A tartós változás dinamizmusának elindításához szükséges ökológiai megtérés
egyben közösségi megtérés is.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
A tartós változás dinamizmusának elindításához szükséges ökológiai megtérés
egyben közösségi megtérés is.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
h, 2014-05-26 14:41 Baritz Sarolta Laura OP nővér Pincsi a babakocsiban cikke második része jelent meg az Új Ember május 11-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. A szerző az ún. holisztikus öko-etikáktól egészen Aquinói Szent Tamás a Summa Theologiae-ján keresztül az katolikus egyházi megnyilatkozásokig a környezet és az ember viszonyát elemzi röviden. Az írja, hogy „….bár az ember ontológiai, etikai, biológiai szempontból különbözik a természet emberen kívüli részétől, ugyanakkor egységet is alkot vele, amit II János Pál így fogalmaz meg: „Minden létező kapcsolódása a dolgok rendjében, vagyis a kozmoszban” (Sollicitudo rei socialis, 34). A természet önértékét is másképp ragadja meg a keresztény környezetetika: a természet önértéke teo-centrikus, vagyis a természet nem isteni, hanem Istentől – és nem az embertől – függő valóság, amely Istenben, mint Végső Célban teljesedik ki. ….. A keresztény környezetetika szerint tehát az ember és a természet harmóniában él, az ember kiemelt, tőle különböző ugyanakkor azt művelő szerepe mellett. A pincsi tehát boldogan élhet gondoskodó gazdája közelében, de nem a babakocsiban, mert a babakocsiban a baba szerepét nem tudja betölteni.”
p, 2014-05-09 13:20 Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember május 4-ei teremtésvédelmi rovatában írt „Pincsi a babakocsiban” címmel. Egy új jelenséggel kezdi: manapság már néha „a babakocsiban nem baba, hanem egy szőrmók, főkötővel bekötött fejű, gombszemű, paplannal betakart kiskutya fekszik…. gazdája nem kevésbé gondosan tologatja, ápolgatja, mintha tulajdon (ember)gyermekét dajkálná. Mi ez a jelenség? Hogyan magyarázzuk? Magyarázatában etikai, öko-etikai fejlődéstörténethez nyúl vissza. A két részes cikk első részének zárásaként a következőt írja :” Ha az állatokat, természeti javakat egyenlősítjük az emberrel, úgy az embert értékeljük le. A keresztény környezetetika válasza erre az, hogy az ember és természet harmóniában él, az ember kiemelt, tőle különböző, de a természet megőrzésére hivatott. A pincsinek is van helye az ember mellett, aki gondozza őt, de a babakocsi valaki másnak van fönntartva”.
sze, 2014-04-23 11:36 Idén, Jézus urunk feltámadásának ünnepe szinte egybe esik a Föld Napjával (április 22.) az Egyesült Államokban. 1970. április 22-én tartották meg az első Föld Napja rendezvényt írja Kükedi Zsolt és Nemes Csaba az Új Ember ünnepi dupla számában a Teremtésvédelem rovatban. A Föld napja kapcsán – amely a globális környezetvédelmi ügyekre történő figyelemfelhívást célozza – olyan katolikus keresztény csoportokat, közösségeket kerestek meg, amelyek helyben, itt a hazai környezetben végeznek komoly teremtésvédelemi és ehhez kapcsolódó közösségépítési tevékenységet. A cikk szerzői a Váci Egyházmegyei Vidékfejlesztési Irodájának a tevékenységéről, valamint 1993-ban alapított Magyar Műhely Alapítvány (Mezőörs) és az általa működtetett általános iskola, gimnázium és művelődési központról tudósítanak.
cs, 2014-04-17 00:24 Toborozzák már a marslakókat” címmel írt Bakonyi Gábor a teremtésvédelmi rovatban az Új Ember virágvasárnapi számában. Rendben van tehát; elutazik néhány ember a Földről a Marsra, később talán más bolygóra is. Ez nagy hír-értékű bejelentés lehet. A szerzőt azonban jobban érdekli, hogy amíg kirajzunk a Világmindenség megannyi pontjára mi lesz az itt maradó, hamarosan 9-10 milliárd, többi emberrel? Azokkal, akik nem férnek bele az űrhajókba, akiknek az élete a Földhöz kötött, akik nem kerülnek a lapok címoldalaira, akik nem akarnak elmenni. Mi legyen velünk, a többséggel? Ugyan a Marsról ír, de nem is olyan áttételesen a Földön tapasztalt gondokról jelen kötelezettségeinkről ír: „megkerülhetetlen kötelességünk a Földdel illően bánni. Ez mindenkinek méltó, kellően felemelő és lelkesítő feladatot jelenthet. Ne féljünk nekivágni.
Ferenc pápa „elkezdett dolgozni egy ökológiai témájú szövegen, amely akár enciklika is lehet” – mondta néhány hónapja a Vatikáni Rádiónak Federico Lombardi, a Szentszék sajtóirodájának igazgatója. Kifejtette: a Pápa szeretne különös hangsúlyt fektetni a humánökológia tárgykörére – e kifejezést XVI. Benedek pápa használta gyakran, arra utalva, hogy az ember feladata nemcsak a természet védelme és tisztelete, de magát az Isten által férfinak és nőnek teremtett emberi természetet is védeni kell.
k, 2014-03-25 23:23 Az utóbbi öt-tíz évben egyre jobban mélyül az árok, nő a bizalmatlanság azok között, akiket elkötelezett környezetvédőknek hívunk, és akik a környezetünk védelmét nem elsődlegesen fontosnak tartók közé sorolják magukat írja Nemes Csaba „Árkok - köztünk” címmel az Új Ember március 23-i száma „teremtésvédelem” rovatában. Egyik oldalról szükség lenne a jogi háttér, valamint a hatósági eljárások és azok alkalmazásának egyszerűsítésére, másik oldalról pedig a fennmaradt mindenki számára érthető és elfogadott szabályok következetes érvényesítésére. A cikk a Szentlélek ajándékait így pl. a tudomány, az értelem és a bölcsesség eszközeit ajánlja megoldásnak. Miután a türelem, és a párbeszéd visszaszorult mindkét fél szótárából, meg kell erősíteni szívünket az értelem és a bölcsesség ajándékával. Kezdjünk el újra bízni egymásban a teremtett világ megőrzése érdekében.
h, 2014-03-24 20:03 Néhány évvel ezelőtt a New York állambeli Ciceróban található Észak-Onondagai Közkönyvtár irigylésre méltó helyzetbe került: rendelkezésére állt egy jókora, parlagon heverő földdarab, s az intézmény vezetése dönthetett, mihez kezdjen vele. Egyesek talán a könyvtárépület bővítésében vagy egy jövedelmező befektetésben gondolkodtak volna, ők azonban a helyi közösségre bízták a döntést. A kérdésre, hogy mi legyen a földterületből, egyértelmű válasz született: farm.
cs, 2014-03-13 13:42 Bándi Gyula, az Új Ember március 9-ei számában egy hazánkban rendezett fontos nemzetközi találkozóról írt, a XVI. Benedek pápa által létrehívott és Ravasi bíboros szellemi irányítása alatt szervezett ’Népek udvara’ nemzetközi párbeszéd-sorozat egyik állomásáról. A PPKE és a Corvinus Egyetem szervezésében február 5-6-án megrendezett konferencia témája a gazdaság és erkölcs viszonya volt. A szerző arról ír, hogy az utóbbi évek morális és lelki válsága az élet minden területét áthatja és ha az ember a teremtés központi figurája, akkor emberi méltóságából eredő felelőssége is ehhez igazodik, ki kell terjedjen mindarra, ami emberi mivoltával egybeforrott.
