Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
sze, 2014-09-17 00:34 "A legzöldebb energia” címmel írt Nemes Csaba az Új Ember szeptember 7-én megjelent számában a Teremtésvédelem rovatban. A keresztény felekezetek együttműködéséről írt a mindennapi energia felhasználás és az éghajlatváltozás téma területén. Mint ahogy eddig is, idén is kíséri, tartalommal tölti fel a "Teremtés Hete” program sorozatra való gondolkodást egy tanulmánykötet, amit az ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport tagjai készítettek el. Evangélikus, metodista, katolikus és református tagokból álló munkacsoport az idén az „energia és az éghajlatváltozás” kérdésköreit választották a tanulmánykötet és a Hét megalapozó témájául. Azt szoktuk mondani, hogy legzöldebb energia az, amit nem termelünk meg. Pedig milyen sok energiát pazarlunk el. Évi 573 milliárd eurót költenek az Európai Unió tagállamai, energiahordozók importálására, az Európai Bizottság adatai szerint, ami azt jelenti, hogy saját energiaigényük valamivel több, mint felére behozatalra van szükségük. Mindeközben nagyjából 500 milliárd eurót pazarolnak el az EU tagállamaiban évente energiaveszteség miatt. Többek között a takarékosságon keresztül a közös érdekű célok eléréséhez nyújt tanácsot a Teremtés Hete alkalmára készült „Őrizd meg a rád bízott kincset” (1Tim 6,20) – energia és éghajlatváltozás - című kiadvány, és segédanyag is.
k, 2014-08-26 15:57 Veres András püspök atya írt az augusztus 24-én megjelent Új Ember Teremtésvédelem rovatában „A csillagok örök forgása néked forog…” címmel. Azt írja, többek között hogy „a zsidó-keresztény felfogás alapjaiban hozott újat az ember és a természet viszonyának szemléletmódjában, amely lényegét tekintve abban áll, hogy Isten teremtette a világot, s azt az emberre bízta, hogy felelősen uralkodjon felette, és vezesse tovább a fejlődésben. A keresztény teológiában ennek megfelelően nagyon letisztult tanítással találkozhatunk a teremtett világhoz való felelős emberi magatartást illetően. Minden kétséget kizáróan az ember privilegizált helyet kapott a világban. Viszont el kell jutnia arra a felismerésre, hogy jelenlétét a világban teremtett lét-nek fogja fel, vagyis tudnia kell, hogy léte nem önmagától fennálló, hanem a Teremtőtől kapott ajándék. A keresztény ember számára tehát nem közömbös a teremtett világ sorsa. Istentől kapott feladata, hogy uralkodjon a teremtményeken, és a világ fejlődését úgy irányítsa, hogy az minden ember számára valóban a remény és a lehetőségek hordozója legyen.
h, 2014-08-18 13:21 „Mit tehet az egyén, a család és tágabb kisközösségek” címmel írt cikket Rohály Gábor cikket az Új Ember augusztus 10-én megjelent száma Teremtésvédelem rovatában. Azt írja, hogy „hogy mindenki befolyást gyakorolhat, ha csak kicsinek látszó dolgot is, de tehet a teremtésvédelemért. A családnak az is feladata, hogy tudatosítsa tagjaiban életünk környezetre és így gyermekeink jövőjére gyakorolt hatását és megtanítsa azokat a viselkedési mintákat, átadjon olyan tudást, ami segít egy fenntarthatóbb életmód kialakításában. Ennek része az ismeretek átadása, odafigyelés, tanulás és a teremtett világban tapasztaltak megbeszélése, de része olyan szokások gyakorlása is, amik környezetkímélőbbé, teremtésvédőbbé teszik mindennapjainkat.
h, 2014-08-18 13:21 „A tudósok szemével” címmel írt cikket Kiss Ernő az Új Ember július 13-án megjelent száma Teremtésvédelem rovatában. Az elmúlt ötven év globális ökológiai válságra vonatkozó legfőbb tudományos megközelítéseit villantja fel. Azt írja, hogy „Az ember és a természet romló viszonya ma már egyre nyilvánvalóbb. Rachel Louise Carson ökológus már 1962-ben jelezte „Néma tavasz” c. könyvben, hogy a technológia jóval gyorsabban fejlődik, mint az emberiség felelősségérzete. László Ervin a rendszerelmélet tudósa szerint - egyetértve J. Diamond kaliforniai geográfus professzorral - az emberiség számára a kérdés: valódi fejlődés vagy „kipusztulás”? A kulcs: a holosz teljességén és az értékek egységén alapuló civilizációjának elérése. Lefordítva: az emberiséggel együtt a természet fenntarthatóságának elérése. Ezt szolgálja a keresztény teremtésvédelem tanítása is: a földi természetben ne csak a hasznot, de lássuk meg az isteni bölcsesség és szépség tükröződését is, hiszen minden létezőnek Isten „nyomaként” (vestigium Dei) önértéke van.
sze, 2014-07-30 12:08 Kükedi Zsolt írt az Új Ember (július 27.) teremtésvédelem rovatában "Isten alvállalkozói” címmel cikket a civil közösségek szerepéről. Azt írja, hogy „higgye el a kedves Olvasó, hogy egyénileg is nagyon nagy hatással van a világ globális problémáira és ezen a szinten lehet a világot igazán megváltoztatni. Minél többet beszéljenek a helyi ügyeikről, akár alkossanak civil közösségeket és meglátják, szépen lassan változni fog Önök körül a helyi környezet és ezen keresztül a világ is! Így lehetünk mindannyian teremtésvédők és így örülhetünk annak a csodálatos ténynek, hogy Isten alvállalkozónak (társteremtőnek) hívott meg minket ebbe a folyamatba."
h, 2014-07-28 15:28 "Az államok a fenntarthatóságért” címmel írt cikket Nemes Csaba az Új Ember július 6-i számában, a teremtésvédelem rovatban. Arról ír, hogy milyen különbözőn utakat választottak egyes országok a fenntarthatósági technikákban. Japán jelentős erőfeszítéseket tesz az ún. körforgásos gazdaság kutatásában, fejlesztésében. Dániában működő jó példa az ún. ipari ökoszisztémák fejlesztése. Hollandiában jó irány a rugalmasan ellenálló képességgel –ún. reziliencia – bíró adaptációs makro mechanizmus fejlesztése. Jó megoldás, ha az állam már az alapértékek definiálását és azok védelmét a legmagasabb szintű jogi normában az alkotmányban rendezi. Magyarország új Alaptörvénye természeti erőforrásainkat kiemelt védettségben részesíti, hiszen Alaptörvényünk négy cikkében ad különös hangsúlyt természeti erőforrásaink és környezetünk védelmének.
h, 2014-07-28 15:28 A „Duna sorsa” címmel jelent meg június 29-én a ”Duna Napján” az Új Ember teremtésvédelem rovatában Reich Gyula cikke. ! Ez a nap az évfordulója annak, hogy a Duna menti országok éppen 20 éve megkötötték az úgynevezett „Szófiai Konvenciót”, és létrehozták a Bécsben székelő Duna Védelmi Nemzetközi Bizottságot. S, hogy ezt a napot aztán a 10. évfordulón Duna nappá is nyilvánították, egyszerű az oka: a Duna sorsa, állapota van annyira jelentős, hogy minden eszközzel felhívjuk a figyelmet rá.Arról ír, hogy a Duna a mellékfolyóival együtt, amelyek hajszálérként hálózzák be a 817 ezer km2-es vízgyűjtőterületet, döntő eleme az élővilágnak, így környezetünknek, benne az emberi életnek is meghatározója. Nehéz szavakkal számba venni a Duna flóráját, faunáját, halait, mindazt a sokféleséget, amit a természet kínál a Duna által. Szavak helyett érdemes elmenni a Szigetközbe, vagy Gemencre, megnézni a csodás ártéri erdőket, kóborolni a holtágak, morotvák mentén.
Egyre több tanulmány utal arra, hogy a most tapasztalható válság okai emberi eredetűek. Azonban egyre több a tanácstalanság a válsághelyzetek megoldási sikertelenségein. A világ nem találja a megoldást a felhalmozott problémákra. A mondatot Lányi Andrástól kölcsönözve az ökológiai mozgalom kudarcról kudarcra halad a győzelem felé.
p, 2014-06-13 15:53 Az Új Ember június 15-ei száma teremtésvédelmi rovatában Nemes Csaba ír „Nemzetközi érdekek” címmel a nemzetközi intézmények szerepéről a teremtésvédelem területén. Különböző típusú, és szervezettségű, nemzetközi jogi normákon alapuló szervezetek, intézmények sokasága jött létre az elmúlt ötven évben. Ír a legátfogóbb és a legtöbb országot magába foglaló nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) és szakosított szerveiről, de a szerző véleménye szerint az ENSZ a szegénység, a környezeti degradáció globális gondjaira a maga bonyolult, és rendkívül lassú eljárásaival inkább csak tények feltárásában és kevésbé a közös és azonos érdekű, hatásos és gyors megoldások összehozásában tud segíteni. A nemzetközi agytrösztnek is nevezett, a 34 fejlett országot tömörítő nemzetközi szervezet az OECD is inkább a magas szintű elemző diagnózis készítésére, mint közös megoldások véghezvitelére. Éppen ezért az országoknak önállóan, saját érdekeik szerint még többet kell tenniük önmaguk védelmében nem mindig megvárva a nemzetközi bürokrácia lépéseit, meg kell védeniük –amíg lehet- természeti erőforrásaikat ideértve a tiszta vizet, a földet, erdeiket és a létfontosságú biológiai sokféleséget.
Tisztelettel meghívjuk az MTAKönyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának közös rendezésében szervezett ökológiai beszélgetésre, amelyen előadást tart Kükedi Zsolt, helyi gazdasággal foglalkozó szakértő, a Naphimnusz Természetvédelmi Egyesület tagja.
