• Csomagolás

    Nem sokkal e cikk megírása előtt, egy vásárlás alkalmával feltűnt, hogy szinte minden termék valamilyen módon be van csomagolva. Akár többszörösen is. Teljesen nyilvánvaló dolog, de eddig soha nem gondoltam bele, hogy bármi étel ami az asztalra vagy a kezembe kerül csomagolóagyagot visel. Ennek a jövőre vetített következményeit elképzelni is nehéz. Például 1 liter gyümölcslé adta enyhülésnek több száz éves nyoma marad egy szeméttelepnek kinevezett helyen. Mert a műanyag, papír, alumínium kombinációt – jellemzően ez a gyümölcslevek csomagolóanyaga - nem lehet jelenlegi technikával újrahasznosítani (a papír leáztatása, a többi anyag elégetése nem újrahasznosítás).

  • Művelje és őrizze – de hogyan?

    Bakonyi Gábor, az Új Ember december 8-i számában, a Teremtésvédelem rovatban a természeti környezetünk, a teremtett világ megőrzésének és védelmének jelentősségérő ír. „Az Úristen kezdetben vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze" (Ter 2,15). Sokat idézett, jól ismert szöveg, ennek ellenére nem árt újra és újra elővenni, és végiggondolni, elmélkedni, tűnődni rajta, hogy tartalmát egyre jobban megértsük.

  • Étkezzünk tudatosan!

    Narancsos pite, sárgadinnyés csemege, ricottás frittata, spagetti tenger gyümölcseivel, karamelizált barack, lime-on sült csirke, japán tofu, gyors paradicsomleves - ezeket a címszavakat találtam az egyik legnépszerűbb konyhai magazin főoldalán – a mai napon, azaz december 10-én.

    Hangzatos szép nevek, divatos fogalmak. Más kontinensekről érkező dekoratív gyümölcsök vagy az évszakhoz egyáltalán nem illő hazai alapanyagok. Sehol egy utalás arra, hogy tél van, annak ugyan csak az eleje, de már egészen bizonyosan nem az év azon része, amikor friss gyümölcsöktől roskadoznának a kertek.

    Az emberek nagy része nincs tudatában annak, hogy a táplálkozásunkkal mennyire terheljük a környezetet. Egy 2011-ben végzett hazai kutatás szerint az átlag magyar háztartás ökológiai lábnyomának 42%-a az étkezésből ered. (míg közlekedésből és az elhasznált üzemanyagokból csak 14%). Azt is kevesen tudjuk, hogy ez a hatás milyen könnyen csökkenthető! A sok húst fogyasztó étkezési környezetterhelése duplája a vegetáriánusénak, de még az átlagpolgárhoz képest is könnyen lehet 50%-os csökkenést elérni a kiegyensúlyozott táplálkozással, ami ráadásul egészségesebb is. Karácsony közeledtével tehát érdemes az ajándékok mellett az ünnepi asztal környezetkímélőbbé tételére is gondolni! Ha írunk néhány olyan ötletet, amihez már kevés az idő Karácsonyig, akkor ezek jól jöhetnek az újévi megújulás, az esetleges fogadalmak kitalálásához.

  • Tegyünk jót…

    Nem kell sokat gondolkodni azon, hogyan tegyünk jót és mikor. A válasz egyszerű: lehetőleg mindig. Ilyenkor az adventi időszakban mégis feltesszük magunkban a kérdést: hogy találjuk valami olyan alkalmat, ami nem a megszokott, ami kívül esik a rutinszerű hétköznapokon. Olyat, amelyet máskor talán figyelmetlenségből elmellőzünk. Gondoltam egyet.

    Ahol lakom, nem messze tőlünk él egyedül az özvegy Zsófi néni, akivel távolról ismerjük egymást, hiszen köszönő viszonyban állunk. Láttam, hogy járókerettel tud csak sétálni az udvaron, alig van kapcsolata az emberekkel: elhozzák naponta a meleg ebédet az óvodából és a kertjét egy házaspár saját hasznára műveli. Zsófi néni nyáron nagy ritkán kiül a még mindig meglevő kispadra, hogy legalább a forgalmat lássa, télen meg órákig ül a sötét konyhában az ablak előtt, ugyan ezért.

  • Ajándékozzunk élményt!

    Kezdődik az Advent, a készület ideje. Az Advent egyházi valóság, ezért a jelentését is így célszerű magyarázni: ez az időszak felkészülés a Megváltó megtestesülésének ünnepére, hogy megérthessük és átérezhessük: Isten emberré lett. Azért tette ezt, hogy ne csak valami távoli, elvont képzetként vagy pillanatnyi, sokszor félelmetes jelenségként tűnhessen fel az emberek előtt, hanem hogy személyes és érthető, átérezhető példát mutasson az emberi élet hétköznapjaiban és ünnepeiben, és végül magát feláldozva beteljesítse a megváltás isteni művét. Arra vagyunk tehát meghívva ebben az időszakban, hogy ezt a titkot tegyük életünk részévé – nem kis feladat, ami Adventben előttünk áll!

    A körülöttünk levő világ másképp tekint az Adventre és a Karácsonyra. A minket vásárlásra ösztönző cégek már Advent kezdetét sem győzik kivárni. November elejétől sokasodnak a kirakatokban és az üzletek előtt a feldíszített fák, felhangzanak a bevásárlóközpontokban a karácsonyi dalok, az adventi turistacsalogató vásárok is két héttel az adventi idő előtt megnyílnak, de a pálmát az a hely vitte el, ahol október közepén kezdték árulni a karácsonyfadíszeket. Azt próbálják meg elérni, hogy mihamarabb felvetődjön bennünk a „Jaj, mit is vegyek X-nek, Y-nak?” dilemmája, és maradjon elég időnk elkölteni még azt a pénzt is, amit meg sem kerestünk.

  • Megújuló energiával Németújváron

    Mozsgai Katalin, az Új Ember november 24-i számában a teremtésvédelem rovatban a németújvári „csodáról" ír. Németújvár (németül Güssing, horvátul Novigrad) mintegy négyezer fős kisváros Ausztriában. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásának székhelye volt. Később távol az autópályától, vasúti összeköttetés hiányában nem telepedett meg az ipar sem. A felaprózott mezőgazdasági területek sem biztosítottak megélhetést, így sokan elvándoroltak, illetve ingáztak távoli munkahelyekre. Több mint húsz évvel ezelőtt azonban megtörtént a németújvári „csoda". Az 1990-es évek elején döntöttek úgy, hogy helyi adottságokra épülve, megújuló energiával próbálják megteremteni az energetikai függetlenségüket: az erdőkkel gazdagon körülvett településen bőven akad hulladék fa, a napenergiát is tudják hasznosítani, valamint a mezőgazdasági területek is alkalmasak energianövények termelésre.

  • Természeti kincseink: a holtágak

    Mozsgai Katalin az Új Ember november 10-i számában a teremtésvédelem rovatban különleges természeti kincsünkről, a holtágakról ír. A holtágak megóvása tehát a sajátos természeti, ökológiai és tájesztétikai funkciójuk, gazdálkodási és jóléti szerepük miatt egyszerre természetvédelmi, társadalmi és gazdasági érdek. Az ún. szentély holtágaknak nevezik azokat a holtágakat, amelyek kiemelkedő természeti értékük miatt országos szintű védelem alá tartoznak, állami tulajdonúak vagy állami tulajdonba vételük indokolt. Minden olyan holtág, amelynek valamely része védett, vagy egyéb valamilyen megőrzendő értéket képvisel, „bölcs” hasznosítással fenntartható, természetközeli kíméletes módon hasznosítható. elsődleges cél a holtág megőrzése, a holtágaknak a tájfenntartásban betöltött kardinális hasznossága miatt. A holtág megőrzést közcélú – közjóléti tevékenységnek, a közjó, a teremtett világ megőrzésének tekinthető.

  • A Karácsony ökológiai terhei

    Dátum: 
    2013. november 12. kedd - 19:15 - 19:50
    Helyszín: 
    Mária Rádió

    Novemberi műsorunkban a Karácsony ökológiai terheiről beszélgetünk, a felelős keresztény tudatos vásárlóról.

  • Nincs újabb 36 évünk

    „Nincs újabb 36 évünk” címmel írt cikket Reich Gyula a Budapesti Víz Világtalálkozóról az Új Ember október 27-ei számában. Ezek a szavak Áder János köztársasági elnök úrtól hangzottak el a Budapesti Víz Világtalálkozón. Elnök úr arra utalt, hogy vízzel foglalkozó ENSZ konferencia 36 évvel ezelőtt, 1977-ben volt Mar del Platában. A mostani konferencia jelentőségét mutatja az a rendkívüli érdeklődés, ami kísérte. A Budapesti Nyilatkozat fontos üzenete, hogy a világ vízzel foglalkozó fejlesztési céljai  tartalmazzák majd mindazt, amit a vízzel és a vízért tenni kell az elkövetkezendő évtizedben. Az emberiség léte, és jóléte a tét, és mégis mindannyian ki – ki önállóan megtalálhatja a mindennapi életben is a maga tennivalóját, takarékos vízhasználat és vízszennyezés területén egyaránt.

  • Olvassunk a természet könyvéből!

    Dátum: 
    2013. november 22. péntek (Egész nap) - 2013. november 24. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    Szív Lelkiségi Központ, Tahi, Villasor 7–9.

    Környezetünk nekünk  szóló üzenete?

     És a mi válaszunk?

    A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.ˮ Róm 8,19

    A természet változásai a Teremtő nekünk szóló üzeneteiként is értelmezhetők.

    A hétvége alatt a résztvevők megismerkedhetnek a teremtett világ védelméről szóló egyházi állásfoglalásokkal, a természet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos eredményekkel, és azokkal a konkrét lehetőségekkel, amelyekkel az egyházi közösségek válaszolhatnak a Teremtő nekünk szóló üzeneteire.

Oldalak