Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
Az éghajlat közjó, mindenkié és mindenkinek a javát szolgálja.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
„Nincs újabb 36 évünk” címmel írt cikket Reich Gyula a Budapesti Víz Világtalálkozóról az Új Ember október 27-ei számában. Ezek a szavak Áder János köztársasági elnök úrtól hangzottak el a Budapesti Víz Világtalálkozón. Elnök úr arra utalt, hogy vízzel foglalkozó ENSZ konferencia 36 évvel ezelőtt, 1977-ben volt Mar del Platában. A mostani konferencia jelentőségét mutatja az a rendkívüli érdeklődés, ami kísérte. A Budapesti Nyilatkozat fontos üzenete, hogy a világ vízzel foglalkozó fejlesztési céljai tartalmazzák majd mindazt, amit a vízzel és a vízért tenni kell az elkövetkezendő évtizedben. Az emberiség léte, és jóléte a tét, és mégis mindannyian ki – ki önállóan megtalálhatja a mindennapi életben is a maga tennivalóját, takarékos vízhasználat és vízszennyezés területén egyaránt.
Környezetünk nekünk szóló üzenete?
És a mi válaszunk?
„A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását.ˮ Róm 8,19
A természet változásai a Teremtő nekünk szóló üzeneteiként is értelmezhetők.
A hétvége alatt a résztvevők megismerkedhetnek a teremtett világ védelméről szóló egyházi állásfoglalásokkal, a természet és a társadalom kapcsolatával foglalkozó tudományos eredményekkel, és azokkal a konkrét lehetőségekkel, amelyekkel az egyházi közösségek válaszolhatnak a Teremtő nekünk szóló üzeneteire.
A mai műsort a közjó tárgyalásának szenteljük. Több olyan aktuális programot, kezdeményezést is bemutatunk, amely e téma körül forog.
Víz Világtalálkozó Budapesten címmel írt cikket az Új Ember október 13-ai szám Teremtésvédelem rovatban Reich Gyula vízépítőmérnök. A napokban zajló Budapesti Víz Világtalálkozóról ír. Ide sereglettek a vízügy szakmai kitűnőségei, itt van a világ víz-ügyeit meghatározó „hidro-diplomaták” nagy része, és a nagypolitika személyiségei is. Az, hogy a Víz Világtalálkozó Budapestre jött, Áder János köztársasági elnök úr kezdeményezése és a magyar diplomácia nyilvánvaló sikere. Fő feladata, hogy ajánlásokat fogadjon el a fentebb éppen csak jelzett. ellentmondások, riasztó tendenciák leküzdésére. A tervezett „Budapesti Nyilatkozat” része annak a folyamatnak, amit a Rió+20 ENSZ konferencián indítottak el. Elhatározták ugyanis, hogy 2015-re olyan fejlesztéspolitikai iránymutatást, „fenntartható fejlődési célokat” dolgoznak ki, ami segít a világ felismert nagy gondjainak a megoldásában.
Plébániai közösségeknek a természet „üzeneteiről” címmel írt cikket Antal Z. László az Új Ember szeptember 29-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. Megemlékezik a 2008-as Magyar Katolikus Püspöki Konferencia „a teremtett világ védelméről” szóló körleveléről, és arról, hogy az elmúlt húsz évben végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a települések és a helyi közösségek jobban tudnak olvasni „a természet könyvében” és már elkezdtek alkalmazkodni a természet változásaihoz. Tudósít a Szív Lelkiségi Központ és Naphimnusz Egyesület közös programja november végei programjáról, buzdítva az olvasót az aktív és nyitott részvételre.
Tisztelettel meghívjuk az MTA Könyvtár és Információs Központ Agora-programja és a Magyar Szociológia Társaság Holisztikus Ökológiai Szakosztályának közös rendezésében szervezett ökológiai beszélgetéssorozatára.
A beszélgetéssorozat első alkalmán
Fülöp Sándor: Miért nem tudjuk megvédeni a jövő nemzedékek érdekeit?
és
Nemes Csaba: Megvalósítjuk-e a környezetvédelmi programjainkat?
címmel tart előadást.
A beszélgetéssorozat vezérfonala:
Ökológiai változások és társadalmi rugalmasság
Hogyan viszonyulnak a történelmi egyházak a klímaváltozás jelenségéhez? Bűn-e túlfolyatni csapot és túl sokat autózni? Megváltoztatható az emberi természet a takarékosság, környezettudatosság irányába? Ezekről a kérdésekről tartott fórumot hétfőn este Béres Tamás evangélikus teológus, Csanády R. András közgazdász, református presbiter, Jávor Benedek ökológus, országgyűlési képviselő és Nobilis Márió katolikus teológus a Párbeszéd házában.
„Miért fontos az élet sokszínűsége?” címmel ír cikket Farkas István Tamás az Új Ember szeptember 15-ei számában s Teremtésvédelem rovatban. Arról ír, hogy az ökológiai rendszerek megújulásához a mennyiség mellett szükséges a sokszínűség, az életformák változatossága is. 1960 óta a biológiai sokféleség 40%-kal csökkent, a fajok kihalásának üteme a természetes ráta százszorosa. Ahhoz, hogy megálljt tudjunk parancsolni a pusztulásnak az alapvető hozzáállásunknak kell változnia, azaz materiális növekedés helyett a lélek táplálása a fontos, a boldogságot az emberi kapcsolatokban és a természettel, Istennel való kapcsolatban keressük.
A pénteki napon 16:30-kor újra jelentkezünk a Teremtésvédelem c. műsorral. A téma most az „Ősszel ellep minket a víz!”.