teremtesvedelem.hu
Elmélet
Naphimnusz Egyesület
HolNAPHIMNUSZ kiállítás
Friss tartalmak
Tovább

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Vegyszerek

    PostDateIcon p, 2016-03-04 14:34
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016
     
    Nagyböjt 4. vasárnapja (március 6.)
     
    Amint a böjt a testi és lelki megtisztulásunkat segíti, belső késztetésünk támad környezetünk szebbé tételére – gondolva például a tavaszi nagytakarításra. A legáltalánosabb, egyszerű, pénztárca- és környezetbarát technikákat gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.

  • Hoz(ott-e) valami változást a Laudato si'?

    Dátum: 
    2016. február 25. csütörtök - 19:30
    Helyszín: 
    Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.

    Kerekasztal beszélgetés az enciklika hatásairól

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Hulladék

    PostDateIcon k, 2016-02-23 22:48
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016
     
    Nagyböjt 3. vasárnapja (február 28.)
     
    Hogyan csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét?
    Napjaink legsúlyosabb környezeti szennyezés forrása a hulladék felelőtlen létrehozásából, elhelyezéséből, kezeléséből adódik. 2013-ban hazánkban a keletkezett települési hulladék 3 millió 730 ezer tonna volt. Magunk is sokat tehetünk azért, hogy ez jó irányba változzon. A Nagyböjt részeként a naponta keletkező hulladékainkkal kapcsolatban is magunkévá tehetünk jó gyakorlatokat, amivel lelkiismeretünk mellett a környezetünk is tisztább, élhetőbb lesz, és ráadásul a pénztárcánkban is több marad. Mindössze több odafigyelés és tudatosság szükséges az alábbi tanácsok megfogadásához.

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Fűtés

    PostDateIcon p, 2016-02-19 22:24
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016
     
    Nagyböjt 2. vasárnapja (február 21.)
    Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.

  • Teremtésvédelem a nagyböjtben

    PostDateIcon p, 2016-02-19 21:32
    Forrás: 
    Új Ember

    A Naphimnusz katolikus teremtésvédelmi egyesület honlapján új, nagyböjti – mára már egyre több plébánia által is követett – kezdeményezést kísérhetünk figyelemmel. írja Nemes Csaba a február 21-ei Új Emberben. Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának szellemében Székely ­János püspök atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága vezetőjének egyetértésével a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében önként vállalható nagyböjti gyakorlatokra buzdítanak, amelyek hétről hétre, akár a szentmisék keretében hirdetve is nyomon követhetők.

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Étkezés

    PostDateIcon v, 2016-02-14 09:48
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016
     
    Nagyböjt 1. vasárnapja (február 14.)
     
    A keresztény kultúrkör böjti hagyományában a hústól való tartózkodás természetes szokás. Mai modern világunkban azonban talán nehezebbnek tűnik, hiszen a régebbi korokhoz képest bőséges árukínálat lehetővé teszi az akár naponkénti húsfogyasztást is.
    A húsfogyasztás csökkentése azonban nem csak az aszkézis része lehet, hanem egy környezettudatosabb életmód alapjává is válhat. Elsőre talán furcsának hangzik, de az élelmiszerfogyasztásunk, s azon belül is a húsfogyasztásunk jelentős környezeti terheléssel járhat.
    Az állati termékek előállításához jóval több vízre, földterületre és fosszilis fűtőanyagra van szükség, mint a növényi táplálékokhoz. Az állatok táplálásához szükséges takarmány termesztése értékes területeket von el a gabonatermesztéstől.  Egy alapvetően állati termékeken alapuló étrend így ötször annyi gabona megtermelését vonja maga után, mint a főleg növényi alapú étrend. Ez az arány elsősorban a fejlett országokra jellemző: az Európai Unió mezőgazdasági területeinek 75 %-án takarmányt termelnek.
     
    Ugyanígy ha összehasonlítjuk a vízfelhasználást, vagy éppen a fosszilis fűtőanyagok szerepét, szintén óriási eltéréseket tapasztalhatunk.  Élelmiszereink előállításához mindenképpen szükség van vízre, csakhogy ez az állati eredetű táplálékok esetén kiugróan magas. Míg egy kilogramm búza megtermelése csak 900 liter víz felhasználását vonja maga után, 1kg rizs pedig 1900 litert, addig 1 kg csirke már 3500 litert jelent, nem beszélve a marhahúsról, melynek egy kilójának előállításához nem kevesebb, mint 15 ezer liter vízre van összességében szükség.
    Az állattenyésztés emellett nagyban hozzájárul az üvegházhatás növekedéséhez, amely a globális éghajlatváltozás egyik motorja.  A szarvasmarha és a juh szervezete nagy mennyiségben állít elő metánt az emésztés során, amely a szén-dioxid mellett a legjelentősebb üvegházgáz.  A cambridge-i egyetem kutatásai szerint a hús- és tejtermékfogyasztás folyamatos növekedése akár 80 %-ban lesz felelőssé tehető a jövőben az üvegházhatásért. Az állati termékek iránti kereslet bővülése a legelők kiterjesztését is maga után vonja, ezzel csökkentve világszerte a természetes élőhelyek területét.  A hús- és tejfogyasztás tudatos visszafogásával azonban mindannyian tehetünk közös lakóhelyünkért a Földért.  Emellett bevásárlásaink tervezésekor érdemes elgondolkodnunk az alábbi kérdéseken is:
    1. Honnan származik az élelmiszer? 
    2. Milyen módon termelték az élelmiszert?
    3. Mennyi vizet használtak a termék előállításához?
    4. Mennyire feldolgozott a termék?
    5. Méltányos kereskedelemből származik-e? 

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Közlekedés

    PostDateIcon v, 2016-02-07 08:35
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016

    Az egyoldalas nyomtatható változat (PDF) itt érhető el

    Farsangvasárnap (február 7.) vagy hamvazószerda (február 10.)

    „Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.

    Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”
     
    A közlekedés talán a legismertebb környezetszennyező tevékenység. Folyamatosan zajlik, részvételünkkel vagy az orrunk előtt, és egy-egy látható füstpamacs vagy orrfacsaró kipufogógáz-felhő időről időre az eszünkbe juttatja káros hatásait.
     

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére

    PostDateIcon sze, 2016-02-03 16:12
    zöld böjt
    böjti ajánlás 2016
    zöld_böjt_2016
    Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájának szellemében, Székely János püspök atya, a MKPK Caritas in veritate bizottsága vezetőjének egyetértésével, a teremtett világ iránti keresztény felelősség és a hívő katolikus, evangéliumi lelkület egységének elmélyítése érdekében tisztelettel javasoljuk az alábbi felhívásokat a megjelölt időben közzétenni a plébániai hirdetésekben:
     
    „Idén nagyböjtben a húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében szeretnénk olyan önként vállalható nagyböjti gyakorlatokat is a testvérek figyelmébe ajánlani, melyek nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthetnek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit.
    Ezért először is arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy aki teheti, legalább a nagyböjti időben – lemondásként és egyben a teremtett világ iránti felelősségének kifejezéseképp – ne autóval jöjjön szentmisére, vagy ha igen, akkor kínálja fel az autóban lévő szabad helyeket közelben lakóknak, hogy „telekocsival” közlekedjenek, és egyben a segítőkész kapcsolat is erősödjön egyházközségünk tagjai között.”

  • Helyi közösségi akciók a teremtés védelmében

    Dátum: 
    2016. február 2. kedd - 18:00
    Helyszín: 
    Mária Rádió
    Most ismét élőben jelentkezünk. A mai témánk a „helyi közösségi akciók a teremtés védelmében”, mit tesznek a katolikus közösségek helyben. Vendégünk a stúdióban Fürediné dr. Kovács Annamária a Szent István Egyetem Üzleti Tudományok Intézete egyetemi tanársegédje és a mátyásföldi, aki a Mátyásföldi Szt. József Plébánia tagja és Oláh Gábor Péter a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont kémia tanára.
    Szándékosan nem csak plébániai közösségeket hívtam meg a stúdióba, hanem olyan közösségeket, akikről tudom, hogy egy apropó egy hely, egy feladat hozta őket össze és itt keressük a választ a „mit tehetünk mi is a teremtés védelmében” kérdésre.
     
    A témának az adja aktualitást, hogy Rohály Gábor, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke ötlete alapján kiválasztott közösségekkel együtt közös akciót hirdetünk meg a közeledő böjtre. Gábornak az az ötlete támadt, hogy próbáljuk meg a böjti hetekben a figyelmet a teremtésvédő életmód egy-egy területére irányítani, de nem (csak) a szokásos böjti cikkeinkkel, hanem azzal, hogy plébániáink heti hirdetéseibe belevetetünk egy-egy konkrét cselekedetre történő heti felhívást. Az egyes heti felhíváshoz kapcsolódóan valami segéd-, és ismeretanyagot közzé is teszünk majd a teremtésvédelem.hu-n, illetve tervezünk kitűzni a plébániai faliújságra. 
     
    A szerkesztő: Kükedi Zsolt

  • Ó év és az új év a teremtésvédelem tükrében

    PostDateIcon sze, 2016-01-27 14:51
    Forrás: 
    Új Ember

    "Ó év és az új év a teremtésvédelem tükrében" címmel írt cikket az Új Ember január 10. száma "teremtésvédelmi" sorozatában.

    Kétségtelen, hogy a 2015-ös esztendő kiemelkedő eseménye volt Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy) kezdetű enciklikája, amelyet június 15-én délben mutattak be a Vatikánban. Már a pápa beiktatása (2013) után néhány héttel hírek érkeztek arról, hogy a szentatya egy olyan enciklika megírása készül, amelyben egy, az egész világot hosszú távon megrengető problémát, a környezetrombolást, valamint a szegénység kérdését egyszerre kívánja tárgyalni. A teremtett világ védelme, illetve a társadalom leszakadt rétegeinek, a szegénység gondjainak kezelése szervesen összekapcsolódik. Az elmúlt év kiemelkedő eseménye volt az Éghajlatváltozási Keretegyezmény részes feleinek huszonegyedik találkozója, a párizsi klímacsúcs. A  megszületett megállapodás hatálybalépésének feltétele egyrészt az, hogy a klímacsúcson részt vevő államok kellően nagy számban (legalább ötvenöten) ratifikálják a dokumentumot, másrészt az, hogy az összesített kibocsátások viszonylag magas szintet érjenek el (a világ összkibocsátásának legalább ötvenöt százalékát képviseljék). E kettős feltétel erősíti, míg a célok és az azok eléréséhez vezető eszközök homályos kapcsolata gyengíti e nemzetközi jogi dokumentum tényleges megvalósíthatóságát. Az idei év hazánk OECD-tagságának 20. évfordulója is. A Miniszteri Értekezleten Magyarország 2016-ban alelnöki pozíciót tölt be az elnöklő Chile mellett. Ezen a fórumon és kísérő rendezvényein nemcsak további lépéseket fogalmazhatnak meg a résztvevők, hanem egyeztethetik és megerősíthetik a fejlett világnak a klímaváltozással összefüggő fejlesztési terveit.

    2016 szeptemberében találkoznak az OECD környezetvédelemért felelős miniszterei. Itt már konkrét szakkérdésekben is megerősítések várhatók, ha minden abban a szellemben történik, amely a világ vezetőinek párizsi találkozóját jellemezte tavaly decemberben.

Oldalak

Gyakorlat
TEGYÉTEK Jn 2,5

Teremtésvédelmi Gyakorlatok és Tudnivalók Kézikönyve

Keresés űrlap

Teremtésvédelmi témájú műsoraink.

2024. január 10.
Hazafelé - 2024. január 10
Bejelentkezés

www.teremtesvedelem.hu
Címlap