E világ szívében továbbra is jelen van az élet Ura, aki nagyon szeret minket.
Ő nem hagy el bennünket, nem hagy magunkra, mert végérvényesen eggyé vált földünkkel,
és szeretete mindig segít, hogy új utakat találjunk.
Áldott legyen!
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
sze, 2015-06-17 14:38 Június 18-án mutatják be Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikáját a Vatikánban. Az enciklika alcíme: A közös otthon gondozása. Az apostoli körlevél címe Szent Ferenc Naphimnuszára utal.
Az enciklikát június 18-án, csütörtökön délelőtt 11 órakor mutatják be a vatikáni új szinódusi aulában. A pápai enciklikát hat nyelvre lefordítva tárják a nagyközönség elé, így olaszul, franciául, angolul, németül, spanyolul és portugálul nyomatott és digitális formában egyaránt.
A pápai dokumentumot a következő személyek mutatják be a sajtónak: Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanács elnöke; John Zizioulas pergamoni metropolita, az ortodox egyház és az ökumenikus patriarkátus képviselője; valamint Hans Joachim Schellnhuber professzor, a Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung (éghajlati hatást kutató intézet) alapító igazgatója.
A bemutató alkalmából június 18-án, csütörtökön 14 órától sajtótájékoztatóra kerül sor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) székházában (Budapest, VII. kerület, Városligeti fasor 45.).
k, 2015-06-16 09:43 A Szent Ferenc által írt Naphimnusz legismertebb verssoráról kapta címét Ferenc pápa második enciklikája, amelynek témája a teremtett világ védelme - közölte szerdán a Vatikán.
Ferenc pápa "zöld" enciklikája a későlatin Laudato si' (Áldott légy!) címet kapta. Az enciklika alcíme: a közös otthon gondozása.
k, 2015-06-09 13:39 
k, 2015-06-02 16:32 Ferenc pápa a teremtett világról és a környezetről szóló enciklikája, amely a „Laudato Sii” (Áldott légy) címet viseli, június 16-án jelenik meg – nyilatkozta a szalézi Giuseppe Costa, a Vatikáni Könyvkiadó igazgatója. A Catholic News Service híradását közöljük.
Az enciklika címe Assisi Szent Ferenc Naphimnuszának soraira utal: az „Áldott légy” dicsérő formula Assisi Szent Ferenc versének nyolc versszakában fordul elő, kifejezi az Istennek adott köszönetet és hálát a teremtés ajándékaiért.
„Dicsérjen s áldjon, én Uram, / kezednek minden alkotása, / különösen bátyánk-urunk, a Nap, / ki nappalt ád, világít és minket megvidámít. / Fényes ő és ékes ő és sugárzó roppant ragyogása / felséges arcod képemása” – olvashatjuk az 1943-ban Dsida Jenő fordításában megjelent vers első versszakát.
szo, 2015-05-30 07:13 
„A Nap üzenete” címmel írt Antal Z. László cikket a Pünkösd napján (május 24.) megjelenő Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Idézte XVI. Benedek pápa a 2008-ban tartott szinóduson elhangzott gondolatait, arról, hogy a „természet könyvéből” is megismerhetjük a Teremtő új, nekünk szóló üzeneteit. Írt arról, hogy a természet szépségével, változatosságával és a természetben rejlő erő megnyilvánulásával és áradásával pedig azt is üzeni nekünk, hogy az élet szép, és hogy élni érdemes. De „természet könyvében” néha más üzeneteket is olvashatunk. Az egyre gyakoribbá váló rendkívüli időjárási jelenségek (többek között a hőhullámok, erős UV sugárzás, szélviharok, nagy esőzések és szárazságok) arra figyelmeztetnek minket, hogy a természet megszokott rendje megváltozott. Arról, hogy érdemes megvizsgálni, hogy a például a nyári hónapokban különösen erős ultraibolya sugárzással a Teremtő a Nap segítségével mit üzenhet nekünk? Az ózonréteg elvékonyodása megváltoztatta a hagyományos „Nap tiszteletet”, hiszen egy olyan új kockázat jelent meg a társadalmak életében, amelyre nem voltak felkészülve, és amelyre nem voltak hosszú idő alatt kialakított mindenki számára elfogadható szokások. Úgy is értelmezhető ez az üzenet, hogy a természet és a társadalom között megbomlott harmónia veszélyeire hívja fel a figyelmünket a Nap. Az ózonréteg elvékonyodása nemcsak a kockázatok növekedéséhez járulhat hozzá, hanem ahhoz a felismeréshez is, hogy ha a társadalmak elszakadnak a természettől, ha megsértik a Teremtőnek a természetbe írt törvényeit, akkor a társadalom hosszútávú léte veszélybe kerül. A Nap üzenete ebben a megközelítésben hozzásegíthet minket ahhoz, hogy saját magunk, utódaink és az egész élővilág érdekében az eddigieknél határozottabban törekedjünk az elveszett harmónia megtalálására, a természet törvényeinek a betartására és ezzel a teremtett világ védelmére.
k, 2015-05-12 22:12 
"Madarak és fák” címmel írt Nemes Csaba cikket a Madarak és fák napján (május 10.) megjelenő Új Ember teremtésvédelmi rovatában. Írt arról hogy „a madarak és fák napját” a világon először Chernel István ornitológus szervezte 1902-ben Magyarországon, annak kapcsán, hogy az európai államok 1902. március 19-én egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Írt a hírhedt DDT használatának következményeiről, és arról, hogy büszkék lehetünk arra, hogy 1968-ban a világon először Magyarországon tiltották be a DDT-t. Azóta, sok tíz év elteltével Magyarországon egyre több a tudós, akik igen meggyőző kutatásokat végeznek és írnak le a 100 ezres nagyságrendű és évről évre sokasodó szintetikus vegyület dömping hatásairól egy új tudományág az ökotoxikológia eszközeivel. A madarak érzékeny „lázmérői” a természetnek, amelyik területről eltűnnek, ott bizony már nagy baj lehet. Az ökotoxikológia a különböző vegyületek (nemcsak peszticidek) a természetes (madár) élőhelyekre, ökológiai rendszerekre gyakorolt káros hatásait vizsgálja. Tanulmányok százai mutatják már, hogy a kevésbé iparszerű gazdálkodás, az ésszerűen csökkentett, vagy elhagyott vegyszer használat akár még nagyobb terméseredmények eléréséhez vezethet. Egy frissebb kutatás szerint a madár fajok teljes állományát nézve 300 millió madár tűnt el az európai agrárélőhelyekről az 1980- as évek elejétől számítottan ami mintegy 50 százalékos csökkenést jelent. Egy nemzetközi mezőgazdasági biodiverzitás indikátor (Farmland Bird Indicator) szerinti értékek Magyarországon az 1999-2011. közötti évi időszak során 2005-ig stagnáló, állandó értéket mutattak, azonban 2005. óta csökkenő tendenciát láthatunk. Szerencsére sokasodnak nálunk is a gyakorlati szakemberek, egyre több a gazdálkodó, akik az új tudományág eredményeit is felhasználva, és a régmúlt jól bevált, hagyományos és szinte vegyszer mentes technikáit kipróbálva folytatnak mezőgazdálkodást, amit ökológiai vagy mások más kritérium rendszert használva biodinamikus gazdálkodásnak hívnak. Az eredmény: tisztább, egészségesebb és még akár több termés, visszaköltöző madárvilág, tisztábban hagyott élőhelyek, biztosabb jövő.
h, 2015-05-11 23:04 
Mi, alulírottak azért gyűltünk össze a Pápai Tudományos Akadémián, hogy az ember okozta éghajlatváltozás, a mélyszegénység és a társadalmi elszigetelődés – ideértve az emberkereskedelmet is – kihívásaival a fenntartható fejlődés összefüggésében foglalkozzunk. Számos vallásból és az élet különböző területeiről érkeztünk, így tükrözzük az emberiség közös vágyakozását a béke, a boldogság, a jólét, az igazságosság és a környezeti fenntarthatóság után. Mérlegeltük a döntő tudományos bizonyítékokat, amelyek az ember okozta éghajlatváltozásról, a biológiai sokféleség csökkenéséről és a szegényeknek a gazdasági, társadalmi és környezeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságáról tanúskodnak. Az ember okozta éghajlatváltozás, a társadalmi kirekesztés és a mélyszegénység vészhelyzetével szembesülve egyesült erővel jelentjük ki, hogy:
Az ember okozta éghajlatváltozás létezése tudományos tény, és enyhítése az emberiség erkölcsi és vallási kötelessége; ebben a központi erkölcsi kérdésben a világ vallásai kulcsszerepet játszanak. Ezek a tradíciók mind megerősítik minden egyén veleszületett méltóságát az egész emberiség közjavával összefüggésben. Megerősítik a természetes világ szépségét, csodálatos voltát és eredendő jóságát, és tisztában vannak vele, hogy ez egy olyan értékes ajándék, amit közös gondunkra bíztak, így erkölcsi kötelességünkké téve az otthonunkul szolgáló kert tiszteletét a tönkretétele helyett;
sze, 2015-05-06 18:53 
„A talajok éve” címmel írt Nemes Csaba cikket a május 3-án megjelent Új Emberben a teremtésvédelem rovatban. Ha nem is nagyon akarunk elképzelni egyn talajnélküli falanszter világot, a talajok rendkívüli csökkenésének a veszélye és a már nem is annyira új terméstechnológiai fejlesztések egy ilyen világ lehetőségét is felrajzolják nekünk. A mai napig „zsíros” magyar földként emlegetjük a hazai magas minőségű termő talajokat, ahol gabona féléket majdnem három millió hektáron, kukoricát mintegy 1, 3 millió hektáron, és például zöldségeket 130-150 ezer hektáron termesztünk. Ugyan a zöldségek közül a paprika és paradicsom esetében meghaladja az 50 százalékot a nem szabad földi termesztés. Pedig a szabadföldi paradicsom íze vetekszik az olasz paradicsom ízével, ha nem jobb.
Az üvegházakban termelt zöldségek nagy részét, néhol még a szamócát is, bizony már a talaj nélküli, ún. aquakultúrás technológiával termesztik, ami egyáltalán nem magyar sajátosság. Hollandiában a talaj nélkül termesztett paradicsom aránya megközelíti a 100 százalékot. Ennél is újabb technológia az aeropóniás növénytermesztési technológia, ahol a növények gyökerei ködjellegű felhőbe lógnak.
Az ENSZ a 2015. évet a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította Jelmondata „Egészséges talajokat az egészséges életért”. Világ átlagban négyszer olyan gyorsan fogy a termőtalaj, mint ahogy képződik. Európa fejlett részén ez az arány sokkal nagyobb. A talajt egy sor degradációs folyamat érinti Magyarországon is, amelyeknek súlyos következménye lehet:
víz és szélerózió, tömörödés, szikesedés, savanyodás, talajszennyezés;
szervesanyag-tartalom csökkenés.
Az aeropóniás, aquakultúrás, talajt nem igénylő termesztéstechnológiák is lehetnek fontosak, de jó talajok nélkül nehezen képzelhető el hogyan őrizhetnénk meg szántóföldjeinket, a hagyományos magyar ízeket, noha ezek nemcsak évezredes kultúránk részét, hanem a jövőnk élelmiszer-biztonságát is jelentik.
Találkozásaink minden olyan érdeklődő számára nyitottak, aki elkötelezettséget érez magában a teremtett világ védelme érdekében végzett aktivitásra, és szeretné ennek alapjait elméleti szinten is mélyebben megérteni a keresztény teológia felismeréseinek segítségével.
Havi találkozóinkon a katolikus keresztény teológia, különösen
az egyházi cselekvés teológiája
cs, 2015-04-30 15:28 A Pápai Akadémia kancellárja, Marcelo Sánchez Sorondo prelátus a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott Ferenc pápa legújabb enciklikájáról, amelyet a teremtett világ védelméről és az éghajlatváltozásról írt, és amely várhatóan május végén, június elején jelenik meg.
