Ébredj, ember, és döbbenj rá méltóságodra! (...) A föld, a tenger, az égbolt, a levegő, a vizek és folyók rendelkezésedre állnak: csak használd ezt a teremtett világot, de jól!
Nagy Szent Leó pápa karácsonyi beszédéből (Kr. u. 440–461 között)
Ébredj, ember, és döbbenj rá méltóságodra! (...) A föld, a tenger, az égbolt, a levegő, a vizek és folyók rendelkezésedre állnak: csak használd ezt a teremtett világot, de jól!
Nagy Szent Leó pápa karácsonyi beszédéből (Kr. u. 440–461 között)
Mozsgai Katalin az Új Ember november 10-i számában a teremtésvédelem rovatban különleges természeti kincsünkről, a holtágakról ír. A holtágak megóvása tehát a sajátos természeti, ökológiai és tájesztétikai funkciójuk, gazdálkodási és jóléti szerepük miatt egyszerre természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek. Az ún. szentély holtágaknak nevezik azokat a holtágakat, amelyek kiemelkedő természeti értékük miatt országos szintű védelem alá tartoznak, állami tulajdonúak vagy állami tulajdonba vételük indokolt. Minden olyan holtág, amelynek valamely része védett, vagy egyéb valamilyen megőrzendő értéket képvisel, „bölcs” hasznosítással fenntartható, természetközeli kíméletes módon hasznosítható. elsődleges cél a holtág megőrzése, a holtágaknak a tájfenntartásban betöltött kardinális hasznossága miatt. A holtág megőrzést közcélú – közjóléti tevékenységnek, a közjó, a teremtett világ megőrzésének tekinthető.

Novemberi műsorunkban a Karácsony ökológiai terheiről beszélgetünk, a felelős keresztény tudatos vásárlóról.
„Nincs újabb 36 évünk” címmel írt cikket Reich Gyula a Budapesti Víz Világtalálkozóról az Új Ember október 27-ei számában. Ezek a szavak Áder János köztársasági elnök úrtól hangzottak el a Budapesti Víz Világtalálkozón. Elnök úr arra utalt, hogy vízzel foglalkozó ENSZ konferencia 36 évvel ezelőtt, 1977-ben volt Mar del Platában. A mostani konferencia jelentőségét mutatja az a rendkívüli érdeklődés, ami kísérte. A Budapesti Nyilatkozat fontos üzenete, hogy a világ vízzel foglalkozó fejlesztési céljai tartalmazzák majd mindazt, amit a vízzel és a vízért tenni kell az elkövetkezendő évtizedben. Az emberiség léte, és jóléte a tét, és mégis mindannyian ki – ki önállóan megtalálhatja a mindennapi életben is a maga tennivalóját, takarékos vízhasználat és vízszennyezés területén egyaránt.

Környezetünk nekünk szóló üzenete?
És a mi válaszunk?
„A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.ˮ Róm 8,19
A természet változásai a Teremtő nekünk szóló üzeneteiként is értelmezhetők.
A hétvége alatt a résztvevők megismerkedhetnek a teremtett világ védelméről szóló egyházi állásfoglalásokkal, a természet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos eredményekkel, és azokkal a konkrét lehetőségekkel, amelyekkel az egyházi közösségek válaszolhatnak a Teremtő nekünk szóló üzeneteire.
A mai műsort a közjó tárgyalásának szenteljük. Több olyan aktuális programot, kezdeményezést is bemutatunk, amely e téma körül forog.
Víz Világtalálkozó Budapesten címmel írt cikket az Új Ember október 13-ai szám Teremtésvédelem rovatban Reich Gyula vízépítőmérnök. A napokban zajló Budapesti Víz Világtalálkozóról ír. Ide sereglettek a vízügy szakmai kitűnőségei, itt van a világ víz-ügyeit meghatározó „hidro-diplomaták” nagy része, és a nagypolitika személyiségei is. Az, hogy a Víz Világtalálkozó Budapestre jött, Áder János köztársasági elnök úr kezdeményezése és a magyar diplomácia nyilvánvaló sikere. Fő feladata, hogy ajánlásokat fogadjon el a fentebb éppen csak jelzett. ellentmondások, riasztó tendenciák leküzdésére. A tervezett „Budapesti Nyilatkozat” része annak a folyamatnak, amit a Rió+20 ENSZ konferencián indítottak el. Elhatározták ugyanis, hogy 2015-re olyan fejlesztéspolitikai iránymutatást, „fenntartható fejlődési célokat” dolgoznak ki, ami segít a világ felismert nagy gondjainak a megoldásában.

Plébániai közösségeknek a természet „üzeneteiről” címmel írt cikket Antal Z. László az Új Ember szeptember 29-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. Megemlékezik a 2008-as Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „a teremtett világ védelméről” szóló körleveléről, és arról, hogy az elmúlt húsz évben végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a települések és a helyi közösségek jobban tudnak olvasni „a természet könyvében” és már elkezdtek alkalmazkodni a természet változásaihoz. Tudósít a Szív Lelkiségi Központ és Naphimnusz Egyesület közös programja november végei programjáról, buzdítva az olvasót az aktív és nyitott részvételre.

Tisztelettel meghívjuk az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának közös rendezésében szervezett ökológiai beszélgetéssorozatára.
A beszélgetéssorozat első alkalmán
Fülöp Sándor: Miért nem tudjuk megvédeni a jövő nemzedékek érdekeit?
és
Nemes Csaba: Megvalósítjuk-e a környezetvédelmi programjainkat?
címmel tart előadást.
A beszélgetéssorozat vezérfonala:
Ökológiai változások és társadalmi rugalmasság
Hogyan viszonyulnak a történelmi egyházak a klímaváltozás jelenségéhez? Bűn-e túlfolyatni csapot és túl sokat autózni? Megváltoztatható az emberi természet a takarékosság, környezettudatosság irányába? Ezekről a kérdésekről tartott fórumot hétfőn este Béres Tamás evangélikus teológus, Csanády R. András közgazdász, református presbiter, Jávor Benedek ökológus, országgyűlési képviselő és Nobilis Márió katolikus teológus a Párbeszéd házában.
„Miért fontos az élet sokszínűsége?” címmel ír cikket Farkas István Tamás az Új Ember szeptember 15-ei számában s Teremtésvédelem rovatban. Arról ír, hogy az ökológiai rendszerek megújulásához a mennyiség mellett szükséges a sokszínűség, az életformák változatossága is. 1960 óta a biológiai sokféleség 40%-kal csökkent, a fajok kihalásának üteme a természetes ráta százszorosa. Ahhoz, hogy megálljt tudjunk parancsolni a pusztulásnak az alapvető hozzáállásunknak kell változnia, azaz materiális növekedés helyett a lélek táplálása a fontos, a boldogságot az emberi kapcsolatokban és a természettel, Istennel való kapcsolatban keressük.

