Az ökológiai válság: közös felelősségünk.
Az ökológiai válság: közös felelősségünk.
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is meghirdetésre kerül a Komposztálás Ünnepnapja. A szervezők szeretnék, hogy október 10-e körül minél több helyen valósuljon meg valamiféle aktivitás a komposztáláshoz kötődően.
Bio. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy bio-termék, bio-piac, biotechnológiai, de nem mindig egyértelmű jelzés a „bio” szócskát is tartalmazó kifejezés. A „bio” sokszor környezetbarát jelző helyettesítője, de mitől „bio” a bioetanol, vagy a biotechnológia és biobor. Erről szól Nemes Csaba cikke az Új Ember szeptember 23-ai számában (megjelenik a 17-ei héten)
A magyar keresztény egyházak idén is ökumenikus módon ünnepelik meg aTeremtés Hetét szeptember utolsó és október első vasárnapja között. (Ez ebben az évben szeptember 30-a és október 7-e közé esik.) A Teremtés Hete rendezvénysorozat célja a közös ünneplés és közös cselekvés, hogy az egyházi közösségek aktívan vegyék ki részüket a teremtett világ fenntartható fejlődésének elősegítésében.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) teremtésvédelmi munkacsoportja a Jézus és a teremtett világ („…úgy szerette Isten a világot...” - Jn 3,16) témát és mottót választotta az ideiTeremtés Hete ünnep témájául.
Mit is jelent ez? A Föld egy évben bizonyos erőforrás-mennyiséget nyújt (tiszta levegőt, halak, vadak, erdők állományának növekedését stb.), amelyet elsősorban az emberek használnak fel. A túllövés napja minden évben az a naptári nap, amelyen az emberiség fogyasztása eléri a Föld biokapacitását, azaz felhasználja mindazt az erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó az adott évre termelni tud. A Föld biokapacitását másképpen eltartóképességnek, az emberiség felhasználását, benne sajnos a pocsékolást is, ökológiai lábnyomnak is nevezzük.
A ’80-as évek óta minden esztendőben többet használunk fel a termelt javakból, mint amennyit az anyaföld megújulva nyújtani tud. A legjobb hasonlat erre talán az, hogy a világ éléskamrájából többet veszünk ki, fogyasztunk el, mint amennyivel azt az év során feltöltjük. A tartalékok pedig végesek, előbb-utóbb a kamra kiürül. Sajnos a folyamat egyre gyorsul. 1987-ben még „csak” december közepén, 2002-ben október végén, idén viszont már augusztusban elértük ezt a mértéket. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a természet nem tud ilyen ütemben alkalmazkodni szokásainkhoz. Mára már 1,5 Földre lenne szükségünk a jelenlegi életmód mellett. Azonban csak ezt a Földet kaptuk a Teremtőtől, amely mindenkinek elegendő javakat nyújtana. Nemcsak a gazdag országok, hanem mi, egy közepesen gazdag ország polgárai is (bio)lehetőségeinken felül élünk!
A mi feladatunk tehát felismerni a világ teremtett rendjét, és alkalmazkodni hozzá, amennyiben a jövő generációinak szeretnénk legalább azokat az életkörülményeket biztosítani, amelyek nekünk megadattak. Legyünk mi a föld sója, a lámpás, legyünk mi azok, akik az ökolábnyomunkat tudatosan csökkentjük!
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület gyümölcsész projektje keretében örömmel értesíti a gyakorlati tudnivalók iránt érdeklődő teremtésvédőket, hogy 2012.
A Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Egyesület nemzetközi szimpóziuma
Augusztus 16-án kerül megrendezésre a Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület első közös nemzetközi szimpóziuma.
Helyi gyümölcsész találkozóra kerül sor az Ybl Miklós romantikus tervei nyomán gróf Károlyi István által 1845 és 1855 között építetett Római Katolikus templom kertjében.
Téged is zavar, hogy országszerte utcákat, parkokat, erdőket önt el a szemét? Itt az alkalom, hogy ismét közösen tegyünk ellene! 2012. június 2-án újra bebizonyítjuk, hogy a szemétszedés is lehet valódi közösségi élmény! Regisztrálj, szervezz csapatot, hívd meg a barátaidat, munkatársaidat is!
Vedd fel a kesztyűt újra!