Az Új Ember december 22-i dupla ünnepi számában Rohály Gáborral készült interjúban a teremtett világ és a benne élő ember kapcsolatáról, környezeti lehetőségeinkről, életmódunkról és személyes felelősségünkről beszélt, ahogy a beszélgetés lejegyzője írja „ hittel és mérnöki logikával”.

Bakonyi Gábor, az Új Ember december 8-i számában, a Teremtésvédelem rovatban a természeti környezetünk, a teremtett világ megőrzésének és védelmének jelentősségérő ír. „Az Úristen kezdetben vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze" (Ter 2,15). Sokat idézett, jól ismert szöveg, ennek ellenére nem árt újra és újra elővenni, és végiggondolni, elmélkedni, tűnődni rajta, hogy tartalmát egyre jobban megértsük.

Mozsgai Katalin az Új Ember november 10-i számában a teremtésvédelem rovatban különleges természeti kincsünkről, a holtágakról ír. A holtágak megóvása tehát a sajátos természeti, ökológiai és tájesztétikai funkciójuk, gazdálkodási és jóléti szerepük miatt egyszerre természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek. Az ún. szentély holtágaknak nevezik azokat a holtágakat, amelyek kiemelkedő természeti értékük miatt országos szintű védelem alá tartoznak, állami tulajdonúak vagy állami tulajdonba vételük indokolt. Minden olyan holtág, amelynek valamely része védett, vagy egyéb valamilyen megőrzendő értéket képvisel, „bölcs” hasznosítással fenntartható, természetközeli kíméletes módon hasznosítható. elsődleges cél a holtág megőrzése, a holtágaknak a tájfenntartásban betöltött kardinális hasznossága miatt. A holtág megőrzést közcélú – közjóléti tevékenységnek, a közjó, a teremtett világ megőrzésének tekinthető.

„Nincs újabb 36 évünk” címmel írt cikket Reich Gyula a Budapesti Víz Világtalálkozóról az Új Ember október 27-ei számában. Ezek a szavak Áder János köztársasági elnök úrtól hangzottak el a Budapesti Víz Világtalálkozón. Elnök úr arra utalt, hogy vízzel foglalkozó ENSZ konferencia 36 évvel ezelőtt, 1977-ben volt Mar del Platában. A mostani konferencia jelentőségét mutatja az a rendkívüli érdeklődés, ami kísérte. A Budapesti Nyilatkozat fontos üzenete, hogy a világ vízzel foglalkozó fejlesztési céljai  tartalmazzák majd mindazt, amit a vízzel és a vízért tenni kell az elkövetkezendő évtizedben. Az emberiség léte, és jóléte a tét, és mégis mindannyian ki – ki önállóan megtalálhatja a mindennapi életben is a maga tennivalóját, takarékos vízhasználat és vízszennyezés területén egyaránt.