• Mértékletesség

    Egy csoport vagy akár az egész emberiség környezetre gyakorolt hatásának nagyságát egy hármas szorzattal, az úgynevezett I=PAT képlettel közelíti a szakirodalom.  Ebben a képletben a hatás (I), egyenlő népesség számának (P) az egy főre eső átlagos fogyasztásnak (A) és egy T-vel jelölt technológiai tényezőnek szorzatával. (A betűjelek az angol impact = hatás, population = népesség, affluence = bőség és technology = technológia szavak kezdőbetűi.)

    Manapság a közgondolkodásban a környezetvédelem, a környezetre gyakorolt hatásunk csökkentése általában csak a T tényezőre korlátozódik. Gondoljunk a legnépszerűbb, szinte jelvényként ábrázolt energiahatékony izzókra, szélkerekekre. Pedig ha belegondolunk a szorzat másik két tényezőjének alakulásába, akkor könnyen belátható, hogy lehetetlen a végeredményt csupán a T tényező változtatásával csökkenteni.

    Globális tendenciák

    A népesség (P) hatványozottan növekszik. Az utóbbi 50 évben nagyjából megduplázódott bár ez a tendencia a jövőben lassulást mutat. Míg Jézusnak földi életében nagyjából 250 millió kortársa lehetett, ma valamivel több mint 7 milliárdan lakjuk a földet, és még növekszik a népesség.

  • Zöld böjt - 2013

    2013. február 13., Hamvazószerda

    Tisztelt Olvasóink!

    2013-ban rövid farsangot engedett csak a naptár, hamar ránk köszöntött Hamvazószerda. Hogy segítséget nyújtsunk a közeledő Húsvét minél teljesebb megélésére, a Naphimnusz Egyesület idén is böjti teremtésvédő cikksorozatot indít. Megerősít minket ebben a szándékunkban a múlt évben tapasztalt élénk érdeklődés és pozitív visszhang is.

    Tavaly Nagyböjt idején hetenként a környezettudatos életmód egy-egy területével kapcsolatos gyakorlati tanácsokat adtunk olvasóinknak. Idén a teremtésvédő gondolkodás, cselekvés és az azt mozgató erények kapcsolatát fogjuk vizsgálni hétről hétre.

    Terveink szerint az alábbi sorrendben tárgyaljuk majd a 4 természetes vagy világi és a 3 természetfeletti, más néven Isteni erény működését és hatásait teremtett világunk megőrzésében:

    február 17. – mértékletesség: A mértékletességnek lehetne talán a legszembeötlőbb hatása a környezetterhelésre. A fogyasztás korlátozásának fontossága, a „soknál több az elég” elvének alkalmazása minden környezettudatos gondolkodás fontos része. Ezen belül és ezen túl mit meríthetünk még a mértékletesség megéléséből? Erről fog szólni első cikkünk.

    február 24. – igazságosság: Közismert a fogyasztás egyenlőtlen elosztása a világ népességén belül. Mégis azt gondoljuk, hogy érdemes a részleteket és hatásokat tovább tudatosítani. Meg vagyunk győződve, hogy a javak méltányos elosztása, a szolidaritás átültetése a gyakorlatba elengedhetetlen része kell, hogylegyen egy fenntartható világrendnek. Ezt tárgyaljuk majd második cikkünkben.

    március 3. –  lelki erősség: Hogyan építhetjük fel azt az állóképességet, ami aztán lehetővé teszi, hogy a felismert helyes, környezettudatos elvekhez hűen éljünk akkor is, amikor a világ körülöttünk ezeket vagy figyelmen kívül hagyja, vagy kifejezetten tagadni próbálja? Negyedik cikkünkben ezt fogjuk körüljárni.

    március 10. – okosság: A körültekintés, a józan ítélőképesség, az idők jeleinek olvasása mind  szükségesek ahhoz, hogy gyakoroljuk a teremtésvédelmet. Törekednünk kell, hogy minél jobban megértsük a körülöttünk zajló összetett és hosszú távú folyamatokat. Ki kell alakítanunk egy nyitott, de túlzásoktól mentes hozzáállást az újdonságokhoz, egyfajta zöld konzervativizmust. Ennek részleteiről olvashatnak majd harmadik cikkünkben.

    március 17. – remény: Sok környezetvédelemről, a környezet állapotáról szóló írás olyan képet fest a jövőről, amit joggal érezhetünk sötétnek, fenyegetőnek. A reménynek azonban nem mond ellent az igazság, a valósággal való őszinte szembesülés. A remény lényege, hogy bízunk Isten szeretetében, jóságában, irgalmában, mindenhatóságában, és ígéreteiben. Ez lesz a témája ötödik cikkünknek.

    március 24., Virágvasárnap –  hit és szeretet: Nagyhét elején két erényről is írunk majd. A hitről, Isten szavának elfogadásáról, ami meggyőződésünk szerint minden korábban tárgyalt erénynek és azok következményeinek az alapja. És a szeretetről, a szeretet cselekvő megéléséről, ami a legfőbb megnyilvánulása kell legyen hitünknek. Ezeknek a gondolatoknak kifejtésével zárjuk majd cikksorozatunkat.

    Reméljük, hogy a fenti ízelítő felkeltette érdeklődésüket és ellátogatnak az oldalunkra vasárnap esténként!

  • Hívom a családokat 2013 februárjában – Bíró László püspök levele

    Levél a családokhoz, a házaspárokhoz, a jegyesekhez és a szerelmesekhez, a családokat szerető szerzetesekhez és paptestvérekhez és mindenkihez, aki a családi élet mellett áll.
     
    Az emberi társadalom családokból épül fel, családok nélkül nem létezhetne emberi társadalom. A családnak a világban betöltött elsődleges szerepét mutatja az is, hogy Jézus az emberi történelembe való belépése színteréül a családot választotta. Harminc évig a názáreti családban élt, „növekedett és erősödött, telve bölcsességgel, és az Isten kegyelme volt vele.” (Lk 2, 40). Emberi fejlődését, tapasztalatait és ismereteit az emberi valóságról meghatározta a názáreti családi környezet. Az Atyával való legbensőbb egysége, a Vele való állandó és közvetlen párbeszéde (lásd pl. Mt 14,23; Mk 1,35; Mk. 6,45; Lk 5,16; Lk, 6,12) pedig isteni bölcsességgel töltötte el.
  • Anyagilag is megtérülhet a szelektív szemétgyűjtés

     A kommunálisan gyűjtött szemét díja jelentősen növekedni fog az elkövetkező években, ezért anyagilag is megtérülhet a szelektív gyűjtés azoknak, akik odafigyelnek a hulladék szétválasztására - fogalmazott az Italos Karton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (IKSZ) közleménye a kedden Budapesten megrendezett szelektív hulladékgyűjtési kommunikációs szakmai konferenciáról.

  • A világ elektronikus temetője

    Guiyu Kína Guangdong tartományában fekszik. Hajdanán négy kis falucska volt, amely azért állt össze, hogy itt dolgozzák fel a világ elektronikus hulladékát. Ma napi 1000 kamion hozza ide a világ e-hulladékát, melyet puszta kézzel, védőeszközök nélkül "dolgoznak fel".
     
    A világ elektronikai hulladékának fele minden évben Kínában landol, komoly környezeti károkat okozva a kelet-ázsiai országban. Kuangtung tartomány két városában a 6 év alatti gyerekek 85 %-a ólommérgezésben szenved.
  • Naphimnusz egyesületi találkozó

    Dátum: 
    2013. február 13. szerda - 17:15
    Helyszín: 
    Országos Lelkipásztori Intézet (OLI, 1068 Budapest, Városligeti fasor 42.)

    Az idei év első egyesületi találkozójára 2013. február 13-án kerül sor. A találkozó menetrendje a következő lesz:

  • Bazsi, a mintafalu - Újra tartanak állatot, megtermelik a zöldséget és a gyümölcsöt

    Bazsi – Kiváló minőségű gyümölcseiről, őshonos kisállatairól volt híres sok évtizeden át a falu.

    - Ezt szeretném visszaállítani ebben a munkanélküliséggel sújtott térségben, hogy az emberek önellátóak legyenek, a fölöslegből pedig eladásra is jusson nekik – mondta Szentes László polgármester, aki leporolta a múltat és felébresztette Csipkerózsika- álmából a falut. 
     
    Bazsi valódi földi paradicsom, ahol jó élni. Más eldugott településekről inkább elvágyódnak az emberek, elindulnak a nagyvilágba munka után, ritkaság, hogy ragaszkodnak hozzá. Miután szétnéztem a faluban, leültem a polgármesterrel beszélgetni, hogy megtudjam, mi a titkuk.
  • Összegyűjtik a Zsámbéki-medence régi gyümölcsfajtáit

    A Pilisi Parkerdő Zrt. a lakosság bevonásával a Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáit szeretné dokumentálni és újraéleszteni.

     
    A Zsámbéki-medence eltűnőben lévő gyümölcsfajtáinak megőrzését tűzte ki célul a Pilisi Parkerdő Zrt. A lakosság segítségével létrejövő gyűjtemény dokumentálása és bemutatása mellett szeretnék újraéleszteni a szóban forgó fajtákat - mondta el az MTI-nek Lomniczi Gergely, a társaság szóvivője szerdán.
     
    A parkerdő szakemberei azokat a ritka, régebben elterjedt, a vidék termőhelyi adottságaihoz jól alkalmazkodó hagyományos gyümölcsfajtákat keresik, amelyek ma már eltűnőben vannak. "A programhoz a helyi lakosság segítségét kérjük. Elsősorban alma-, körte-, szilva-, cseresznye-, meggy- és kajszifajtákról származó szaporítóanyagot szeretnénk begyűjteni, az oltványokból pedig ősszel a programban részt vevők is igényelhetnek" - közölte a szóvivő.
  • Apró lépések a környezetünkért

    Az Új Ember január 20-ai számában a Teremtésvédelem rovatban Bakonyi Gábor „Apró lépések a környezetünkért” című cikkében ír a „Föld órája” kezdeményezésről. Olyan témáról van szó, amely a keresztény bizalomból ugyanúgy következik, mint - ahogy a cikk bemutatja - a környezettudatos gondolkodásból: az apró tettek sokasága is segíthet a környezeti terhelések csökkentésében. Ne gondoljuk, hogy egy ember tettére nincs szükség, sokunk közös elkötelezettségével mint milliónyi kis Atlasz, együtt vihetjük tovább vállunkon a működésében megóvott, egészséges Földet (ami, tegyük hozzá, elengedhetetlen emberi hozzájárulásunk a Teremtő ránk vonatkozó tervéhez).

     
  • Az élet szép, az élet jó, élni érdemes!

    Csaba testvér nemrég megjelent újabb üzenete abból a szempontból különösen is érdeklődésre tarthat számot a teremtett világ iránt felelősségüket megélni próbáló keresztények számára, hogy reményteli látásmódjával az emberi közösség és az isteni szeretet nagyobb összefüggésébe  helyezi azokat a témákat, amelyek oly sokszor vita tárgyai korunkban: az erőforrások felhasználását, a tudomány fejlődésének vívmányait... Hajlamosak vagyunk ezeket vagy mélyebb átgondolás nélkül, felelőtlenül kihasználni, vagy pedig szigorúan megbélyegezni. Csaba testvér szavaiból megérthetjük: a hálás lelkület és egymás bőkezű megajándékozása a világ javaival ugyanúgy része a teremtett dolgokkal kapcsolatos keresztény küldetésnek, mint a felelős megkülönböztetés és a mai helyzetünkből fakadó tennivalók iránti elkötelezett figyelem.
     

Oldalak