Az ember belső békéje szoros összefüggésben áll a környezet gondozásával és a közjóval, mert ha ezt a békét igazán megéli valaki, az tükröződik kiegyensúlyozott életstílusán, és az elmélyült élethez vezető csodálkozás képessége is társul hozzá.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
h, 2020-08-31 18:29 
Szeptember 1-jét Ferenc pápa 2015-ben a Teremtés gondozásának imavilágnapjává jelölte ki. (Ezzel tulajdonképpen csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a konstantinápolyi pátriárka már 1989-ben elindított.)
Ez az imanap most már egyre komolyabb figyelmet kap. Itt található egy angol nyelvű honlap a felhívásokkal és egyéb információkkal: http://seasonofcreation.org/(külső hivatkozás)
Szeptember 1-jén nagy valószínűséggel sokfelé az iskolaév kezdetén tartott Veni Sancte szentmisék fogják jellemezni a napot, jó lenne, ha a teremtés iránti felelősség imaszándéka is meg tudna jelenni Magyarországon is.
Buzdítunk ezért mindenkit, aki a teremtett világért felelősnek érzi magát, és valamely keresztény közösség tagja, hogy javasolja például egy erről szóló könyörgés beiktatását a szentmise egyetemes könyörgései közé, vagy akár egy imaóra megtartását, de bármi mást is, ami helyi szinten alkalmasnak tűnik!
Mivel nem is csak egy napról van szól, hanem a Teremtés időszakáról, mely szeptember 1. és október 4. közé illeszkedik (Magyarországon a már egy ideje hagyományos Teremtés hete ugyanebből a kezdeményezésből kiindulva az október 4-ét magába foglaló héten, idén tehát szept. 27. és okt. 4. között lesz), ezért még az is jó lehet, ha a templomi hirdetésekben ezen a napon egy egész hónapra vonatkozó imafelhívás hangzik el.
Örömmel várjuk az info@teremtesvedelem.hu(link sends e-mail) címen a visszajelzéseket, hogy egymás biztatására közzétehessük, mely közösségekben mi valósult meg ebből a szándékból!
h, 2020-08-31 18:24 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arra figyelmeztet szerzőnk, hogy Istent ne hagyjuk ki a társadalmi és ökológiai kérdésekből.
Olvasva a jobbnál jobb tudományos folyóiratok publikációit azt érezhetjük, hogy ugyan társadalmi és ökológiai katasztrófa előtt állunk, de szinte minden kérdésre van megoldás, minden ügy tíz-húsz év alatt megoldható lenne, ha megfelelő módon viselkednénk. A széles körű kutatások holisztikus megközelítései például az energetikában, a vízgazdálkodásban, mezőgazdaságban, környezet- és természetvédelemben, közlekedésben, iparban és az élet legkülönbözőbb területein a gyakorlati, szinte a legkisebb részletekig tisztázott megoldások csak arra várnak, hogy az üzleti és politikai döntéshozók tegyék „végre” a dolgukat a közjó érdekében. Ha annyi eszköz, akarat és tudás rendelkezésre áll a nagyjából ötven éve többé-kevésbé jól ismert káros globális folyamatok megállítására, akkor mégis miért nem tudjuk megvalósítani?
Az az érzésem, hogy bár sokkal többet tudunk és sokkal jobban fel vannak már készülve a társadalmak is az ökokonszolidációs fejlődési fordulatra, mégis hiányzik a legtöbbünkből az a felelősség, amivel a teremtő Isten megbízott minket.
Nagyjából tudjuk, hogy az évszázad feléig bolygónk lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot, és a 2050-re kialakuló nagyobb népesség életlehetőségeinek fenntartását csakis átfogó életvitel-változtatással lehet elérni. Az ökológiai válság alapvetően spirituális probléma, azaz az emberiség többsége a Teremtővel való kapcsolatát vesztette, veszíti el, ezért a spirituális megközelítés megjelenítése az ökológiai kérdések megoldásában alapvető. Az ökológiai és pénzügyi-gazdasági válság egyik oka többek között a keresztényi élet kiüresedése.
Minden teremtésvédelmi írásomban azt keresem, azt próbálom bemutatni, hogy mi hiányzik a profán fenntarthatósági megközelítésekből, mi az, ami miatt csikorognak vagy még el sem indultak a valódi megoldásokat szállító kerekek.
sze, 2020-08-12 07:16 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a teremtés összehangoltságára mutat rá egy különleges dísznapraforgó...
Tavaly nyáron különös dísznapraforgó nyílt a kertünkben. Évek óta kelnek ki szerteszét az elszóródott magokból a sötétpiros, bronzvörös, sárga százféle árnyalatában, ahogy a szerencse hozza, mindegyik másként gyönyörű, de ez a virág a tányérja körül nagyobbrészt vörös, a kisebb körívben sárga szirmokkal ékeskedett.
Persze itt nem „valódi” virágszirmokról van szó, hiszen a napraforgó a fészkes virágzatúak családjába tartozik, ahol semmi nem az, mint aminek elsőre látszik... Nem véletlenül kapta Linnétől eredetileg a Compositae nevet ez a különleges társaság. Ha a vadrózsa egyszerűségében is tökéletes szépségű ötszirmú virága egy pentaton dallam, akkor a napraforgó már egy nagyzenekarra íródott, többszólamú kompozíció.
Valóban olyanok ezek a csodálatos növények, mintha a kétszikűek törzsfejlődésének megkoronázásaként jelentek volna meg a törzsfejlődés során, jó harmincmillió évvel ezelőtt. Az addig felbukkant rengeteg ötlet, leleményes megoldás, amit a növények a megporzók csalogatására, az idegen virágpor megszerzésére kifejlesztettek, jórészt beépül egy napraforgótányérba…
cs, 2020-07-23 20:16 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk úgy látja, most, a koronavírus-járvány árnyékában felértékelődnek a helyi erőforrások.
Isten társai lehetünk a teremtésben. A saját képére és hasonlatosságára teremtett, nem véletlen az ittlétünk a kozmosz ezen a kis pontján, ami a közös otthonunk. Az elmúlt hónapok küzdelmei és a homályos, vészterhesnek látszó jövő sokakat új utak keresésére késztet. A friss gondolatok, elemzések új reménységet adnak. Itt van a lehetőség újra, dolgunk van: választhatunk, hogy Isten munkatársai leszünk, vagy sem!
Nem tudjuk, milyen fejlesztéseket indukál a járványhelyzet, de biztosak vagyunk abban, hogy a változás felértékeli a lokalitást, a helyi, kevésbé mobil erőforrásokba való befektetést, legyen az természeti erőforrás vagy humán, társadalmi tőke.”
Az elmúlt hetekben több új elemzés jelent meg a világban és hazánkban is a járvány utáni lehetséges makro típusú következményekről, változásokról, új lehetőségekről. Az előző idézet a HÉTFA Kutató Intézet Újranyitás, válságkezelés, fenntarthatóság című villámelemzéséből származik.
h, 2020-07-20 10:23 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnket ezúttal az erdőbe kísérhetjük el egy napra.
„Hajnalban nyújtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja…”
(József Attila: Áldalak búval, vigalommal)
Vajon honnan sejtette a költő, hogy a fák éjszaka alszanak? Valóban, kicsit megroskadnak, elernyednek, és ilyenkor ők is úgy lélegeznek, mint az állatok, energiát nyernek a nappal felhalmozott tápanyagok égetésével, de az erre felhasznált oxigén csak tizedrésze annak, amit nappal kibocsátanak! Hajnalban aztán felébrednek, kinyújtóznak, és újra működésbe lépnek a „napelemek”, utolérhetetlen hatékonysággal elnyelve az éltető fénysugarakat.
k, 2020-06-30 21:56 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk arról ír, hogy lehetünk közösen a jövő nyertesei. Hajrá!
A COVID-19 járvány kezelésében – a legtöbb országban – többé-kevésbé sikeresen használták a legkülönfélébb technikai eszközöket, ideértve az információtechnológiát, az orvosi eszközöket, az erőművi és közlekedési logisztikát, a szolgáltatási hálózatokat. Európában mára már kicsit hátradőlhetnek a döntéshozók: a járvány elmúlóban, egyre inkább az újjáépítésre kell koncentrálni. Ahogy azt a legfejlettebb országokat tömörítő gazdasági fejlesztési szervezet, az OECD az elmúlt napokban közzétett értékelése is jelzi, az elmúlt száz év békeidőben mért legnagyobb gazdasági visszaesését kell kezelni. Ehhez számtalan régi és új technológia áll rendelkezésre, amelyek segítségével az őt körülvevő, az őt tápláló természettől anyagi és szellemi értelemben is függetlennek hiszi magát a saját hatalmától elkápráztatott ember.
Most kellene egy hosszabb, mély, „mesebeli pillanatra” megállni, meghallgatni a Szentlélek tanácsát, és csak utána belevágni az „újranyitás”, az újjáépítés megtervezésébe, és megvalósításába. „A XXI. században már el sem képzelhető bolygónk legeldugottabb lakott része sem valamiféle technikai beavatkozás nélkül. Az egész életünket átszövő és legtöbbször hasznos technikai és a technológiai megoldások ugyanakkor felelőtlenné tették az embert. Vakká és érzéketlenné tesz bennünket, nemcsak a minket még mindig eltartó természet, hanem embertársaink iránt is. »A technika ugyanis tényleg igyekszik elérni azt, hogy vaslogikáján semmi se maradjon kívül, és az azt birtokló ember tudja, hogy a technika végül is nem az ember hasznát vagy jólétét szolgálja, hanem a hatalmát növeli; a hatalmát, a szó legszélsőségesebb értelmében«. Ezért a természet elemei felett éppúgy rendelkezni akar, mint az emberi lét felett. Így beszűkül az egyes ember döntési képessége, legigazibb szabadsága és tere az alternatív kreativitásra” (Laudato si’ 108.).
k, 2020-06-30 21:56 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szerzőnk ezúttal a színpompás virágokon keresztül irányítja a figyelmet a témára.
Júniusban nemcsak a réteken, mezőkön, de a kertekben is rengeteg a virág. Pünkösdre rózsaszín, bíbor színekben pompázott a kert, bazsarózsák, törökszegfűk, az utolsó íriszek illatoztak, most pedig a kék sokféle árnyalatát csodálhatjuk.
Nagyon különös, ahogy tavasszal egymást követik a virágok, mindig más-más növénycsalád képviselői jelennek meg hangsúlyosan. A kétszikűek közül a hunyorok, kökörcsinek, héricsek nyílnak ki először, aztán a haranglábak, a borzaskaták jönnek, szinte mindannyian az ősi boglárkafélék közé tartoznak. De milyen egyszerűek még ezek a virágok! Mindegyik külön száracskán, egyedül nyílik, a virágos növények evolúciójának, törzsfejlődésének korai, kezdeti szakaszára jellemzően szirmaik sem forrtak még össze kelyhekké, harangokká. Csak a virág méretének növelésével, ragyogó színeikkel tudják magukra felhívni a megporzók figyelmét. De júniusra már kinyílnak a füzéres virágzatba rendeződő, illatos lombú zsályák, lenge szarkalábak, a csengettyűforma harangvirágok, titkos értelmű rózsák, hófehér madonnaliliomok és a fejlődéstörténetet megkoronázó, rengeteg ötletet megvalósító fészkes virágzatúak kiterjedt családjának képviselői, a margaréták.
h, 2020-06-08 18:42 
“World Overshoot Day” – a kamataink felélésének napja 2020-ban augusztus 22 lesz.
Mi ebben a jó hír?
A Környezetvédelmi Világnapon szokta nyilvánosságra hozni a „Global Footprint Network” szakértő szervezet, hogy számításaik szerint melyik az év melyik napján fogja túllépni az emberiség megújuló természeti erőforrás-fogyasztása a föld természeti tőkéjének azévi kamatát. Ezt a túllépést hívják „overshoot”-nak, túllövésnek. (Magyarul is létezik ez a rosszalló kifejezés, hogy valaki túllő a célon.)
A Global Footprint Network idén is megjelölte a túllövés napját: várhatón augusztus 22-re fog esni – és ez szenzációnak számít! Miért? Nos, az elmúlt évtizedekben ez a nap, sajnos, évről évre, és gyorsuló ütemben kúszott visszafelé a naptárban, télből az őszbe, őszből a nyárba. Amióta az emberiség igénybevétele túllépte a természeti tőke kamatait (a források termelését, és a nyelők kapacitását) valamikor a ’80-as években, még sohasem fordult elő, hogy az adott évben a helyzet ne lett volna rosszabb, mint az előzőben. 2020-ban azonban a túllövés napja több mint három héttel később lesz, mint tavaly, 2019-ben volt! (www.overshootday.org)
Hogy történhetett ez? Hiszen – valljuk be! – annyit érzünk, hogy nem a mi áldozatos életmódváltásunk, reálgazdaságunk tudatos átépítése áll a háttérben, sajnos. Igen, jól sejtjük: megintcsak hívatlan „kerékkötőnk”, a COVID19 járvány lassított annyit az egyébként korántsem környezetbarát világgazdaságon, hogy az már valamelyest (keveset!) enyhít a túlhasználat, azaz a természeti tőke pusztításának mértékén. Egy kis lépés a jó irányba, ha nem is önként tettük...
Milyen jó lenne, ha a túlhasználat továbbra is folyamatosan csökkenne, az egyensúly helyreállna, a természeti rendszerek meggyógyulnának és megerősödnének! És még jobb lenne, ha ez nem további magunk-okozta természeti csapások véletlenszerű eredménye lenne, hanem terveink, elhatározásaink és szerződéseink végrehajtása hozná meg! Mert egyáltalán nem szükségszerű, hogy szenvedés és nélkülözés kísérje gazdaságunk és társadalmunk átépítését. Ezt a rendszerváltoztatást tervezetten és szervezetten, okosan és együttműködve, innovatív és szolidáris módon is végre tudjuk hajtani. Ha akarjuk.
Határozzuk el, hogy augusztus 22-ig sokat fogunk komolyan beszélgetni arról, hogy hogyan látunk neki: személyesen, közösségben, országos léptékben!
És ha „puskázni” szeretnénk, vegyük elő nyugodtan az „Áldott légy!” enciklikát...
A kép forrása: footprintnetwork.org
sze, 2020-05-27 10:12 v, 2020-05-24 06:31 
Szerető Istenünk, Égnek és Földnek és mindennek, ami benne van, Teremtője!
Képedre teremtettél bennünket és minden teremtményedet gondjainkra bíztad.
Napsütéssel, vízzel és termékeny földekkel áldottál meg minket,
hogy mindenki táplálékhoz juthasson.
Nyisd meg értelmünket és érintsd meg szívünket,
hogy teremtésed ajándékát befogadjuk.
Segítsd tudatosítanunk magunkban, hogy közös otthonunk
nem csupán a mi tulajdonunk, hanem minden teremtményé
és az elkövetkező generációké,
és felelősek vagyunk megóvásáért.
Lehessünk mindenkinek segítségére
a szükséges ételhez és erőforrásokhoz való hozzáférésben.
Legyél közel mindazokhoz, akik szükséget szenvednek
ezekben az embert próbáló időkben,
különösen a legszegényebbekhez
és azokhoz, akik leginkább magukra maradtak.
Félelmeinket és az elszigeteltség érzését
alakítsd át reménnyé és testvéri szeretetté,
hogy megtapasztalhassuk szívünk valódi megtérését.
Segíts, hogy a globális járvány következményeinek kezelésében
megtaláljuk a kreatív szolidaritás megoldásait.
Adj bátorságot, hogy merjük vállalni azokat a változtatásokat,
amik a közjó érdekében szükségesek.
Soha ilyen kézzelfoghatóan nem tapasztalhattuk meg azt,
hogy sorsunk mennyire összefügg
és milyen nagy mértékben vagyunk egymásra utalva.
Engedd meghallanunk a Földnek és szegényeinek segélykiáltását,
és gyakorlati választ adni rá.
A jelen szenvedései a vajúdás kínjai legyenek
egy testvéribb és fenntarthatóbb világ megszületésénél.
Máriának, a Keresztények Segítségének oltalmazó tekintetétől kísérve
imádkozunk mindezért Krisztus, a mi Urunk által.
Ámen!
