A remény globalizációja, a népekből sarjadzó és a szegények közt növekvő reménység globalizációja kell, hogy leváltsa a világméretű kirekesztést és közönyt.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
szo, 2019-08-31 23:14 
Szeptember 1-jét Ferenc pápa 2015-ben a Teremtés gondozásának imavilágnapjává jelölte ki. (Ezzel tulajdonképpen csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a konstantinápolyi pátriárka már 1989-ben elindított.)
Ez az imanap most már egyre komolyabb figyelmet kap, idén már együtt buzdítanak megtartására Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka, Ferenc pápa, a canterburyi érsek és az Egyházak Világtanácsa. Itt található egy angol nyelvű honlap a felhívásokkal és egyéb információkkal: http://seasonofcreation.org/
Szeptember 1-je idén épp vasárnapra esik. Bár így nagy valószínűséggel sokfelé az iskolaév kezdetén tartott Veni Sancte szentmisék fogják jellemezni a napot, jó lenne, ha a teremtés iránti felelősség imaszándéka is meg tudna jelenni Magyarországon is, helyi közösségekben, de akár pl. püspöki székhelyek liturgiáiban is.
Buzdítunk ezért mindenkit, aki a teremtett világért felelősnek érzi magát, és valamely keresztény közösség tagja, hogy javasolja például egy erről szóló könyörgés beiktatását a szentmise egyetemes könyörgései közé, vagy akár egy imaóra megtartását, de bármi mást is, ami helyi szinten alkalmasnak tűnik!
Mivel nem is csak egy napról van szól, hanem a Teremtés időszakáról, mely szeptember 1. és október 4. közé illeszkedik (Magyarországon a már egy ideje hagyományos Teremtés hete ugyanebből a kezdeményezésből kiindulva az október 4-ét magába foglaló héten, idén tehát szept. 29. és okt. 6. között lesz), ezért még az is jó lehet, ha a templomi hirdetésekben ezen a napon egy egész hónapra vonatkozó imafelhívás hangzik el.
Örömmel várjuk az info@teremtesvedelem.hu címen a visszajelzéseket, hogy egymás biztatására közzétehessük, mely közösségekben mi valósult meg ebből a szándékból!
Közreadunk szabad felhasználásra két egyetemes könyörgést, melyek úgy íródtak, hogy illeszkedjenek a szeptember 1-jei (évközi 22. vasárnapi) latin szertartású katolikus szentmise "hívek könyörgései" közé, figyelembe véve az aznapi evangéliumot, valamint a nemzetközileg javasolt közös témát ("web of life") is:
– Add, hogy alázattal és hálával felismerjük helyünket csodálatos alkotásodban, az élet nagy hálójában, és teremtett világodnak ne pusztítói és kizsákmányolói, hanem felelős gondviselői legyünk!
– Add, hogy a kiszolgáltatottakra és szegényekre is legyen figyelmünk, ne csak az erősekre és befolyásosakra, és felelősen élve a teremtett világ javaival elősegítsük az igazságosságot a Földön!
Eddig általunk hírül vett helyi kezdeményezések:
* Szeptember 2-án, hétfőn 17-órakor az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Katolikus Iskolai Főhatósága (EKIF) szervezésében idén is - immár harmadszor - megrendezik a budapesti katolikus gimnáziumok és nyolcadikos általános iskolások közös Veni Sancte Szentmiséjét a Bazilika előtti téren. Tiz katolikus egyházi fenntartó 31 intézményéből közel 5300 diák, szülő és pedagógus jelezte részvételét. A hatodik könyörgés így fog szólni:
"Örökkévaló Istenünk!
A teremtéssel való törődés világnapján kérjük, add meg nekünk, hogy naponta elfogadjuk bocsánatodat, és továbbadjuk irgalmasságodat egész közös otthonunk számára!
Segíts megőrizni az általad csodálatosan megalkotott teremtett világ jó rendjét!"
* A budaörsi plébánián szeptember 1-jén a szokásos esti szentségimádáson (18:00 órakor, az esti gitáros ifjúsági énekes szentmise előtt) ezúttal erről a témáról szóló elmélkedések lesznek, az imászándék pedig "a teremtett világ és az emberiség Istentől akart harmóniájáért, a teremtés- és környezetvédelemben dolgozókért". A szentmise prédikációja és énekei szintén tekintettel lesznek a teremtésért való imádság szándékára.
* A székesfehérvári egyházmegye számos plébániáján a szeptember 1-jei szentmisékben elhangzik a két egyetemes könyörgés ezért a szándékért. Van olyan plébánia, ahol a hónap összes vasárnapjára kiterjesztik ezek imádkozását.
* A kaposvári egyházmegye katolikus iskoláinak közös Veni Sancte szentmiséjén, melyet Varga László püspök atya tart, szintén elhangzanak ezek a könyörgések.
p, 2019-08-30 08:21 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Jelen írásában Nemes Csaba a déli-sarki jégmezők gyorsuló ütemű olvadása kapcsán figyelmeztet a probléma hosszú távú megoldására.
Újabb hírek érkeztek a sarki jégmezők olvadásáról. A kutatók egy néhány héttel ezelőtti közleményükben – ahogy a Time magazin tudósít – újra a Déli-sark Floridával egyező méretű óriás jégtábla-konglomerátumát, a Thwaites jégmező változásait vizsgálták. A Déli-sark nyugati részén fekvő óriás jégmező talán a kontinens leginstabilabb része. A NASA megfigyelései során ez év elején több tíz kilométeres méretű üregeket fedeztek fel a jégmezőben, ami az olvadás sebességének növekedésére utal.
A kutatók becslése szerint Nyugat-Antarktisz 5 méterrel növelheti a tenger szintjét, míg a keleti rész akár 50–60 méterrel, ha a jég teljesen elolvad a kontinensen. Anders Levermann, a németországi potsdami Éghajlatváltozási Intézet kutatója szerint 1992 óta az Antarktisz műholdas megfigyelései azt mutatják, hogy a vizsgált instabillá váló jéglemezek jelentősen hozzájárulnak az óceánok globális szintjének emelkedéséhez. Az Antarktiszból származó jégveszteség nagy része a nyugati oldalról ered. A kutatók azt írják a jégmező repedéseiről és gyors változásairól a geofizikai mérések, fúrásminták alapján, hogy „tízezer év óta nem tapasztalt” folyamatról van szó.
k, 2019-07-30 13:08 A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Lehet, hogy ma sem kellene mást tenni, mint régen, azaz megvárni a gyümölcsök természetes érését? Ezen tűnődünk ma.
„…S búvik az új levelek hűvösében a kis fürt,
jár-kel az új venyigében a bor már…”
(Ibükosz: Töredék a tavaszról)
Évszázadokkal ezelőtt Plinius nevezte a Római Birodalom Pannónia tartományát glandiferának, makktermőnek, vagyis a tölgyek hazájának. Boldog kádárok földjeként is emlegették, hiszen volt elég fa a hordókészítéshez, és ezek szerint voltak szőlők, gyümölcsösök is bőséggel.
Lehet, hogy ma sem kellene mást tenni, mint megvárni a gyümölcsök természetes érését, és frissen, a fáról leszakítva, vagy a termelői piacokon megvásárolva enni azt, ami körülöttünk, itt és most megterem? Sok természetgyógyász figyelmeztet az évszakoknak megfelelő táplálkozásra, aminek az alapját a Kárpát-medencében hihetetlen bőségben termő gyümölcsök adhatják. Nem is vagyunk talán tudatában, hogy tőlünk nyugatra nincs kajszibarack, északra eltűnik a mandula, az őszibarack, kelet felé a szelídgesztenye, de a nyugati határon már van áfonya, és délen beérik a füge is!
Lehet, hogy honfoglaló őseink nem is akartak innen továbbmenni, a hűvös észak, a nyirkos nyugat csak kalandozásra csábította őket, nem letelepedésre? A honfoglalás szinte csak azokra a területekre terjedt ki, ahol a szőlő és a búza megtermett, kenyérrel és borral élhetett az ember. A változatos termőhelyeken kialakult különleges tájfajták elődeink gondos szeretettel végzett nemesítő munkáját dicsérik. A nógrádi hegyek között termő málna, a csongrádi őszibarack, a szatmári szilva máshol nem lesz olyan jóízű soha!
Különös belegondolni, hogy a gyümölcsfa milyen áradó, adakozó bőséggel érleli meg a termést! Ha csak az utódaira gondolna, jóval kevesebb is elég lenne, de annak idején arra rendeltetett, hogy táplálja az embert! Holle anyó meséjében az almafa kétségbeesetten kérleli az arra járókat, hogy szedjék le érett gyümölcseit, hiszen ez ad értelmet a létezésének… Gyümölcseiről lehet a fát megismerni, eszerint kerül ítélet alá, hogy kivágják és tűzre vetik, vagy tovább ápolják. A földdel, növényekkel lelkéből dolgozó ember pedig hittel, bizalommal körülássa, megtrágyázza, úgy várja türelmesen a termőre fordulást.
cs, 2019-07-11 22:23 
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Vajon tényleg elkötelezettek a döntéshozók a klímapolitikai célok elérésében, vagy ez csak látszat? – ezt a kérdést veti fel mai cikkünk.
Az ősziesen zord májusból tomboló kánikula köszöntött ránk júniusban. Holnap Péter-Pál, és jövő kedden (július 2.) a régi hagyomány szerinti Sarlós Boldogasszony ünnepe, a búza aratásának hagyomány szerinti kezdete. Indul az aratás, a várható termés a májusi esőzések miatt nem lesz olyan rossz, mint ahogy az áprilisi előrejelzések mutatták. A termésbecslés mára már nagy pontossággal elkészíthető, hacsak nem nehezíti a betakarítást az időjárás. Egy-két hétnél hosszabb időszakra talán még nagyobb bizonytalansággal lehet komolyan vehető prognózist adni, de azon túl már sokat tévedhetnek a modellek is. Változott, változik az időjárási események „évszaknak megfelelősége” is.
Az év első negyedében olyan szárazság pusztított, hogy a legtekintélyesebb agrárszakemberek is „klímakatasztrófát” emlegettek, aztán megjött az eső, néhol még jóval több is a kelleténél. Viharok pusztítottak, jégeső tizedelte a termést, és ha nem működött volna az országos jégeső-elhárító rendszer, akkor még jóval nagyobb károkra is számíthattunk volna. Rendkívül mozgalmas, szélsőséges határok között mozogtak az időjárási paraméterek az elmúlt hónapokban. Az éghajlati átlagoktól való eltérés, az éghajlati változékonyság mértéke észrevehetően, statisztikailag kimutathatóan nőtt.
Két érdekes jelenségnek biztos van szerepe a változékonyabb időjárási mintázatok kialakulásában. Az egyik az úgynevezett globális óceáni „szállítószalagnak”, a világóceán nagy vízkörzésének megváltozása. Ami Európát közelebbről érintheti, a Golf-áramlás (a szállítószalag észak-atlanti ága) megváltozása, lassulása, amelynek szerepe lehet a kialakult időjárási rendszerek viszonylagos stabilitásának megváltozásában és kiszámíthatóságában. A másik folyamat pedig az északi-sarki úgynevezett circumpoláris légkörzés lassuló, nagyobb „hullámokat” verő (kanyargósabb) áramlása, amely a meridionális (észak–déli) irányú légtömegek gyakoribb mozgását okozza, a sarkkörön túl rendkívüli melegeket és a mediterráneumban szélsőségesen hideg időjárást előidézve. Mindkét jelenség mögött, fizikailag bizonyíthatóan, a globális felmelegedés áll.
