• Zöld böjt 2014 – A bölcsesség, a Szentlélek ajándéka

    2014. március 16., Nagyböjt második vasárnapja

    A tudomány és az értelem ajándékai után vajon mi újat tud mondani nekünk az elmélkedés a Szentlélek következő ajándéka, a bölcsesség felett? A hétköznapi nyelvben e szavak jelentései valóban nagyon közel állnak egymáshoz. De talán csak azért érezzük így, mert ritkán gondolunk mögéjük elég alaposan... hiszen az előző két fogalom esetében is láttuk, mennyi mindent jelenthet a „tudomány” vagy az „értelem” azon túl, amit első pillanatban értünk rajtuk.

    II. János Pál pápa így ír: „A Szentlélek első és legnagyobb ajándéka a bölcsesség, amely a Magasságból kapott fény: különleges részvétel Isten misztikus és fenséges ismeretében. Ebből a magasabb szintű bölcsességből egy újfajta, szeretettel átitatott megismerés fakad, amelynek segítségével a lélek közelebb kerül az isteni dolgokhoz.”

  • Méltóságunk és korlátaink

    Bándi Gyula, az Új Ember március 9-ei számában egy hazánkban rendezett fontos nemzetközi találkozóról írt,  a XVI. Benedek pápa által létrehívott és Ravasi bíboros szellemi irányítása alatt szervezett ’Népek udvara’ nemzetközi párbeszéd-sorozat egyik állomásáról. A PPKE és a Corvinus Egyetem szervezésében február 5-6-án megrendezett konferencia témája a gazdaság és erkölcs viszonya volt. A szerző arról ír, hogy az utóbbi évek morális és lelki válsága az élet minden területét áthatja és ha az ember a teremtés központi figurája, akkor emberi méltóságából eredő felelőssége is ehhez igazodik, ki kell terjedjen mindarra, ami emberi mivoltával egybeforrott.

  • Zöld böjt 2014 - Az értelem, a Szentlélek ajándéka

    2014. március 9., Nagyböjt első vasárnapja

    A tudomány egy széles látószögű reflexió a világról, a világ dolgairól, a szabályokról, amelyek fenntartják azt, és amelyek segítségével leírható. A tudomány egy szükséges, de nem elégséges feltétele a megismerésnek. Gondolkozzunk el, hogy mit ad, mi az a lehetőség, amit a kezünkbe ad a sorban következő ajándék az értelem. Ilyenkor, Nagyböjt idején talán még fontosabb, mint máskor az Istennel való személyes kapcsolat felismerése, a benne való elmélyülés, ahol az értelemnek főszerep jut.

  • Zöld böjt 2014

    2014. március 5., Hamvazószerda

    Tisztelt Olvasóink!

    Idén harmadik alkalommal indítunk cikksorozatot a nagyböjti felkészülés és a teremtésvédelem kapcsolatáról. 2012-ben mindennapi tevékenységeink területei mentén gondoltuk végig, mit tehetünk. 2013-ban a sarkalatos erények és az ökológiai gondolat kapcsolatáról elmélkedtünk.

    A mostani Szent Negyvennapban arra hívjuk olvasóinkat, hogy velünk együtt gondolják át, hogyan segít minket a Szentlélek hét ajándéka (a tudomány, az értelem, a bölcsesség, a tanács, az erősség, a jámborság és az istenfélelem) a teremtett világ gondozásában és művelésében. Hamvazószerdával kezdve a következőkben mindig vasárnaponként tervezzük megjelentetni a heti gondolatokat, egészen április 13-ig, Virágvasárnapig.

  • Elvárások hálójában

    Elvárások hálójában címmel írt Makai Martina az Új Ember február 23-i számában a teremtésvédelmi rovatban. A cikk az erőforrás-hatékonyságról, a keletkező hulladék mennyiségének a növekedéséről, és azokról a megoldásokról, lehetőségekről szól, amelyek segítségével, az újra használat, az újrahasznosítás arányát növelni lehet. A szerző arról ír, hogy a hétköznapokban tehetünk igazán azért, hogy egy termék ne váljon szemétté (tudatos vásárlással, és használattal) vagy ha ez elkerülhetetlen, szelektív gyűjtés keretében csökkentsük a hulladéklerakóba kerülő szemét mennyiségét. Nem tűnik lehetetlennek, pedig még azt is megpróbálhatjuk, ahogy Assisi Szent Ferenc mondta: „előbb csináld azt, ami szükséges, utána azt, ami lehetséges, és máris azt fogod csinálni, ami lehetetlen.”

  • Villamosenergia-ellátás Magyarországon a XXI. században

    Dátum: 
    2014. február 18. kedd - 10:00
    Helyszín: 
    Az MTA székházának Felolvasóterme (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

    A Magyar Tudományos akadémia konferenciát szervez Magyarország villamosenergia-ellátásának témájában. Az eseményen szakértői vélemények hangazanak el az ország energiagazdálkodásának helyzetéről és távlati lehetőségeiről. A részletes programot és az előzetes regisztráció menetét a mellékelt meghívóban olvashatják.

  • Noé apró bárkái

    Az Új Ember február 9–ei számában Nemes Csaba „Noé apró bárkái” címmel nemzetközi jelentőségű védett ún. vizes területeink világnapja alkalmából ezen területek nemzetközi és hazai jelentőségéről ír. A Jelenleg csaknem kétezer vizes élőhely szerepel a teljes nemzetközi listán, ezek közül 29 Magyarországon található. Védett vizes élőhelyeink olyan otthont adnak a védett fajok egyedeinek, hogy az általános védelemnek is köszönhetően még az állományuk is nő. Ezek a kis védett élőhely-szigetek mint a "Noé apró bárkái" védik meg a jövőnek az eltűnőben lévő helyi, színes növénytársulásokat, állatfajokat a rovaroktól egészen a madarakig és tartják fenn – legalább ezeken a helyeken biztosan - az oly fontos biológiai sokféleséget, amely a földi  teremtett világ lényeges és feltétlen védendő tulajdonsága.

  • Paks vobiscum?

    A paksi atomerőmű tervezett bővítéséről rendezett konferenciát az ELTE Humánökológia Szak 2013 december 13-án a Párbeszéd Házában, Sólyom László elnökletével. A tanácskozás előadói a jogász, a közgazdász, a teológus, az energiapolitikus, a külpolitikai illetve környezetgazdálkodási szakember szempontjai szerint vizsgálták minden idők legdrágább magyarországi beruházásának várható hatásait, költségeit és szükségességét. 
     
    Az elhangzottakat az alábbiakban foglalhatjuk össze.
  • Enyhe telek, hideg telek

    Nemes Csaba írt a január 26-i Új Ember teremtésvédelmi rovatban az általában meglehetősen változékony teleink időjárásáról,  az enyhe  és a hideg teleinkről. Arról írt, hogy manapság szinte minden időjárási esemény rendkívüli a média szerint, az is, ami nem az, ezzel mintegy azt sugallva, hogy egyfolytában „tűrhetetlen”, ami történik, pedig sokszor a tűrés, alkalmazkodás a megoldás. Ugyanakkor az is bizonyos, hogy sokkal érzékenyebbé vált a jelenlegi társadalom az elemi csapásokra, időjárási káros eseményekre. Az utóbbi negyven-ötven év civilizációs változásai egyrészt közvetlenül hatottak a környezeti feltételekre, rongálva azokat, másrészt érzékenyebbé tették az embert a civilizációs kényszerekből származó változásokra.

  • Síkos utakon

    Mozsgai Katalin ír „Síkos utakon” címmel az Új Ember január 12-i számában a „teremtésvédelmi rovatban”. Arról ír, hogy a téli időszakban átlagosan 50 napon keresztül kell gondoskodni az utak járdák csúszásmentesítéséről, általában szószórással. A sószórás azonban negatív következményekkel is járhat, amelyek gyakran csupán hónapokkal később válnak láthatóvá. A sózás leginkább az út menti növényzetet károsítja. A ház körüli síkosságmentesítésre a sózásnál sokkal jobb megoldást jelentenek az alternatív csúszásmentesítő anyagok, amelyek nemcsak jobbak, hanem a házak előtti járdán már a szabályok is rákényszerítenek minket.

Oldalak