezeti boltok, fesztiválok. De ha nem vigyázunk nemcsak az ebédünk és vacsoránk készül majd ugyanabból távoli logisztikai központból érkezett répából, burgonyából és hagymából, hanem a termesztett növények sokszínűsége is így kopik ki. A termesztett növények és a természet sokfélesége földi életünk meghatározó alapja, az ökoszisztémák színes hálózata védőháló, a Föld immunrendszerének legfontosabb eleme. A családban, helyi kisközösségekben történő gazdálkodás pedig a helyben lakók számára nyújt többletbevételt, a tevékenység diverzifikáció a megélhetési lehetőségeket szélesíti, a vidéki élet minőségét, eltartóképességét javítja. Használjuk a vidéket, és ne hagyjuk tönkretenni!
sze, 2014-11-12 14:24 „Súlyos gondolat” címmel írt Bakonyi Gábor cikket az Új Ember november 2-ai számában, a teremtésvédelem rovatban. Halottak napján felvethető „súlyos” gondolatait osztotta meg az olvasókkal. Azt írja „Véleményem szerint ugyanis azon a bizonyos „utolsó napon”, többek között, arról is el kell számolnunk mindannyiunknak, hogy milyen volt a viszonyunk a természethez. Jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott Természettel a magunk helyén?... Sok más, mindennapi tevékenységekre vonatkozóan nem találunk ilyen egyértelmű utasítást, viszont a teremtés védelme és továbbvitele mindenkinek kifejezett feladata. Ha pedig ez így van, akkor az utolsó ítéletkor a teremtett világgal volt kapcsolatunkról el kell majd számolnunk Az esztergályos, a pallér pazarolta-e az alapanyagot, a közgazdász felesleges beruházásokra buzdított-e, a tanár nevelte-e környezeti tudatosságra a diákot, és így tovább? Ahányan vagyunk, annyi személyre szabott kérdés, de amit véleményem szerint majd „akkor és ott” mindenkinek meg kell válaszolnia. Ez egy súlyos gondolat, de talán érdemes a tovább gondolásra. Nem biztos, hogy igazam van. De mi van, ha mégis?”
sze, 2014-10-29 09:34 „Csővégi látásmód” címmel írt cikket Bakonyi Gábor az Új Ember október 19-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. A környezetszennyezés problémáit megoldani hivatott eljárások kidolgozására és megvalósítására komoly technológiai megoldásokat alakítottak ki. Gondoljunk csak a különböző víz- és levegőtisztító berendezésekre, az autókban található katalizátorokra, a talajszennyezéseket megszüntető készítményekre …stb.... A környezetvédelem gyakorlatában a fejlett országok jelenleg általában ilyen „csővégi” eljárásokat követnek. Pedig jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni. Az ún. megelőző eljárások a szennyezést már annak forrásánál csökkentik (kevesebb hulladék, szennyvíz előállítása stb.). Jó megoldás a „kék gazdaság” koncepciójának követése, azaz a termelést az anyagok körforgásához hasonlóan kellene megszervezni. Minden legyen egy következő hasznos láncszem része, a táplálékláncokhoz és táplálékhálózatokhoz hasonlóan. A természetes ökoszisztémákban nincs hulladék!
cs, 2014-10-09 16:51 Sipka Júlia az Új Ember október 5-ei számában a Termény Ünnepről írt. Az ünnep megtartása liturgiatörténeti szempontból a kántorböjtökhöz igazodik, aminek a neve legkevésbé a kántorokkal, mint sokkal inkább a négyszeri böjttel kapcsolatos. A Termény Ünnep hagyományát őrzik a mai napig Taksonyban, Dabason vagy említhetjük az egyik leghíresebb terményhálaadó ünnepség, a lajosmizsei. A Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján idéntől kezdve minden év első októberi vasárnapján adunk hálát a termésért, így az esemény bekerült az egyház hivatalos ünnepei közé. A Bakáts téri Szent Ferenc plébániával összefogva a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a templom október 5-i búcsúi szent miséjének egyik központi kérdéséve a teremtésvédelem témakörét, és termény áldás (saját termésű vagy eltevésű ételeket megáldása) keretében a Termény Ünnepet tette.
A Naphimnusz Teremtésvédelmi közhasznú Egyesület és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola közös programjaként Naphimnusz műhely néven havi rendszerességgel szeminárium-jellegű alkalmak sorozata indul. A helyszín a Sapientia főiskola. A találkozások idén október, november és december hónapok második szerdáin lesznek, mindig este fél 7 órakor, és jövőre is folytatódnak.
p, 2014-09-26 11:47 „Isten hozott, ökológia” címmel írt Nobilis Márió cikket az Új Ember szeptember 21. számának Teremtésvédelem rovatában. „Sokfelől éri „ökológiai ösztönzés” a mai katolikus hívő embert- írja a szerző -... a meglehet nem tökéletesen alkotott szó, a teremtésvédelem léte is bizonyítja, hogy egy új, egyre mindennaposabban használt fogalom született az egyházi életben. Legalább négy szinten ismerhetjük fel az Egyház és a kortárs ökológiai trendek közötti találkozás fő területeit. Az első szint a gyakorlat, a második evangelizáció, a harmadik a teológiai gondolkodás. A negyedik szint legmélyebb és legátfogóbb szint, ahol következő kérdések vetődnek fel, ahogy a szerző írja. „Ki vagyok én, Krisztus Teste a világban, e nemzedék számára? Hogyan kell ma jól tanúskodnom a bennem élő Feltámadottról? Hogyan válhatunk mi, Krisztus tanítványai együtt hiteles isteni Válasszá – nem csak elmondva, sokkal inkább megélve e választ – a világ gondjaira?”
