A tudományos felfedezéseket mindig az ember központi jelentőségének,
a közjónak és a teremtés belső céljának fényében kell értékelnünk.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
A tudományos felfedezéseket mindig az ember központi jelentőségének,
a közjónak és a teremtés belső céljának fényében kell értékelnünk.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
cs, 2019-06-27 09:36 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma a liliomok csodás világában mélyedünk el.
„Nézzétek a mezők liliomait, hogyan nőnek: nem fáradoznak, nem szőnek-fonnak, mégis, mondom nektek, még Salamon sem volt dicsősége teljében úgy felöltözve, mint egy ezek közül. Ha a mezei virágot, amely ma virít, holnap pedig a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor benneteket, kishitűek, nem sokkal inkább? Ne aggodalmaskodjatok hát, és ne kérdezgessétek: Mit eszünk, mit iszunk? Ezeket a pogányok keresik. Mennyei Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van. Ezért ti elsősorban az Isten országát és annak igazságát keressétek, s ezeket mind megkapjátok hozzá! Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! A mának elég a maga baja.” (Mt 6,25–34)
A madonnaliliom (Lilium candidum) régi európai kultúrnövény, és nálunk is teljesen meghonosodott, néha még el is vadul, szőlőhegyeken, elhagyott kertekben. Gyógynövény volta mellett a rózsával együtt a keresztény virágszimbólumok sorában különleges jelentést hordoz.
A titkos értelmű rózsa Mária virága, Szent Erzsébet, Szent Rita csodatetteinek emlékét őrzi. A rózsa valamikor a görögöknél Aphrodité, majd Vénusz virága volt, tehát régóta női szimbólum, ámbár emellett a titoktartás jelképe is, ezért van az egyszerű, ötszirmú virág a gyóntatószékek fölött kifaragva, és gyakran megjelenik a középkori boltozatok zárókövén is. Mindaz, ami „sub rosa”, a rózsa alatt hangzik el, az a mai napig bizalmas közlésnek számít.
A liliom a tisztaság, ártatlanság jelképe, erre utal latin neve is, és érdekes módon, a rózsával ellentétben, mindig férfi szentek kezében látjuk. Szent Antalt, Szent Imre herceget, Szent Józsefet is sokszor ábrázolják liliommal. Szinte pontosan Szent Antal napjára (június 13.) nyílik ki minden évben, és kedves gyerekkori emlékem, ahogy vittük a virágokat a templomba megszenteltetni. Kora reggel szedtük a kertben, aztán kisebb vita után, hogy kién hány kehely van, megosztoztunk rajta, és végül a szertartás után otthon egy nagy közös vázába kerültek. Bódító illatuk miatt nem volt szabad velük egy szobában aludni, kinn maradtak hát a nagymamánál, neki semmi sem ártott, és sarkig nyitott ajtó mellett aludt. »Csak az fél, akinek rossz a lelkiismerete« – jelentette ki, és törhettük a fejünket, mi vajon hol hibáztunk, ha mégis néha aggodalmaskodunk… Különös, visszagondolva azokra az évekre, a kis templomban mindig minden gyereknek jutott liliom, mert a kertekben akkoriban még bőven volt belőle.
szo, 2019-06-01 08:37 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma e rovatunkkal is a csíksomlyói pápalátogatásra készülünk.
„Világítsd meg a hatalom és a pénz birtokosait, hogy óvakodjanak a közömbösség bűnétől, szeressék a közjót, segítsék a gyengéket, és legyen gondjuk erre a világra, ahol lakunk. A szegények és a föld ezt kiáltják: Urunk, ragadj meg minket hatalmaddal és világosságoddal, hogy védjünk minden életet, hogy egy jobb jövőt készítsünk elő, hogy eljöjjön a te országod, az igazságosság, a béke, a szeretet és a szépség országa! Áldott légy! Ámen.” (Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája, A teremtett világgal együtt mondott keresztény ima részlete)
Június 1-jén, holnap érkezik Ferenc pápa Csíksomlyóra, a Székelyföld szívébe, a gyönyörűséges Csíki-medencébe, a több mint ötszáz éves múltú Mária-zarándokhelyre. Lapozzunk bele újra Ferenc pápa Laudato si’ (Áldott légy)kezdetű enciklikájába, időzzünk el egy-egy szakaszánál. Engedjék meg, hogy a holnapi pápai csíksomlyói szentmise okán is megmutassam néhány részletét – saját válogatásomban – a „közös otthonunk gondozásáról” szóló, 2015 júniusában megjelent, és Ferenc pápa rájegyzése szerint 2015. május 24-én, pünkösd főünnepén befejezett enciklikájának. A továbbiak idézetek, amelyekhez nem teszek kommentárt, hiszen helytállnak magukért.
„Közös otthonunk megvédésének sürgető kihívása magában foglalja azt az igyekezetet is, hogy az egész emberi családot egyesítsük a fenntartható és átfogó fejlődés keresésében, mivel tudjuk, hogy a dolgokon lehet változtatni. A Teremtő nem hagy magunkra minket, sosem fordít hátat szeretettervének megvalósításában, nem bánja meg, hogy megteremtett minket. Az emberiségnek megvan még a képessége, hogy együttműködjön közös otthonunk építésében.” (13)
