• Gondolatok a vízről és apró tettekről

    Gondolatok a vízről és apró tettekről címmel írt cikket Reich Gyula és Nemes Csaba Az Új Ember Húsvéti dupla számában. Azt írják, hogy „A vízzel való gazdálkodás technikai-vízmérnöki eszközeinek azonban már most látszanak a határai. A gátakat például nem lehet a végtelenségig emelni. Meg kell gondolni, hogy szabad-e belvízjárta területeket művelés alá vonni, és szabad-e házakkal, üdülőkkel egyre közelebb települni a folyókhoz, elvéve azok természetes életterét. Szabad-e mértéktelenül fogyasztani a vizet, megbontva a vízkészletek természetes egyensúlyát, azután pedig ennek következményeként küzdeni az egyre több szennyvízzel, energiát, pénzt áldozva annak tisztítására.” Valamint arról, hogy „törékeny világunk  válaszúthoz érkezett. Ne szégyelljünk megtenni semmit, ami akár csak kis mértékben is segíthet a környezeti és a társadalmi terhek csökkentésében: a nagyböjti  a honlapon indított teremtésvédelmi tanácsokból szemezgetve néhányat bemutattak, hiszen ezek egész évben hasznosak lehetnek mind a környezetünk, mind a lelkiismeretünk számára.

  • Összefüggő rendszerek címmel

    Március 13-án megjelent Új Emberben Nemes Csaba írt cikket „Összefüggő rendszerek címmel”- Arról írt, hogy biológus, ökológus szakemberek becslései szerint a földön élő fajoknak talán húsz százaléka az, ami valamennyire ismert, leírásra került. A hatvanas évek végén Robert Paine amerikai ökológus új fogalommal állt elő, az ún. kulcsfajokkal. Ez valami olyasmit jelent, hogy az ismert fajok között vannak olyanok, amelyeknek a léte kiemelkedő fontosságú az őt körülvevő ökoszisztémában. Azaz, vannak olyan fajok, amelyek sokkal fontosabbak egy-egy ökoszisztéma fenntartásában, mint mások. Egy-egy kulcsfaj eltűnése, eltüntetése dominószerű kihalási folyamathoz is vezethet. A táplálékláncokon működő kapcsolati hálózatok kölcsönhatásai a több tízmilliót is elérhetik, éppen ezért az egymásra hatások becslése rendkívül bonyolult, a rendszerszintű nemlineáris változások következménye sokszor nem jósolható meg. Törékeny az ökológiai rendszer, bár az is igaz, hogy még a súlyosabb katasztrófák esetén is kijavítja önmagát, csak éppen várni kell arra a néhány ezer, vagy százezer évre, ami ehhez szükséges, és ami túl hosszú idő számunkra, de akár generációk sokasága szempontjából is.

  • Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség konferencia

    Dátum: 
    2016. május 27. péntek (Egész nap) - 2016. május 29. vasárnap (Egész nap)
    Helyszín: 
    Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagyterme, 1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.

    Az Új Város Alapítvány és az EcoOne

    Kapcsolatok, környezettudatosság és társadalmi felelősség

    címmel

    nemzetközi konferenciára hívja Önt

    2016. május 27-től 29-ig

    Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nagytermében

    (1053 Budapest, Veres Pálné u. 24.)

    Jelentkezés és további információ: http://kekvilag.eu:8880/ecoone

    Jelentkezési határidő: 2016. május 19.

  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Szolidaritás

     
    Virágvasárnap (március 20.)
     
    Nagyböjt előző heteiben minden hétre jutott egy-egy konkrét javaslatunk, amelyek a Húsvétra való lelki felkészülés részeként Ferenc pápa „Áldott légy!” kezdetű enciklikájának szellemében nekünk és a körülöttünk élőknek is segíthettek felfedezni a teremtett világ iránti felelősségünk és istenkapcsolatunk szoros összefüggéseit. Így értünk a Virágvasárnaphoz, amikor Jézus a kereszthalála előtti vasárnapon bevonul Jeruzsálembe és kezdetét veszi a Nagyhét, Jézus szenvedéstörténete (passiója), majd bekövetkezik kereszthalála.
     
    Jézus nagyheti története párhuzamba állítható azon emberi szenvedésekkel, amelyek a világban nap mint nap történnek. Árulások, hazugságok, csalások és csalatkozások áldozatai vagyunk mi magunk is. Ebben a helyzetben gyakran feltesszük a kérdést magunknak, hogy vajon miért történik mindez velünk. Ekkor csak a megválaszolatlan „miért”-ek sorakoznak fel az életünkben. Pál Feri atya úgy fogalmaz, hogy ilyenkor ne a „miért” kérdést, hanem a „kiért” kérdést tegyük fel magunknak. Sokkal egyszerűbben találhatunk választ és megnyugvást is a szenvedésünkben.
  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Csodáljuk a teremtés szépségét!

     
    Nagyböjt 5. vasárnapja (március 13.)
     
    Nagyböjti felhívás-sorozatunk ötödik pontja így szól: „Ferenc pápa Áldott légy enciklikájának szellemében arra buzdítjuk a kedves híveket, hogy az előttünk álló hosszú hétvégén találjanak alkalmat arra, hogy kimenjenek a természetbe és gyönyörködjenek, örüljenek a teremtett világ gazdagságának, keressék benne Isten kezenyomát, szeretet-üzenetét, és hálát adjanak érte.”
    A teremtésvédelem által szorgalmazott feladatok jó része úgy viszonyul a teremtett világhoz, mint olyan valamihez, ami tőlünk távol van, szenved, kínlódik, napi tevékenységünkkel „látatlanban”, áttételesen szennyezzük és károkat okozunk neki. Amikor az autóban megnyomjuk a gázpedált, amikor kidobjuk a műanyagpalackot, amikor bekapcsoljuk a villanyvasalót, többnyire nem látjuk közvetlenül a gleccsereket, melyek a globális felmelegedéstől olvadnak, a tengeri élőlényeket, melyek a vizekben felgyülemlő műanyagdarabokat lenyelik, vagy a füstölgő erőműveket. A „teremtés” könnyen válhat számunkra távoli, elvont dologgá.
  • Ingyen letölthető magyar nyelven Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája

    A Szent István Társulatnál jelent meg 2015 szeptemberében Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikájának magyar nyelvű fordítása, amely február 26-tól ingyenesen elérhető digitálisan, pdf-formátumban az érdeklődők számára – tájékoztatta szerkesztőségünket Farkas Olivér, a kiadó igazgatója.

    A Ferenc pápa első önálló enciklikájának is tekinthető Laudato si’ (Áldott légy) – melynek magyar nyelvű fordítása a Szent István Társulat honlapjáról mától ingyenesen letölthető – több szempontból is jelentős dokumentum. A korábbi, Lumen fidei (A hit világossága) kezdetű enciklika szövegét ugyanis XVI. Benedek voltaképpen már előkészítette; ezért is nevezte azt Ferenc pápa – a legőszintébb nyíltsággal – „négykezes enciklikának”.
  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Vegyszerek

     
    Nagyböjt 4. vasárnapja (március 6.)
     
    Amint a böjt a testi és lelki megtisztulásunkat segíti, belső késztetésünk támad környezetünk szebbé tételére – gondolva például a tavaszi nagytakarításra. A legáltalánosabb, egyszerű, pénztárca- és környezetbarát technikákat gyűjtöttünk össze a teljesség igénye nélkül.
  • Hoz(ott-e) valami változást a Laudato si'?

    Dátum: 
    2016. február 25. csütörtök - 19:30
    Helyszín: 
    Párbeszéd Háza, 1085 Budapest, Horánszky u. 20.
  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére – Hulladék

     
    Nagyböjt 3. vasárnapja (február 28.)
     
    Hogyan csökkenthetjük háztartási hulladékunk mennyiségét?
    Napjaink legsúlyosabb környezeti szennyezés forrása a hulladék felelőtlen létrehozásából, elhelyezéséből, kezeléséből adódik. 2013-ban hazánkban a keletkezett települési hulladék 3 millió 730 ezer tonna volt. Magunk is sokat tehetünk azért, hogy ez jó irányba változzon. A Nagyböjt részeként a naponta keletkező hulladékainkkal kapcsolatban is magunkévá tehetünk jó gyakorlatokat, amivel lelkiismeretünk mellett a környezetünk is tisztább, élhetőbb lesz, és ráadásul a pénztárcánkban is több marad. Mindössze több odafigyelés és tudatosság szükséges az alábbi tanácsok megfogadásához.
  • Teremtésvédelmi javaslat 2016 Nagyböjtjére - Fűtés

     
    Nagyböjt 2. vasárnapja (február 21.)
    Magyarország teljes energiafogyasztásának nagyjából a harmadát adja a lakossági energia­felhasználás. Ennek legnagyobb része fűtési, sőt manapság már egyre növekvő mértékben a hűtésre használt energia, valamint a használati meleg víz. Óriási a felesleges energiahasználatunk, részben a nem megfelelően szigetelt, részben a sokszor túlságosan melegre fűtött lakások miatt. Ismert, hogy fűtési energiánk forrása ma nagyrészt fosszilis energia (földgáz- és szén-) alapú, azaz az ehhez kapcsolódó károsanyag-kibocsátásunk jelentős, ami nemcsak a ma már jól ismert éghajlatváltozás egyik fő okozója, hanem a téli időszak helyi levegőszennyezettségnek is a legfontosabb forrása. Azért, hogy ezek a káros kibocsátások csökkenjenek, mi magunk is tehetünk, méghozzá nem is keveset. Vannak még ugyan olyan távfűtéssel ellátott lakások, ahol nehéz vagy nem is lehet szabályozni a belső hőmérsékletet, de másutt magunk dönthetjük el, hogy hány fok legyen lakásunkban. Sokan szeretnek „bedurrantani”, pedig – ahogy ezt számos elemzés bizonyítja – egy bizonyos hőfok felett ez nemcsak hogy felesleges, de nem is egészséges.

Oldalak