• Teremtés hete 2013 – „Nézd, itt a víz!”

    Dátum: 
    2013. szeptember 29. vasárnap (Egész nap)
    Ebben az esztendőben is sor kerül az ökumenikus Teremtés hete (A teremtés ünnepe) rendezvénysorozatra szeptember 29. – október 6. között, az Assisi Szent Ferenc ünnepét is magában foglaló héten „Nézd, itt a víz!” (ApCsel 8,36) mottóval.
     
  • A csodálatos kenyérszaporítás

    Bakonyi Gábor az Új Ember szeptember 1-ei számában „a csodálatos kenyérszaporítás” történetéből, indul ki, ami a mind a négy evangéliumban olvasható, Máténál és Márknál kétszer is. Hangsúlyos ez a tanítás, hiszen az eucharisztia misztériumát vetíti előre. Jézus áldást mond, ezzel szakrális dimenzióba helyezi a halakat és kenyereket. Az étel szakralitása azonban – legalábbis a világ anyagilag jobban álló országaiban – mára már jobbára elveszett. Egyre kevesebben mondják az asztali áldást. Bakonyi Gábor az élelmiszer pazarlásról, a felesleges fogyasztásról ír és arról  a bizalomról, hogy a teremtett Föld tud elegendő táplálékot tud adni minden lakosának, de hogy ez megvalósuljon, ahhoz aktív hozzájárulásunk elengedhetetlen. 

     

  • Teremtésvédelmi cikk az Új Emerben - Népesség itthon és a világban

    Az Új Ember augusztus 18-ai számában a Teremtésvédelmi rovatban Nemes Csaba írt cikket „Népesség itthon és a világban” címmel. Arról ír, hogy még a mai napig tartja magát az az általános vélekedés, hogy túl sokan vagyunk a Földön. Érdekes módon a vészjósló prognózisok éppen azon országok kutatói szokták közre adni, akik abból ország csoportból valók ahol nemhogy gyorsan növekednek, hanem inkább stagnál, illetve csökken a népesség. Pedig idézve a 2011-es „Moszkvai demográfiai csúcsértekezlet” nyilatkozatából „még az ENSZ konzervatív becslései szerint is az elkövetkező három évtizeden belül a teljes termékenységi arányszám az egész világon reprodukciós szint alá süllyed”.  Hazánkban -az elmúlt hetekben megjelent elemzés szerint - már 13 millióan lehetnénk. Úgy vélekedik, ha itthon többen lennénk, erősebb lenne az identitásunk és a belső kohézió, több lenne a munkás kéz, de a munka is, és takarékosabban élnénk, így nem növekedne az ökológiai lábnyomunk.

  • Egy nemszeretem szó - Teremtésvédelmi cikk az Új Emberben

    "Egy nemszeretem szó" címmel jelent Meg Bakonyi Gábor cikke az augusztus 4-i Új Ember teremtés védelem rovatában.
    Az önkorlátozás, ez a nemszeretem szó, két tagból áll. A szerző a fogyasztás korlátozásáról ír néhány gondolatot. Azzal folytatja, hogy "de az első tag, az „ön-”, legalább ilyen fontos. A saját részünkre, az egyéni felelősségünkre hívja fel nyomatékosan a figyelmet. Ez talán a kérdés nehezebbik része. A rutinos teremtésvédő ilyenkor hosszan sorolja, hogy mit igen, vagy mit ne cselekedjünk: oltsuk le a villanyt, vagy zárjuk el a csapot, ha már nincs rá szükség – hasonlókat. Tapasztalataim szerint azonban sokaknak elegük van már ezekből, a bűntudatot előidéző, tanítónénis – bár igaz és jóakaratú – felszólításokból.
     
    Természetesen nem a javaslatok igazságtartalmában van a hiba, hanem annak módjában, ahogy az üzenetet közvetítik. Bűntudatot keltenek ahelyett, hogy öntudatos cselekvésre serkentenének. Az önkorlátozás ugyanis nem azt jelenti, hogy naponta kipipálom azoknak a cselekedeteknek a listáját, amelyekkel a Föld javaiból kevesebbet vettem el. Inkább életformáról, gondolkodásmódról van szó, ami áthatja mindennapi döntéseimet. A sikeres önkorlátozó életmódnak lehet eredménye az Írás szerint: „Édes a béres élete, ha beéri a magáéval” (Sír 40, 18). Nem többel, nem kevesebbel, a magáéval. És hogy mennyi a „magáé”? Azt mindenkinek lelkiismerete szerint kell eldönteni napi cselekedeteivel, a Biblia útmutatásai alapján."
     
  • Nyarak, elemi csapások - Teremtésvédelmi cikk az Új Emberben

    Nemes Csaba az Új Ember július 21-i számában a „teremtésvédelem” rovatban „Nyarak, elemi csapások” címmel írt cikket. Az elmúlt hetekben megdőlt országos, illetve budapesti napi hőmérsékleti rekordokról, az úgynevezett hőhullámokról, nagy esőkről és hazai tornádókról és olyan a nyarakon megtörtént furcsaságokról ír mint a ”kuneső” a „jászeső” és a „békaeső”. Azt írja, hogy időjárásunk változékony, ahogy eddig is az volt, csak manapság civilizált életünk jóval érzékenyebb, sérülékenyebb és ez így marad, ha a változékonyság jellege még erősödik is. Végezetül Szent Ferenc Naphimnuszából idéz: „Uram, dicsérjen téged bátyánk, a Szél, a levegő, meg a felhő, a derűs ég s a vihar, te táplálod teremtményeid ezek áldásival.

  • Nézd, itt az (ár)víz! - Teremtésvédelmi műsor a Mária Rádióban

    Dátum: 
    2013. július 19. péntek - 16:30
    Helyszín: 
    Mária Rádió
    A mai Teremtésvédelem adásban a Mária Rádióban a víz lesz a témánk. A műsor mottója: „Nézd, itt az (ár)víz!”. A stúdióban vendégünk lesz Dr. Molnár Géza, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport (FFEK) kutatója, társműsorvezetői minőségben. Géza a természetes (ártéri) vízgazdálkodásnak szakértőjeként, „a vízgazdálkodás történeti áttekintése” témával kezdi a műsort.
     
    A műsor további programja:
     
  • Erény és az üzleti világ - Teremtésvédelmi cikk az Új Emberben

    Ambrus Nagy Nóra az Új Ember július 14-ei számában a „Teremtésvédelem" rovatban megjelent cikkében az erény és az üzleti világ összefüggéseiről ír. Azt írja: „Szent Tamás szerint a boldogsághoz az erényes élet vezet, a jó szabadon és következetesen végzett cselekvése … Képzeljük el, hogy azok a hatalmas vállalatok, amelyek a világ gazdasági életét uralják, az okosság erényével rádöbbennek, milyen céltalan az állandó profit növekedés hajszolása. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy bizonyos jövedelmen felül az emberek elégedettsége, boldogságérzete nem növekszik tovább. Ugyanakkor emberi tragédiák sora bizonyítja, hogy a túlzott mértékű siker, hírnév, gazdagság nem jár együtt a boldogsággal. Talán azt is belátnák a nagyvállalatok, hogy a tevékenységükkel okozott környezetrombolás milyen következményekkel jár gyerekeink, unokáink világára."

  • Dunai védvonalak - Teremtésvédelmi cikk az Új Emberben

    Mozsgai Katalin a június 23-i Új Ember „Teremtésvédelmi” rovatában „Dunai védvonalak” címmel írt cikket az elmúlt 200 év dunai árvizeiről. A idei árvíz tanulságaként azt írja, hogy a Duna nagy vízhozama miatt a rendkívüli árvizek tározására (ellentétben a Tiszával) nem áll rendelkezésre elegendő terület (mivel 3-szor nagyobb vízmennyiséget kellene kivezetni, mint a Tiszából), ezért csak a védvonalak fejlesztésére és a nagyvízi meder levezető képességének növelésére van lehetőség. Két dolgot azonban mindenképpen szem előtt kell tartanunk: a gátak közötti területet meg kell hagyni a folyónak, még ha csalogató üdülési, lakhatási, vagy mezőgazdasági lehetőséget kínál is. A rendkívüli árvizeknél kisebb árhullámok vizeit pedig érdemes hasznosítanunk, mert ezek országban megőrizhető vízkészletet jelentenek.

  • Láthatóvá vált a zaj - szeptemberre halasztva

     

    2013. június 13.

    Vidékfejelsztési Minisztérium

    „Láthatóvá vált a zaj”című konferenciára!

    Köszönjük az aktív érdeklődést, a regisztrációt – nagyon vártuk már a konferenciát a találkozást! Valóban nagyon készültünk!!!

    Köszönjük az előadóinknak a felkészülést, a Vidékfejlesztési Minisztérium és egyéb támogatóink segítségnyújtását!

    Minden készen áll(t) a konferencia megrendezésére…

    Sajnos azonban a hazánkat, fővárosunkat sújtó árvíz közbeszólt… 

    Tudjuk, hogy regisztrált résztvevőink közül, előadóink közül is többen aktív részesei az árvíz elleni védelmet jellemző oly felemelő összefogásnak! Köszönet érte!!

    A veszély még itt van – nem lehet alábbhagyni az elkötelezett részvételnek! A Minisztérium és háttérintézményei (a felügyelőségek – de maga a konferenciát szervező Nemzeti Környezetügyi Intézet is) részt vesznek az árvízi védekezésben! Ez az összefogás mindannyiunk számára, főképp pedig azok számára, akik ebben rész veszünk, valóban felemelő tapasztalat!

    Mindez azonban azt is jelenti, hogy meg kellett hozni a kényszerű döntést: 

    zajvédelmi konferenciánkat most el kell, hogy halasszuk!

    Szeretnénk kiemelni: konferenciánk nem marad el!!! Terveink szerint 2013. szeptemberének első felében rendezzük meg! Erről minden most regisztrált Barátunkat személyesen is értesítjük!

    Aki erre a konferenciára jelentkezett, minden bizonnyal elkötelezett települési, városi közösségei iránt. Talán ennek a döntésünknek az is a #következménye, hogy a szeptemberi konferenciára a közösségért végzett konkrét áldozatvállalás tapasztalatával érkezve még inkább átérezzük ezt a #felelősségünket. Most a víz ellen küzdünk! Ez remélhetőleg idővel elvonul. De a zaj marad…

    Dr. Biczó Imre László
    NeKI – főigazgató

    Berndt Mihály
    OPAKFI szakosztályi elnök

  • Életünk a vegyszerek áradatában - teremtésvédelmi cikk az Új Emberben

    „Életünk a vegyszerek áradatában” címmel jelent meg Bakonyi Gábor cikke a június 9-ei Új Ember Teremtésvédelmi rovatában. A Környezetvédelmi Világnapra (június 5.) is emlékezve, az egyik legégetőbb problémáról ír, a mindenhol kikerülhetetlenül jelenlévő rengeteg vegyszerről. Gyakran veszünk be gyógyszereket, használunk növényvédő szereket, a mosószerek, öblítők, tisztítószerek, dezodorok, testápolók, haj- és szemfestékek, samponok és ezernyi más piperecikkben is vegyszerek arzenálja lapul. A gond abból fakad, hogy a legtöbb ember által előállított vegyülethez a mi szervezetünk, vagy a természetben található mikroorganizmusok, növények, állatok szervezete nem tudott alkalmazkodni az evolúció során. A szerző a megoldást a körültekintő, takarékos és változatos, azaz nem a feltétlen „márka-hű” használatban látja.

Oldalak