• Madarak és fák napja a Feneketlen tónál

    Dátum: 
    2013. március 24. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    1092 Budapest, Kosztolányi Dezső tér

    A Budai Ciszterci Szent Imre Plébánia, a Szentimrevárosi Egyesület és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület rendezvényt szervez a Madarak és Fák Napja alkalmából. Az eseményre vasárnap, a reggel 9 órás szentmise után kerül sor a Budai Parkszínpadnál, a Feneketlen tó mellett. A szervezők játékos és ismeretterjesztő feladatokkal várnak mindenkit, korhatár nélkül. 

  • Akiknek van reményük

    „Ne szomorkodjatok, mint akiknek nincsen reményük!” (1Tessz 4, 13)

    Aki a Teremtőt igazán szereti, a teremtést is szereti. Aki a teremtett világot, s benne az embert szeretettel figyeli, annak – úgy tűnik – bőven van oka bánatra és aggodalomra manapság. Jó oka van arra, hogy féltse szeretteit, keserítheti a vesztükbe rohanók nemtörődömsége, s lesújthatja saját környezetvédő-közösségépítő szavának-munkájának kudarca. De még aki helyben, „kicsiben” sikeres lenne is, méltán elcsüggedhet látva hogy egyéni erőfeszítése mennyire eltörpül a feladathoz, szükséghez képest. Ha valaki ilyen helyzetben, „süllyedő hajón” mégis mosolyogva, kiegyensúlyozottan, bizakodva jár-kel, arról hajlamosak vagyunk azt gondolni hogy vagy nem mondták el neki világosan hogy mi a helyzet, vagy nem elég értelmes ahhoz hogy felfogja a hallottakat.  Pedig lehet, hogy „csak” keresztény…
     
    A keresztény ember nem azért nem retteg, riadozik, szomorkodik mégoly nehéz helyzetben sem mert tudatlan, vagy ostoba, hanem mert van reménye. A keresztény reménynek ugyanis nem mond ellent az igazság: a valósággal való őszinte, okos szembesülés. Lám, Jézus is milyen kíméletlen őszinteséggel beszél az övéinek a rájuk váró szenvedésekről, igazságtalanságokról és megpróbáltatásokról, történelmi és természeti csapásokról! „Azért mondtam ezeket, hogy mikor eljön az óra, eszetekbe jusson, hogy előre megmondtam nektek.” „Azért mondtam ezeket nektek, hogy békességtek legyen bennem.”(Jn 16,4; 16,33)  A keresztény remény lényege végsősoron az, hogy aki „itt e földi létben” nehézségek között is kitart Isten szeretetében, az üdvözül, és hogy Isten megadja ehhez a szükséges erőt és kegyelmet mindazoknak, akik ezt kérik Tőle. 
  • Dicsérjen s áldjon, én Uram, kezednek minden alkotása – 3. rész: a víz

     
    "A 2011-ben megalakult teremtésvédelmi egyesület nevét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszától kölcsönözte. Szent Ferenc himnusza arra mutat rá, hogy a teremtés Isten embernek szánt ajándéka. Érezzük-e, hogy ezért felelősek vagyunk? Sorozatunkban, amelyet nem véletlenül indítunk el a nagyböjti időszakban, Nemes Csaba, az egyesület egyik alelnöke Szent Ferenc himnuszának gondolatait felidézve szembesít a gondokkal, és rámutat a teremtett világ iránti felelősségünkre."
     
    Magyar Kurír
  • Az okosság: az igazság megtalálásának képessége

    Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt.
     
    Az okosság pontos megvilágításához álljon itt egy részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából:
    „Az okosság az az erény, amely a gyakorlati értelmet fölkészíti arra, hogy minden helyzetben fölismerje igazi javunkat, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket. (...) Az okosság a «megtehető dolgok helyes szabálya» – írja Szent Tamás Arisztotelészt követve.” Az ókorban az erények kocsisának tartották (Auriga Virtutum), amely „szabályt és mértéket szabva irányítja a többi erényt. Az okosság vezérli közvetlenül a lelkiismeret ítéletét. Az okos ember ezt az ítéletet követve dönti el és rendezi el magatartását. Ennek az erénynek köszönhetően tudjuk tévedés nélkül alkalmazni az erkölcsi alapelveket konkrét esetekben, és győzzük le a teendő jó és a kerülendő rossz körüli kétségeket.” (KEK 1806)
    Az okosság erénye a konkrét élethelyzetek értékelésében és az ott meghozott helyes döntésekben mutatkozik meg. Élet-érzék, realitás-érzék ez, amely az adott élethelyzetet az ember igazi javának, az üdvösségnek távlatában értékeli. Az okosság a hit tekintete, amely azt kérdezi: mit kell tennem egy adott szituációban, mi itt Isten akarata?
    Az okosság irányítja a többi erényt: az igazságosság, az erősség, a mértékletesség és a többi erény azért erény, mert okos, vagyis az üdvösségre tekint. A spontán módon véghezvitt helyes cselekedet az értelem fénye által lesz értékes emberi cselekedetté. A bűn mindenképpen oktalanság, mert az embert vesztébe irányítja.
  • Autóböjt 2013

    A Nagyböjtben, 

    Húsvét előtt ajándékozzon saját magának olyan időt, amit szeretteivel együtt vagy saját lelkével tölt el. Olyan értékes időt, amelyben saját életstílusát átgondolja, és valami új iránt elkezd érdeklődni. A böjtölés célja, hogy tudatosabban és bölcsebben éljen! Aki böjtöl, javítja életminőségét!
     
    Mi az autóböjt?
     
    Modern életünkben ritkán gondolkozunk el azon, hogy mi helyettesíthetné az autós közlekedést. „Autó nélkül nincsen élet, sokan állítják. Ugyanakkor az intenzív autóhasználat sok környezetvédelmi problémát vet fel, melyre az autóböjt lehet a megoldás. Akciónk ahhoz nyújt segítséget, hogy a hétköznapokban lemondjuk az autóhasználatról.
  • Dicsérjen s áldjon, én Uram, kezednek minden alkotása - 2. rész: a szél

    "A 2011-ben megalakult teremtésvédelmi egyesület nevét Assisi Szent Ferenc Naphimnuszától kölcsönözte. Szent Ferenc himnusza arra mutat rá, hogy a teremtés Isten embernek szánt ajándéka. Érezzük-e, hogy ezért felelősek vagyunk? Sorozatunkban, amelyet nem véletlenül indítunk el a nagyböjti időszakban, Nemes Csaba, az egyesület egyik alelnöke Szent Ferenc himnuszának gondolatait felidézve szembesít a gondokkal, és rámutat a teremtett világ iránti felelősségünkre."
     
    Magyar Kurír
  • Lelki erősség

    Nagyböjti cikksorozatunk első részében a mértékletesség erényének témakörét jártuk körbe. Ott került szóba, hogy egy nagyobb embercsoport környezetre gyakorolt hatásának nagyságát a szakirodalom a népesség számának, az egy főre eső átlagos fogyasztásnak és egy ún. technológiai tényezőnek a szorzatával számolja. Ezek közül a tényezők közül most a fogyasztásra irányítjuk figyelmünket, pontosabban arra, hogy a mértékletességet folyamatos állapottá is tudjuk tenni az életünkben.

    A cikksorozat második része arra mutatott rá, hogy a Föld javainak felhasználása nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az egyes embercsoportok, országok között, ellentmondva az igazságosság eszméjének.
     
    A mértékletesség és igazságosság terén tapasztalt hiányosságok mögött ugyanaz az alapprobléma rejlik: az emberi önzés, bírvágy, túlfogyasztás.
    Dennis Meadows és Jorgen Randers A növekedés határai – Harminc év múltán című könyvében így ír erről: „Az exponenciális növekedés … (okai) azok a mélyen gyökerező meggyőződések, melyek […]
    • miatt az emberek elsősorban fogyasztókként és termelőkként látják magukat; 
    • miatt a társadalmi státus az anyagi javak vagy a pénz felhalmozásához kötődik; és 
    • meghatározzák a célokat: többet szerezni jobb, mint többet adni, vagy azt mondani, hogy ami van, az elég.”
  • Böjti szelek

    Az Új Ember eheti, a mai napon (március 3.) megjelenő számában Tóth Róbert a Böjti szelekről ír. A húshagyókeddtől /hamvazószerdától húsvétig tartó időszak a negyven napos Nagyböjt ideje, amikor imával és önmérséklettel tisztítjuk testünket, lelkünket Jézus Urunk feltámadásának ünnepére. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22 és április 25. közé esik, így a Nagyböjt közelítőleg február közepe és március közepe között kezdődik. A böjti szelek elnevezés szemléletesen tükrözi a hazai szélviszonyok évi járásában mérhető kora tavaszi szélsebesség maximumot. Változnak az idők, változnak környezetünk és a természet körülményei, de a böjti szelek változatlanul fújnak. Ma is kitisztítják a levegőt, felszárítják a télutó havas-sáros maradékait.

  • Teremtésvédelem: A helyi gazdaság és annak újjáépítése, a közösségi szolidaritás megszervezése

    A mai napon 16:30-kor a Mária Rádióban újra jelentkezünk a Teremtésvédelem c. műsorral. A téma most a „helyi gazdaság és annak újjáépítése”, a közösségi szolidaritás megszervezése.

    A műsor elején meghallgatjuk Dr. Andrásfalvy Bertalan magyar néprajzkutató, egyetemi tanár, korábbi országgyűlési képviselő, 1990 és 1993 között művelődési és közoktatási miniszter, a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének professzora, Pécs díszpolgára egy pár héttel ezelőtt elmondott előadása első néhány gondolatát. Ebben professzor úr nagyon szépen megvilágítja nekünk, hogy a magyar népben mélyen gyökerezik az egymás iránti szolidaritás érzése és annak megélése. Az a szolidaritás, amely az elmúlt néhány száz év versenyszellemének előretörésével kiveszni látszik. Professzor úr emlékeztet minket rá, hogy mennyire tudjuk, ismerjük azt a bibliai idézetet, hogy „amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek” (Mt 25,40).
     
    A műsorban aztán továbbszőjük ezeket a gondolatokat, és a helyi gazdaság jelenlegi helyzetéről, annak újjáépítési lehetőségeiről beszélgetünk Németh Istvánnal, aki hivatásszerűen pénzügyi informatikával foglalkozik, de – talán mondhatjuk így – hobbija a pénzügyi, gazdasági és társadalmi válságból való kilábalás lehetőségeit kutatni.
     
    Aki hallgatná a műsort élőben, de nem lesz rádióközelben, internethozzáférése azonban lesz, hallgasson bennünket az Interneten itt: http://92.43.201.24:8000/mr.m3u. A műsor alatt be is lehet telefonálni. Az adás telefonszáma (06-1) 374-0904. Adás közben most is figyeljük a műsor Facebook csatornáját a http://www.facebook.com/Teremtesvedelem címen. Szeretettel várjuk a hívásokat, bejegyzéseket!
     
  • Búcsú a Pápától

    Ma este 8 órakor lemondása nyomán befejeződik XVI. Benedek pápa péteri szolgálata. A teremtett világ védelemét érintő gondolatai és írásai fontos üzenetet tartalmaznak, és segítséget jelenthetnek abban, hogy az Egyház minél több tagja – illetve minden jószándékú ember – Magyarországon is komolyan foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel.

    A búcsú napján, tisztelettel emlékezve sok egyéb törekvése mellett a teremtett világ védelméért tett erőfeszítéseire, érdemes újból elolvasnunk a Pápa 2010. január 1-én a Béke világnapjára megfogalmazott üzenetét.

    Ezzel a rövid visszaemlékezéssel is köszönjük neki, hogy a termett világ védelmével ilyen elmélyülten foglalkozott, és egyúttal szeretnénk felerősíteni ennek a ma is érvényes üzenetének a hangját.

    Néhány kiemelt rész az üzenetből:

Oldalak