A tartós változás dinamizmusának elindításához szükséges ökológiai megtérés
egyben közösségi megtérés is.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
A tartós változás dinamizmusának elindításához szükséges ökológiai megtérés
egyben közösségi megtérés is.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
h, 2013-03-18 13:21 „Ne szomorkodjatok, mint akiknek nincsen reményük!” (1Tessz 4, 13)
Aki a Teremtőt igazán szereti, a teremtést is szereti. Aki a teremtett világot, s benne az embert szeretettel figyeli, annak – úgy tűnik – bőven van oka bánatra és aggodalomra manapság. Jó oka van arra, hogy féltse szeretteit, keserítheti a vesztükbe rohanók nemtörődömsége, s lesújthatja saját környezetvédő-közösségépítő szavának-munkájának kudarca. De még aki helyben, „kicsiben” sikeres lenne is, méltán elcsüggedhet látva hogy egyéni erőfeszítése mennyire eltörpül a feladathoz, szükséghez képest. Ha valaki ilyen helyzetben, „süllyedő hajón” mégis mosolyogva, kiegyensúlyozottan, bizakodva jár-kel, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy vagy nem mondták el neki világosan hogy mi a helyzet, vagy nem elég értelmes ahhoz hogy felfogja a hallottakat. Pedig lehet, hogy „csak” keresztény… p, 2013-03-15 16:02 k, 2013-03-12 23:21 
Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt. p, 2013-03-08 22:50 A Nagyböjtben,
cs, 2013-03-07 13:07 v, 2013-03-03 23:09 
Nagyböjti cikksorozatunk első részében a mértékletesség erényének témakörét jártuk körbe. Ott került szóba, hogy egy nagyobb embercsoport környezetre gyakorolt hatásának nagyságát a szakirodalom a népesség számának, az egy főre eső átlagos fogyasztásnak és egy ún. technológiai tényezőnek a szorzatával számolja. Ezek közül a tényezők közül most a fogyasztásra irányítjuk figyelmünket, pontosabban arra, hogy a mértékletességet folyamatos állapottá is tudjuk tenni az életünkben.
v, 2013-03-03 23:07 Az Új Ember eheti, a mai napon (március 3.) megjelenő számában Tóth Róbert a Böjti szelekről ír. A húshagyókeddtől /hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a negyven napos Nagyböjt ideje, amikor imával és önmérséklettel tisztítjuk testünket, lelkünket Jézus Urunk feltámadásának ünnepére. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22 és április 25. közé esik, így a Nagyböjt közelítőleg február közepe és március közepe között kezdődik. A böjti szelek elnevezés szemléletesen tükrözi a hazai szélviszonyok évi járásában mérhető kora tavaszi szélsebesség maximumot. Változnak az idők, változnak környezetünk és a természet körülményei, de a böjti szelek változatlanul fújnak. Ma is kitisztítják a levegőt, felszárítják a télutó havas-sáros maradékait.
p, 2013-03-01 15:37 A mai napon 16:30-kor a Mária Rádióban újra jelentkezünk a Teremtésvédelem c. műsorral. A téma most a „helyi gazdaság és annak újjáépítése”, a közösségi szolidaritás megszervezése.
cs, 2013-02-28 15:57 Ma este 8 órakor lemondása nyomán befejeződik XVI. Benedek pápa péteri szolgálata. A teremtett világ védelemét érintő gondolatai és írásai fontos üzenetet tartalmaznak, és segítséget jelenthetnek abban, hogy az Egyház minél több tagja – illetve minden jószándékú ember – Magyarországon is komolyan foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel.
A búcsú napján, tisztelettel emlékezve sok egyéb törekvése mellett a teremtett világ védelméért tett erőfeszítéseire, érdemes újból elolvasnunk a Pápa 2010. január 1-én a Béke világnapjára megfogalmazott üzenetét.
Ezzel a rövid visszaemlékezéssel is köszönjük neki, hogy a termett világ védelmével ilyen elmélyülten foglalkozott, és egyúttal szeretnénk felerősíteni ennek a ma is érvényes üzenetének a hangját.
Néhány kiemelt rész az üzenetből:
k, 2013-02-26 09:21 
Carlo Carreto írja „Én, Ferenc” című művében: „Addig azt gondoltam, hogy a szegénység a föld csapása, a teremtés rettenetes tévedése, Isten feledékenységének egy fajtája….” …. „A csapás nem a szegénységben nyilvánul meg, hanem a gazdagságban, a hatalmasságban, a túlzásban, amely megkeményítette és megmérgezte a szíveket.” Carreto Szent Ferenc bőrébe bújva a „megmérgezett szívekre” hivatkozik, de állítását – ahogy később írja – nem vitának szánja azokkal, akik meg akarják változtatni a dolgokat, ha azt látják, hogy a szegény embernek verésben, éhségben és megaláztatásban van része.
