Az elmúlt években már nemcsak a híradásokból értesülhettünk az éghajlatváltozás következményeiről, hanem mi magunk is éreztük a társadalom életét is befolyásoló hatásait. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ez évi elfogadása is azt jelzi, hogy ezzel a kérdéssel nekünk, a városok és a falvak vezetőinek is, az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk! Ezért fogalmaztuk meg ezt a felhívást, amelynek célja a közös, helyi szintű éghajlatváltozási programok kidolgozása és ezek megvalósításnak támogatása.

A legfejlettebb országok, valamint további öt nemzet (együttesen a G8+5) tudományos akadémiái 2005-ban hívták fel először a világ vezetőinek figyelmét a klímaváltozás okozta fenyegetés csökkentésére. Azonnali lépéseket javasoltunk a klímaváltozás okainak kezelésére, és érveltünk a mellett, hogy bizonyos éghajlati hatások elkerülhetetlenek. Mégis, az üvegházgáz-kibocsátás globális korlátozása terén lassú a haladás.

Az ökológiai lábnyom fogalmának és számításának szemléletformáló ereje abban rejlik, hogy a rendelkezésre álló természeti erőforrások végességét nagyon szemléletesen számokban is a szemünk elé állítja, és arra irányítja a figyelmünket, hogy melyik javak fogyasztása során terheljük legjobban a Földet, miből fogyasztunk sokat (túlzottan is kényelmes lakóhely, sok autózás, utazás, távoli országokból származó élelmiszerek, különböző luxuscikkek stb.). Figyelmeztető jel, hogy a legújabb, lehető legjobb módszer szerint készített becslés alapján az emberiség ökológiai lábnyoma már mintegy 30 %-al nagyobb, mint a Föld felszíne!

Szupercella, súlyos aszályok, tornádók, „sosem" látott nagyságú jégesők, viharok, elemi csapások, rémítik jelenünket és a globális felmelegedés, a Föld jégsapkái elolvadása, az édesvíz hiány, mérséklet égöv felé húzódó fertőző betegségek, globális mértékű népvándorlások jövőképe árnyékolja be a jövő horizontját. Nap, mint nap találkozunk a médiában különféle elemzésekkel, amelyek mindegyike az ember által okozott globális méretű éghajlatváltozást okolják a rossz tendenciák miatt.