Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
cs, 2013-03-21 12:48 
Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására. h, 2013-03-18 22:49 Több mint képzés – misszió a „KETEG jelenség” az Egyház társadalmi tanításának szolgálatában címmel írta cikket Baritz Sarolta Laura OP nővér az Új Ember március 17-ei számában. Laura nővér azt írja, hogy a „mustármagot Magyarországon a Gazda az ALTERN csoport létrehozásával ültette el, a növekedést az ő és a hozzájuk csatlakozók munkája adta, fává akkor kezdett el terebélyesedni, amikor a tevékenység 2010-ben intézményesült a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú képzés (KETEG) néven. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának és a közgazdaságtannak elméleti és gyakorlati összekapcsolása olyan különleges alternatívát jelent a gazdaságtudományban és a gazdasági életben, mint Jézus tanításának figyelembe vétele a világi tudományok művelése és alkalmazása közben. A mustármagból kinőtt fa növekszik, de mindnyájan, akik dolgozunk ezen a területen, tudjuk, hogy a növekedést nem mi, hanem „az Isten adja”. („Én ültettem, Apolló öntözte, de a növekedést az Isten adta.” 1Kor 3, 6.)”
A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület rendezvényt szervez a Madarak és Fák Napja alkalmából. Az eseményre vasárnap, a reggel 9 órás szentmise után kerül sor a Budai Parkszínpadnál, a Feneketlen tó mellett. A szervezők játékos és ismeretterjesztő feladatokkal várnak mindenkit, korhatár nélkül.
h, 2013-03-18 13:21 „Ne szomorkodjatok, mint akiknek nincsen reményük!” (1Tessz 4, 13)
Aki a Teremtőt igazán szereti, a teremtést is szereti. Aki a teremtett világot, s benne az embert szeretettel figyeli, annak – úgy tűnik – bőven van oka bánatra és aggodalomra manapság. Jó oka van arra, hogy féltse szeretteit, keserítheti a vesztükbe rohanók nemtörődömsége, s lesújthatja saját környezetvédő-közösségépítő szavának-munkájának kudarca. De még aki helyben, „kicsiben” sikeres lenne is, méltán elcsüggedhet látva hogy egyéni erőfeszítése mennyire eltörpül a feladathoz, szükséghez képest. Ha valaki ilyen helyzetben, „süllyedő hajón” mégis mosolyogva, kiegyensúlyozottan, bizakodva jár-kel, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy vagy nem mondták el neki világosan hogy mi a helyzet, vagy nem elég értelmes ahhoz hogy felfogja a hallottakat. Pedig lehet, hogy „csak” keresztény… p, 2013-03-15 16:02 k, 2013-03-12 23:21 
Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt. p, 2013-03-08 22:50 A Nagyböjtben,
cs, 2013-03-07 13:07 v, 2013-03-03 23:09 
Nagyböjti cikksorozatunk első részében a mértékletesség erényének témakörét jártuk körbe. Ott került szóba, hogy egy nagyobb embercsoport környezetre gyakorolt hatásának nagyságát a szakirodalom a népesség számának, az egy főre eső átlagos fogyasztásnak és egy ún. technológiai tényezőnek a szorzatával számolja. Ezek közül a tényezők közül most a fogyasztásra irányítjuk figyelmünket, pontosabban arra, hogy a mértékletességet folyamatos állapottá is tudjuk tenni az életünkben.
v, 2013-03-03 23:07 Az Új Ember eheti, a mai napon (március 3.) megjelenő számában Tóth Róbert a Böjti szelekről ír. A húshagyókeddtől /hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a negyven napos Nagyböjt ideje, amikor imával és önmérséklettel tisztítjuk testünket, lelkünket Jézus Urunk feltámadásának ünnepére. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22 és április 25. közé esik, így a Nagyböjt közelítőleg február közepe és március közepe között kezdődik. A böjti szelek elnevezés szemléletesen tükrözi a hazai szélviszonyok évi járásában mérhető kora tavaszi szélsebesség maximumot. Változnak az idők, változnak környezetünk és a természet körülményei, de a böjti szelek változatlanul fújnak. Ma is kitisztítják a levegőt, felszárítják a télutó havas-sáros maradékait.
