Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
Az állam feladata, hogy gondoskodjon a közösségi javak védelméről, amihez hozzátartozik a természeti és az emberi környezet.
II. János Pál pápa Centesimus Annus kezdetű enciklikájából, 1991. május 1.
A Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket.
Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.Több mint képzés – misszió a „KETEG jelenség” az Egyház társadalmi tanításának szolgálatában címmel írta cikket Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember március 17-ei számában. Laura nővér azt írja, hogy a „mustármagot Magyarországon a Gazda az ALTERN csoport létrehozásával ültette el, a növekedést az ő és a hozzájuk csatlakozók munkája adta, fává akkor kezdett el terebélyesedni, amikor a tevékenység 2010-ben intézményesült a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú képzés (KETEG) néven. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának és a közgazdaságtannak elméleti és gyakorlati összekapcsolása olyan különleges alternatívát jelent a gazdaságtudományban és a gazdasági életben, mint Jézus tanításának figyelembe vétele a világi tudományok művelése és alkalmazása közben. A mustármagból kinőtt fa növekszik, de mindnyájan, akik dolgozunk ezen a területen, tudjuk, hogy a növekedést nem mi, hanem „az Isten adja”. („Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta.” 1Kor 3, 6.)”
A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület rendezvényt szervez a Madarak és Fák Napja alkalmából. Az eseményre vasárnap, a reggel 9 órás szentmise után kerül sor a Budai Parkszínpadnál, a Feneketlen tó mellett. A szervezők játékos és ismeretterjesztő feladatokkal várnak mindenkit, korhatár nélkül.
„Ne szomorkodjatok, mint akiknek nincsen reményük!” (1Tessz 4, 13)
Aki a Teremtőt igazán szereti, a teremtést is szereti. Aki a teremtett világot, s benne az embert szeretettel figyeli, annak – úgy tűnik – bőven van oka bánatra és aggodalomra manapság. Jó oka van arra, hogy féltse szeretteit, keserítheti a vesztükbe rohanók nemtörődömsége, s lesújthatja saját környezetvédő-közösségépítő szavának-munkájának kudarca. De még aki helyben, „kicsiben” sikeres lenne is, méltán elcsüggedhet látva hogy egyéni erőfeszítése mennyire eltörpül a feladathoz, szükséghez képest. Ha valaki ilyen helyzetben, „süllyedő hajón” mégis mosolyogva, kiegyensúlyozottan, bizakodva jár-kel, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy vagy nem mondták el neki világosan hogy mi a helyzet, vagy nem elég értelmes ahhoz hogy felfogja a hallottakat. Pedig lehet, hogy „csak” keresztény…
Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt.A Nagyböjtben,

Nagyböjti cikksorozatunk első részében a mértékletesség erényének témakörét jártuk körbe. Ott került szóba, hogy egy nagyobb embercsoport környezetre gyakorolt hatásának nagyságát a szakirodalom a népesség számának, az egy főre eső átlagos fogyasztásnak és egy ún. technológiai tényezőnek a szorzatával számolja. Ezek közül a tényezők közül most a fogyasztásra irányítjuk figyelmünket, pontosabban arra, hogy a mértékletességet folyamatos állapottá is tudjuk tenni az életünkben.
