Ez a gazdaság öl. Ez a gazdaság kirekeszt. Ez a gazdaság elpusztítja a földanyát.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
Ez a gazdaság öl. Ez a gazdaság kirekeszt. Ez a gazdaság elpusztítja a földanyát.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
Bakonyi Gábor az Új Ember szeptember 1-ei számában „a csodálatos kenyérszaporítás” történetéből, indul ki, ami a mind a négy evangéliumban olvasható, Máténál és Márknál kétszer is. Hangsúlyos ez a tanítás, hiszen az eucharisztia misztériumát vetíti előre. Jézus áldást mond, ezzel szakrális dimenzióba helyezi a halakat és kenyereket. Az étel szakralitása azonban – legalábbis a világ anyagilag jobban álló országaiban – mára már jobbára elveszett. Egyre kevesebben mondják az asztali áldást. Bakonyi Gábor az élelmiszer pazarlásról, a felesleges fogyasztásról ír és arról a bizalomról, hogy a teremtett Föld tud elegendő táplálékot tud adni minden lakosának, de hogy ez megvalósuljon, ahhoz aktív hozzájárulásunk elengedhetetlen.
Az Új Ember augusztus 18-ai számában a Teremtésvédelmi rovatban Nemes Csaba írt cikket „Népesség itthon és a világban” címmel. Arról ír, hogy még a mai napig tartja magát az az általános vélekedés, hogy túl sokan vagyunk a Földön. Érdekes módon a vészjósló prognózisok éppen azon országok kutatói szokták közre adni, akik abból ország csoportból valók ahol nemhogy gyorsan növekednek, hanem inkább stagnál, illetve csökken a népesség. Pedig idézve a 2011-es „Moszkvai demográfiai csúcsértekezlet” nyilatkozatából „még az ENSZ konzervatív becslései szerint is az elkövetkező három évtizeden belül a teljes termékenységi arányszám az egész világon reprodukciós szint alá süllyed”. Hazánkban -az elmúlt hetekben megjelent elemzés szerint - már 13 millióan lehetnénk. Úgy vélekedik, ha itthon többen lennénk, erősebb lenne az identitásunk és a belső kohézió, több lenne a munkás kéz, de a munka is, és takarékosabban élnénk, így nem növekedne az ökológiai lábnyomunk.
Nemes Csaba az Új Ember július 21-i számában a „teremtésvédelem” rovatban „Nyarak, elemi csapások” címmel írt cikket. Az elmúlt hetekben megdőlt országos, illetve budapesti napi hőmérsékleti rekordokról, az úgynevezett hőhullámokról, nagy esőkről és hazai tornádókról és olyan a nyarakon megtörtént furcsaságokról ír mint a ”kuneső” a „jászeső” és a „békaeső”. Azt írja, hogy időjárásunk változékony, ahogy eddig is az volt, csak manapság civilizált életünk jóval érzékenyebb, sérülékenyebb és ez így marad, ha a változékonyság jellege még erősödik is. Végezetül Szent Ferenc Naphimnuszából idéz: „Uram, dicsérjen téged bátyánk, a Szél, a levegő, meg a felhő, a derűs ég s a vihar, te táplálod teremtményeid ezek áldásival.
Ambrus Nagy Nóra az Új Ember július 14-ei számában a „Teremtésvédelem" rovatban megjelent cikkében az erény és az üzleti világ összefüggéseiről ír. Azt írja: „Szent Tamás szerint a boldogsághoz az erényes élet vezet, a jó szabadon és következetesen végzett cselekvése … Képzeljük el, hogy azok a hatalmas vállalatok, amelyek a világ gazdasági életét uralják, az okosság erényével rádöbbennek, milyen céltalan az állandó profit növekedés hajszolása. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy bizonyos jövedelmen felül az emberek elégedettsége, boldogságérzete nem növekszik tovább. Ugyanakkor emberi tragédiák sora bizonyítja, hogy a túlzott mértékű siker, hírnév, gazdagság nem jár együtt a boldogsággal. Talán azt is belátnák a nagyvállalatok, hogy a tevékenységükkel okozott környezetrombolás milyen következményekkel jár gyerekeink, unokáink világára."
Mozsgai Katalin a június 23-i Új Ember „Teremtésvédelmi” rovatában „Dunai védvonalak” címmel írt cikket az elmúlt 200 év dunai árvizeiről. A idei árvíz tanulságaként azt írja, hogy a Duna nagy vízhozama miatt a rendkívüli árvizek tározására (ellentétben a Tiszával) nem áll rendelkezésre elegendő terület (mivel 3-szor nagyobb vízmennyiséget kellene kivezetni, mint a Tiszából), ezért csak a védvonalak fejlesztésére és a nagyvízi meder levezető képességének növelésére van lehetőség. Két dolgot azonban mindenképpen szem előtt kell tartanunk: a gátak közötti területet meg kell hagyni a folyónak, még ha csalogató üdülési, lakhatási, vagy mezőgazdasági lehetőséget kínál is. A rendkívüli árvizeknél kisebb árhullámok vizeit pedig érdemes hasznosítanunk, mert ezek országban megőrizhető vízkészletet jelentenek.
Vidékfejelsztési Minisztérium
„Láthatóvá vált a zaj”című konferenciára!
Köszönjük az aktív érdeklődést, a regisztrációt – nagyon vártuk már a konferenciát a találkozást! Valóban nagyon készültünk!!!
Köszönjük az előadóinknak a felkészülést, a Vidékfejlesztési Minisztérium és egyéb támogatóink segítségnyújtását!
Minden készen áll(t) a konferencia megrendezésére…
Sajnos azonban a hazánkat, fővárosunkat sújtó árvíz közbeszólt…
Tudjuk, hogy regisztrált résztvevőink közül, előadóink közül is többen aktív részesei az árvíz elleni védelmet jellemző oly felemelő összefogásnak! Köszönet érte!!
A veszély még itt van – nem lehet alábbhagyni az elkötelezett részvételnek! A Minisztérium és háttérintézményei (a felügyelőségek – de maga a konferenciát szervező Nemzeti Környezetügyi Intézet is) részt vesznek az árvízi védekezésben! Ez az összefogás mindannyiunk számára, főképp pedig azok számára, akik ebben rész veszünk, valóban felemelő tapasztalat!
Mindez azonban azt is jelenti, hogy meg kellett hozni a kényszerű döntést:
zajvédelmi konferenciánkat most el kell, hogy halasszuk!
Szeretnénk kiemelni: konferenciánk nem marad el!!! Terveink szerint 2013. szeptemberének első felében rendezzük meg! Erről minden most regisztrált Barátunkat személyesen is értesítjük!
Aki erre a konferenciára jelentkezett, minden bizonnyal elkötelezett települési, városi közösségei iránt. Talán ennek a döntésünknek az is a #következménye, hogy a szeptemberi konferenciára a közösségért végzett konkrét áldozatvállalás tapasztalatával érkezve még inkább átérezzük ezt a #felelősségünket. Most a víz ellen küzdünk! Ez remélhetőleg idővel elvonul. De a zaj marad…
Dr. Biczó Imre László
NeKI – főigazgató
Berndt Mihály
OPAKFI szakosztályi elnök