Ha az ember nem él békében Istennel, a Föld maga sem lehet békében:
„Ezért ölt majd gyászt az ország, és veszíti el erejét minden lakója a mező vadjaival, az ég madaraival,
sőt még a tenger halai is elemésztődnek” (Oz 4,3).
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
sze, 2015-01-07 15:17 „Még nem késő megállni” címmel írt Bándi Gyula cikket Advent derekán az Új Ember december 14-ei számában a teremtésvédelem rovatban. Egy régi amerikai képeslap alapján ír, ami egy tipikus karácsony előtti pillanatkép: a tömeg egyre sűrűbb lesz és az ingerültség, feszültség szinte tapintható. Valami más is van a rajzon, szerényen a sarokban: egy kis család, keleties ruhában. Férj, aki szamarat vezet, azon ül a felesége, láthatóan áldott állapotban. Szeretnének átkelni az úton, de csak állnak, arra várva, hátha átengedi Őket valaki. Igaz, ez a család nem vásárolni indul, nem a plázába tartanak, csak egy barlangot keresnek, ahol meghúzhatnák Magukat egy éjszakára … Arról a fogyasztási lázról ír, ami még vakká teszi az embereket, és még a Szent családot sem ismerik meg pedig ott van a szemük előtt. A Karácsony jelentőségének átértékelődése és a környezet degradálódása ugyanarról a tőről fakad: az anyagiasság túldimenzionált szerepéből. A fogyasztás túlhajtása nem csak a Jézusvárást veszi el az embertől, hanem a környezeti értékek szükségtelen pusztulását is okozza. Még nem késő megállni az úton, engedjük átmenni a Szent Családot!
h, 2014-11-17 14:57 "Vegyünk hazait” címmel írt cikket Mozsgai Katalin az Új Ember november 16-ai számában a Teremtésvédelem rovatban, a Budapesti Francia Intézetben megrendezett „a rövid ellátási láncok jelene és jövője, és az önkormányzatok lehetőségei” című konferencia kapcsán. Az esemény fővédnöke: Pierre Rabhi, biogazdálkodó, filozófus, író, az Oasis en tous lieux („Oázis mindenütt”) elv megalkotója. Mit is jelent tulajdonképpen a „rövid ellátási lánc”? Biztosan halottak már arról, hogy például a sárgarépa sokszor akár 3 ezer km-t is megtesz a termelőtől a felhasználóig, pedig a szomszéd kis kertésztől is megvehetnénk azt, ami az asztalunkra kerül. A nagykereskedelmi, vagy konvencionálisnak mondott élelmiszer ellátástól eltérő helyi élelmiszer- és a rövid ellátási láncok népszerűsége egyre nő. Néhány formájával nap, mint nap találkozhatunk, mint pl. a közvetlen értékesítési módok ilyenek a„szedd magad”, a „termelői piac”, „gazdaudvari értékesítés”, vagy ún. közösségi marketing alapú értékesítés pl. a szövetkezeti boltok, fesztiválok. De ha nem vigyázunk nemcsak az ebédünk és vacsoránk készül majd ugyanabból távoli logisztikai központból érkezett répából, burgonyából és hagymából, hanem a termesztett növények sokszínűsége is így kopik ki. A termesztett növények és a természet sokfélesége földi életünk meghatározó alapja, az ökoszisztémák színes hálózata védőháló, a Föld immunrendszerének legfontosabb eleme. A családban, helyi kisközösségekben történő gazdálkodás pedig a helyben lakók számára nyújt többletbevételt, a tevékenység diverzifikáció a megélhetési lehetőségeket szélesíti, a vidéki élet minőségét, eltartóképességét javítja. Használjuk a vidéket, és ne hagyjuk tönkretenni!
sze, 2014-11-12 14:24 „Súlyos gondolat” címmel írt Bakonyi Gábor cikket az Új Ember november 2-ai számában, a teremtésvédelem rovatban. Halottak napján felvethető „súlyos” gondolatait osztotta meg az olvasókkal. Azt írja „Véleményem szerint ugyanis azon a bizonyos „utolsó napon”, többek között, arról is el kell számolnunk mindannyiunknak, hogy milyen volt a viszonyunk a természethez. Jól sáfárkodtunk-e a ránk bízott Természettel a magunk helyén?... Sok más, mindennapi tevékenységekre vonatkozóan nem találunk ilyen egyértelmű utasítást, viszont a teremtés védelme és továbbvitele mindenkinek kifejezett feladata. Ha pedig ez így van, akkor az utolsó ítéletkor a teremtett világgal volt kapcsolatunkról el kell majd számolnunk Az esztergályos, a pallér pazarolta-e az alapanyagot, a közgazdász felesleges beruházásokra buzdított-e, a tanár nevelte-e környezeti tudatosságra a diákot, és így tovább? Ahányan vagyunk, annyi személyre szabott kérdés, de amit véleményem szerint majd „akkor és ott” mindenkinek meg kell válaszolnia. Ez egy súlyos gondolat, de talán érdemes a tovább gondolásra. Nem biztos, hogy igazam van. De mi van, ha mégis?”
sze, 2014-10-29 09:34 „Csővégi látásmód” címmel írt cikket Bakonyi Gábor az Új Ember október 19-ei számában a Teremtésvédelem rovatban. A környezetszennyezés problémáit megoldani hivatott eljárások kidolgozására és megvalósítására komoly technológiai megoldásokat alakítottak ki. Gondoljunk csak a különböző víz- és levegőtisztító berendezésekre, az autókban található katalizátorokra, a talajszennyezéseket megszüntető készítményekre …stb.... A környezetvédelem gyakorlatában a fejlett országok jelenleg általában ilyen „csővégi” eljárásokat követnek. Pedig jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni. Az ún. megelőző eljárások a szennyezést már annak forrásánál csökkentik (kevesebb hulladék, szennyvíz előállítása stb.). Jó megoldás a „kék gazdaság” koncepciójának követése, azaz a termelést az anyagok körforgásához hasonlóan kellene megszervezni. Minden legyen egy következő hasznos láncszem része, a táplálékláncokhoz és táplálékhálózatokhoz hasonlóan. A természetes ökoszisztémákban nincs hulladék!
cs, 2014-10-09 16:51 Sipka Júlia az Új Ember október 5-ei számában a Termény Ünnepről írt. Az ünnep megtartása liturgiatörténeti szempontból a kántorböjtökhöz igazodik, aminek a neve legkevésbé a kántorokkal, mint sokkal inkább a négyszeri böjttel kapcsolatos. A Termény Ünnep hagyományát őrzik a mai napig Taksonyban, Dabason vagy említhetjük az egyik leghíresebb terményhálaadó ünnepség, a lajosmizsei. A Magyar Katolikus Püspöki Kar döntése alapján idéntől kezdve minden év első októberi vasárnapján adunk hálát a termésért, így az esemény bekerült az egyház hivatalos ünnepei közé. A Bakáts téri Szent Ferenc plébániával összefogva a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület, a templom október 5-i búcsúi szent miséjének egyik központi kérdéséve a teremtésvédelem témakörét, és termény áldás (saját termésű vagy eltevésű ételeket megáldása) keretében a Termény Ünnepet tette.
A Naphimnusz Teremtésvédelmi közhasznú Egyesület és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola közös programjaként Naphimnusz műhely néven havi rendszerességgel szeminárium-jellegű alkalmak sorozata indul. A helyszín a Sapientia főiskola. A találkozások idén október, november és december hónapok második szerdáin lesznek, mindig este fél 7 órakor, és jövőre is folytatódnak.
p, 2014-09-26 11:47 „Isten hozott, ökológia” címmel írt Nobilis Márió cikket az Új Ember szeptember 21. számának Teremtésvédelem rovatában. „Sokfelől éri „ökológiai ösztönzés” a mai katolikus hívő embert- írja a szerző -... a meglehet nem tökéletesen alkotott szó, a teremtésvédelem léte is bizonyítja, hogy egy új, egyre mindennaposabban használt fogalom született az egyházi életben. Legalább négy szinten ismerhetjük fel az Egyház és a kortárs ökológiai trendek közötti találkozás fő területeit. Az első szint a gyakorlat, a második evangelizáció, a harmadik a teológiai gondolkodás. A negyedik szint legmélyebb és legátfogóbb szint, ahol következő kérdések vetődnek fel, ahogy a szerző írja. „Ki vagyok én, Krisztus Teste a világban, e nemzedék számára? Hogyan kell ma jól tanúskodnom a bennem élő Feltámadottról? Hogyan válhatunk mi, Krisztus tanítványai együtt hiteles isteni Válasszá – nem csak elmondva, sokkal inkább megélve e választ – a világ gondjaira?”
sze, 2014-09-17 00:34 "A legzöldebb energia” címmel írt Nemes Csaba az Új Ember szeptember 7-én megjelent számában a Teremtésvédelem rovatban. A keresztény felekezetek együttműködéséről írt a mindennapi energia felhasználás és az éghajlatváltozás téma területén. Mint ahogy eddig is, idén is kíséri, tartalommal tölti fel a "Teremtés Hete” program sorozatra való gondolkodást egy tanulmánykötet, amit az ökumenikus teremtésvédelmi munkacsoport tagjai készítettek el. Evangélikus, metodista, katolikus és református tagokból álló munkacsoport az idén az „energia és az éghajlatváltozás” kérdésköreit választották a tanulmánykötet és a Hét megalapozó témájául. Azt szoktuk mondani, hogy legzöldebb energia az, amit nem termelünk meg. Pedig milyen sok energiát pazarlunk el. Évi 573 milliárd eurót költenek az Európai Unió tagállamai, energiahordozók importálására, az Európai Bizottság adatai szerint, ami azt jelenti, hogy saját energiaigényük valamivel több, mint felére behozatalra van szükségük. Mindeközben nagyjából 500 milliárd eurót pazarolnak el az EU tagállamaiban évente energiaveszteség miatt. Többek között a takarékosságon keresztül a közös érdekű célok eléréséhez nyújt tanácsot a Teremtés Hete alkalmára készült „Őrizd meg a rád bízott kincset” (1Tim 6,20) – energia és éghajlatváltozás - című kiadvány, és segédanyag is.
k, 2014-08-26 15:57 Veres András püspök atya írt az augusztus 24-én megjelent Új Ember Teremtésvédelem rovatában „A csillagok örök forgása néked forog…” címmel. Azt írja, többek között hogy „a zsidó-keresztény felfogás alapjaiban hozott újat az ember és a természet viszonyának szemléletmódjában, amely lényegét tekintve abban áll, hogy Isten teremtette a világot, s azt az emberre bízta, hogy felelősen uralkodjon felette, és vezesse tovább a fejlődésben. A keresztény teológiában ennek megfelelően nagyon letisztult tanítással találkozhatunk a teremtett világhoz való felelős emberi magatartást illetően. Minden kétséget kizáróan az ember privilegizált helyet kapott a világban. Viszont el kell jutnia arra a felismerésre, hogy jelenlétét a világban teremtett lét-nek fogja fel, vagyis tudnia kell, hogy léte nem önmagától fennálló, hanem a Teremtőtől kapott ajándék. A keresztény ember számára tehát nem közömbös a teremtett világ sorsa. Istentől kapott feladata, hogy uralkodjon a teremtményeken, és a világ fejlődését úgy irányítsa, hogy az minden ember számára valóban a remény és a lehetőségek hordozója legyen.
h, 2014-08-18 13:21 „Mit tehet az egyén, a család és tágabb kisközösségek” címmel írt cikket Rohály Gábor cikket az Új Ember augusztus 10-én megjelent száma Teremtésvédelem rovatában. Azt írja, hogy „hogy mindenki befolyást gyakorolhat, ha csak kicsinek látszó dolgot is, de tehet a teremtésvédelemért. A családnak az is feladata, hogy tudatosítsa tagjaiban életünk környezetre és így gyermekeink jövőjére gyakorolt hatását és megtanítsa azokat a viselkedési mintákat, átadjon olyan tudást, ami segít egy fenntarthatóbb életmód kialakításában. Ennek része az ismeretek átadása, odafigyelés, tanulás és a teremtett világban tapasztaltak megbeszélése, de része olyan szokások gyakorlása is, amik környezetkímélőbbé, teremtésvédőbbé teszik mindennapjainkat.
