Ha az ember nem él békében Istennel, a Föld maga sem lehet békében:
„Ezért ölt majd gyászt az ország, és veszíti el erejét minden lakója a mező vadjaival, az ég madaraival,
sőt még a tenger halai is elemésztődnek” (Oz 4,3).
II. János Pál pápa üzenetéből a béke világnapja alkalmából, 1990. január 1.
h, 2019-09-30 19:39 A magyar egyházak minden évben október első hetében tartják a közös ökumenikus megemlékezést a teremtés iránti keresztény felelősségről.
Idén a Teremtés hete szeptember 29. és október 6. között tart. Mottója:
Hála és felelősség
Alapigéje a Fil 4,4–6:
„Örüljetek az Úrban mindenkor! Ismét mondom: örüljetek! A ti szelídségetek legyen ismert minden ember előtt! Az Úr közel! Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.”
h, 2019-09-30 19:26 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ma azon is elgondolkozhatunk, hogy Amazóniát kell távolról siratni, vagy a magyar Alföld félsivataggá válása ellen lenne jó tennünk.
„Jólesik megnyugodnom így ősz elején
itt, a dűlőút menti diófa tövén.
Tíz öles terebélye úgy borul reám,
mintha volna a házam, volna palotám.
Körben sárgul a táj, de zöld e palota
ég az ablaka, széltől surrog zsaluja.
Fönn a madarak lakják vígan, idelenn
fáradt mezei ember fekhet hűsiben…”
(Nagy László: Álom a diófa alatt)
A diófa velünk él már évszázadok óta. Hogy valaha őshonos volt-e a Kárpát-medencében, nem tudjuk, de a honfoglalók már egész erdőket találtak itt a folyópartokon. Vajon mi a titka ennek a különleges fának, hogy az ember mindig, újra és újra elülteti a háza mellé, a pince bejáratához, bárhova, ahol otthont akar teremteni? Valami kedves titok lappang körülötte, és ha a csodálatos magyar irodalomban lapozgatunk gondolatban a lassan beköszöntő hideg őszi estéken, elcsodálkozhatunk, hogy hány költőnknek volt szívéhez nőtt, különleges diófája! Talán ettől válik nekünk olyan otthonossá a magyar táj, hiszen szüret idején valahol ma is ott gerjeszti a tüzet agg diófája alatt, könyökére dőlve Berzsenyi, Iszkázon Nagy László búcsúzik a nyártól, és Csöngén Weöres Sándor figyeli a tündérek rebbenéseit diószüret közben. Az a gondolat pedig, hogy ha szemerkél az őszi eső, szomorkodik a diófa, már Kányádi Sándor leleménye…
p, 2019-09-13 19:21 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Mostani cikkünk apropója a múlt vasárnapra, szeptember elsejére meghirdetett teremtésvédelmi imanap.
William S. Paley, az amerikai egyesült államokbeli rádiózás és televíziózás egyik úttörője 1951-ben, a CBS médiaszolgáltató vezetőjeként különleges megbízást kapott Truman elnöktől. A hidegháború intenzív szakaszában, a koreai háború idején, egy következő világháború kitörésének fenyegető árnyékában egy olyan bizottság irányításával bízták meg, amely felmérte az USA természeti erőforrásait, ásványi kincseit, tartalékait. A Paley-bizottság, azaz hivatalos nevén az Elnöki Anyagpolitikai Bizottság tagjai tudósok és vezető üzletemberek voltak, a jelentés összeállítását ötven állandó munkatárs segítette. 18 hónap múlva elkészült az ötkötetes dokumentum. A legfőbb cél az volt, hogy tisztában legyenek a döntéshozók azzal, hogy milyen erőforrásokkal rendelkeznek, és ezek mennyi ideig kiaknázhatók. A jelentés prognózisokat is nyújtott a különböző nyersanyagok várható keresletéről és a hazai készletek kimerüléséről. Többek között ennek következtében vált az USA nettó olajexportáló országból nettó importőrré (azaz biztonsági okok miatt több olajat vásároltak, mint adtak el). A jelentésnek a Szabadság erőforrásai címet adták, összeállítói hangsúlyozták: „saját generációnk felelőssége, hogy a következő generáció számára átadjuk a folyamatos jóllét feltételeit”.
Századokkal ezelőtt királyaink bűnbánati zarándoklaton vettek részt az augusztus 20. előtti napokban, hogy aztán lelkileg megtisztulva hozhassanak törvényeket. Ezek a Szent István-nap előtti lelkiségi utak most újra civil és egyházi hagyománnyá válhatnak. Böjte Csaba testvér idén a következő szavakkal invitált a zarándoklatra: „Szeretettel készülök egy bűnbánati zarándokútra augusztus 17-én, szombaton; 10 órakor indulnánk a szentendrei skanzen kápolnájától Visegrádra. E bűnbánati zarándokúton sok-sok mindenért kellene engesztelnünk, bocsánatot kérnünk, de én azt szeretném, hogy ez alkalommal a természettel szemben elkövetett bűneinkkel is szembenéznénk.
Rá kellene döbbennünk, hogy a kapzsiságunkkal, pazarlásunkkal, meggondolatlan fogyasztásunkkal óriási terhet jelentünk a mindannyiunkat fenntartó bolygónkra tekintve!”
Szeptember 1-jén, vasárnap, a teremtésvédelmi imanap alkalmából közös nyilatkozattal hívott imádságra az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) és az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE). Christian Krieger protestáns tiszteletes, a KEK elnöke felhívásában így fogalmazott: „Miközben a környezeti válság következményei egyre inkább az emberiség legkiszolgáltatottabb tagjait érintik, a keresztények arra kaptak meghívást, hogy tegyenek tanúságot szóban, tettekben és imában a Teremtő Istenbe vetett hitükről.” Angelo Bagnasco bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: „A környezeti ökológia átfogó ökológiai szemléletet igényel, vagyis humánökológiát, minden személy méltóságának és az élet tiszteletben tartását mindazzal együtt, ami ezekből következik: a fogantatástól a természetes halálig.”
p, 2019-09-13 19:20 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Közeledik Szent István király ünnepe, amelyhez évszázadok óta kötődik az új kenyér megünneplése is. Lechner Judit viszont a „régi” kenyérre irányítja figyelmünket.
„Maguk tehát így sütnek kenyeret – mondta Bartók, közelebb lépve az asztalhoz. – Hideg porcelántálban, fakanállal, a délután kellős közepén. Nem csuda, ha a maguk kotyvalékai semmihez sem hasonlítanak, ami megérdemli a kenyér nevet… Elsősorban is, hajnalban kell sütni, hajnalban, amikor az éjszakáról maradt sötétség összevegyül a kelő Nap fényével, s olyan konyhában, amely nem hideg a porcelán és zománcos edényektől, mint a kórház. Igen, a konyha félsötétjében és félvilágosságában, az állott meleg úszkáló illatában, a mély, hosszú fateknőben, fateknőben, nem porcelánban, fában! – hangsúlyozta – mert annak az anyaga rokonabb a testünkével. A teknőnek mélynek kell lennie, s elég hosszúnak ahhoz, hogy elférjen egyik végében a liszt, a másikban pedig az erjedő, kelő, mozgó, eleven kovász, mely telve van élesztő csírákkal, s melybe mindig tesznek egy morzsányit a legutóbbi kenyér tésztájából, hogy a kenyérsütés sok évszázados lánca meg ne szakadjon, aztán dagasztják, míg duzzadó, lágyan lélegző tésztaheggyé nő, de nem fémszerszámmal, hanem asszonykézzel, amelynek életadó melege beleáramlik a mi mindennapi kenyerünkbe.” (Agatha Fasset: Bartók amerikai évei)
Bartók Béla amerikai évei idején beszélt így a „valódi” kenyérről, amihez hasonlót ott már soha többé nem kóstolhatott. Azóta eltelt több mint hetven esztendő, és bizony, a kenyérsütés évszázados lánca már itthon is egyre szakadozik...
Különös meglátásokat találunk ebben a rövid idézetben! Bartók rendkívül érzékeny művészember volt, és hogy a fateknő miért jobb a kenyérdagasztáshoz, mint a porcelán, azt talán ő nem is tudta, de érezte, hogy így van… A dagasztóteknő és a megformált kenyér kelesztésére szolgáló, többnyire nyárfából faragott szakajtó apró repedéseiben is megbújnak olyan mikroorganizmusok, gombák, baktériumok, amelyek segítik a gondosan őrzött kovász erjesztő, érlelő tevékenységét! Bizony, a kovász erjed, kel, mozog, és olyannyira eleven, hogy az sem mindegy, melyik napszakban indítják meg a folyamatot. Az asszonykézről sem csak a meleg áramlik a kenyérbe, hanem onnan is kerülnek a tésztába apró, élő segítőtársak…
A hosszú kelesztési idő alatt a mai ember számára rettegett összetevő, a glutén is átalakul, egyfajta előemésztés történik a tésztában még a sütés előtt. Így az ember számára sem okoz annyi gondot a kovásszal készült kenyér emésztése, a bélflóra, ami szintén millió apró élőlényből áll, régi ismerősként üdvözli a savanykás, lyukacsos, ízletes, egy hétig is eltartható házikenyeret.
A kovász tejsavas erjedést indít meg a tésztában, ami sokkal egészségesebb, mint az élesztő által létrehozott alkoholos erjedés. Valójában kovászt alkotó mikroorganizmusok sokasága lép itt évezredek óta tartó párbeszédbe a bennünk élő, a jó emésztéshez nélkülözhetetlen, egészséges bélflóra lakóival.
szo, 2019-08-31 23:14 
Szeptember 1-jét Ferenc pápa 2015-ben a Teremtés gondozásának imavilágnapjává jelölte ki. (Ezzel tulajdonképpen csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a konstantinápolyi pátriárka már 1989-ben elindított.)
Ez az imanap most már egyre komolyabb figyelmet kap, idén már együtt buzdítanak megtartására Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Ferenc pápa, a canterburyi érsek és az Egyházak Világtanácsa. Itt található egy angol nyelvű honlap a felhívásokkal és egyéb információkkal: http://seasonofcreation.org/
Szeptember 1-je idén épp vasárnapra esik. Bár így nagy valószínűséggel sokfelé az iskolaév kezdetén tartott Veni Sancte szentmisék fogják jellemezni a napot, jó lenne, ha a teremtés iránti felelősség imaszándéka is meg tudna jelenni Magyarországon is, helyi közösségekben, de akár pl. püspöki székhelyek liturgiáiban is.
Buzdítunk ezért mindenkit, aki a teremtett világért felelősnek érzi magát, és valamely keresztény közösség tagja, hogy javasolja például egy erről szóló könyörgés beiktatását a szentmise egyetemes könyörgései közé, vagy akár egy imaóra megtartását, de bármi mást is, ami helyi szinten alkalmasnak tűnik!
Mivel nem is csak egy napról van szól, hanem a Teremtés időszakáról, mely szeptember 1. és október 4. közé illeszkedik (Magyarországon a már egy ideje hagyományos Teremtés hete ugyanebből a kezdeményezésből kiindulva az október 4-ét magába foglaló héten, idén tehát szept. 29. és okt. 6. között lesz), ezért még az is jó lehet, ha a templomi hirdetésekben ezen a napon egy egész hónapra vonatkozó imafelhívás hangzik el.
Örömmel várjuk az info@teremtesvedelem.hu címen a visszajelzéseket, hogy egymás biztatására közzétehessük, mely közösségekben mi valósult meg ebből a szándékból!
Közreadunk szabad felhasználásra két egyetemes könyörgést, melyek úgy íródtak, hogy illeszkedjenek a szeptember 1-jei (évközi 22. vasárnapi) latin szertartású katolikus szentmise "hívek könyörgései" közé, figyelembe véve az aznapi evangéliumot, valamint a nemzetközileg javasolt közös témát ("web of life") is:
– Add, hogy alázattal és hálával felismerjük helyünket csodálatos alkotásodban, az élet nagy hálójában, és teremtett világodnak ne pusztítói és kizsákmányolói, hanem felelős gondviselői legyünk!
– Add, hogy a kiszolgáltatottakra és szegényekre is legyen figyelmünk, ne csak az erősekre és befolyásosakra, és felelősen élve a teremtett világ javaival elősegítsük az igazságosságot a Földön!
Eddig általunk hírül vett helyi kezdeményezések:
* Szeptember 2-án, hétfőn 17-órakor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) szervezésében idén is - immár harmadszor - megrendezik a budapesti katolikus gimnáziumok és nyolcadikos általános iskolások közös Veni Sancte Szentmiséjét a Bazilika előtti téren. Tiz katolikus egyházi fenntartó 31 intézményéből közel 5300 diák, szülő és pedagógus jelezte részvételét. A hatodik könyörgés így fog szólni:
"Örökkévaló Istenünk!
A teremtéssel való törődés világnapján kérjük, add meg nekünk, hogy naponta elfogadjuk bocsánatodat, és továbbadjuk irgalmasságodat egész közös otthonunk számára!
Segíts megőrizni az általad csodálatosan megalkotott teremtett világ jó rendjét!"
* A budaörsi plébánián szeptember 1-jén a szokásos esti szentségimádáson (18:00 órakor, az esti gitáros ifjúsági énekes szentmise előtt) ezúttal erről a témáról szóló elmélkedések lesznek, az imászándék pedig "a teremtett világ és az emberiség Istentől akart harmóniájáért, a teremtés- és környezetvédelemben dolgozókért". A szentmise prédikációja és énekei szintén tekintettel lesznek a teremtésért való imádság szándékára.
* A székesfehérvári egyházmegye számos plébániáján a szeptember 1-jei szentmisékben elhangzik a két egyetemes könyörgés ezért a szándékért. Van olyan plébánia, ahol a hónap összes vasárnapjára kiterjesztik ezek imádkozását.
* A kaposvári egyházmegye katolikus iskoláinak közös Veni Sancte szentmiséjén, melyet Varga László püspök atya tart, szintén elhangzanak ezek a könyörgések.
p, 2019-08-30 08:21 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Jelen írásában Nemes Csaba a déli-sarki jégmezők gyorsuló ütemű olvadása kapcsán figyelmeztet a probléma hosszú távú megoldására.
Újabb hírek érkeztek a sarki jégmezők olvadásáról. A kutatók egy néhány héttel ezelőtti közleményükben – ahogy a Time magazin tudósít – újra a Déli-sark Floridával egyező méretű óriás jégtábla-konglomerátumát, a Thwaites jégmező változásait vizsgálták. A Déli-sark nyugati részén fekvő óriás jégmező talán a kontinens leginstabilabb része. A NASA megfigyelései során ez év elején több tíz kilométeres méretű üregeket fedeztek fel a jégmezőben, ami az olvadás sebességének növekedésére utal.
A kutatók becslése szerint Nyugat-Antarktisz 5 méterrel növelheti a tenger szintjét, míg a keleti rész akár 50–60 méterrel, ha a jég teljesen elolvad a kontinensen. Anders Levermann, a németországi potsdami Éghajlatváltozási Intézet kutatója szerint 1992 óta az Antarktisz műholdas megfigyelései azt mutatják, hogy a vizsgált instabillá váló jéglemezek jelentősen hozzájárulnak az óceánok globális szintjének emelkedéséhez. Az Antarktiszból származó jégveszteség nagy része a nyugati oldalról ered. A kutatók azt írják a jégmező repedéseiről és gyors változásairól a geofizikai mérések, fúrásminták alapján, hogy „tízezer év óta nem tapasztalt” folyamatról van szó.
