A kivonatot a római Teremtés Békéjéért, Igazságosságáért és Épségéért Bizottság hozta létre. (JPIC Commission, Pamphili Park, Róma, 2020)

BEVEZETÉS

Ma összegyűltünk, hogy részt vegyünk a keresztúti állomásokon, annak tudatában, hogy bár van mit ünnepelnünk hitéletünkben, van mit elgyászolnunk is. Krisztus szenvedésének emlékezete minden évben alkalmat ad arra, hogy számot vessünk azzal, milyen sok módon szakítottuk meg az Istennel kötött szövetségünket: önző módon cselekedtünk, saját hatalmunkat és anyagi előnyeinket akartuk biztosítani, nemcsak más emberek, hanem az egész Teremtés jólétének rovására.

I. stáció:
Pilátus halálra ítéli Jézust
Nagy a nyomás a helytartón. Minél magasabb polcon van az ember, annál nagyobb súlya van cselekedeteinek. De annál nagyobb a vesztenivalója is! Vajon a mi döntéseink nincsenek hatással ártatlan embertársaink életére? Moshatjuk-e nyugodtan kezeinket, hogy nem rajtunk múlik a teremtett világ sorsa, miközben a rajtunk lévő nyomás, hogy sodródjunk az árral, össze sem hasonlítható azzal, ami alatt Pilátus meghajolt? Akkor leszünk különbek nála, ha felelősségünk teljes tudatában éljük életünket.

I. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

Lebetonozzuk a talajt a ház mellett, hogy legyen új kocsibeálló. Halálra ítélünk milliónyi apró élőlényt, növényt és rovart.

Ki kell vágni az öreg tölgyeket a hegyoldalban, mert új, panorámás luxus-lakópark épül. Halálra ítéljük az évszázados fákat és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémát.

Esszük a ropogós csipszet, margarinnal kenjük a kenyerünket és halálra ítéljük az indonéz őserdőket a bennük rejlő biodiverzitással, mert sokhektáros, monokultúrás olajpálmaültetvények kerülnek a helyükre, hogy készülhessen a mi ételeinkhez az olcsó pálmazsír.

És közben mossuk kezeinket, hiszen mi csak jót akartunk, rendet tenni, alkotni, finomakat enni, igazából csupa nemtilos, jószándékú dolgot cselekedni. Mint Pilátus, aki csak békességet akart végre…

Úr Jézus! Segíts, hogy rászánjuk az időt a tájékozódásra, a tanulásra, és észrevegyük, amikor halálra ítélnénk a ránk bízott, teremtett világ titkait, csodáit. Vegyük a fáradságot és keressünk más megoldásokat!

A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a nagyböjt teremtéstudatos megélését. Örömmel tapasztaltuk, hogy itthon és külföldön is több közösség elmélkedett már a keresztút állomásain úgy tekintve Krisztus szenvedésének titkára, hogy az egyre közelebb vigyen bennünket az ökológiai megtéréshez. Figyeljétek a közösségi oldalainkat és a honlapot, ahová egy-egy ilyen teremtésvédelmi keresztutat teszünk majd fel minden pénteken.

Lesz közöttük magyar és külföldi eredetű, a Naphimnusz Egyesület tagjaitól származó és másoktól átvett is. El lehet őket végezni közösségben, de nem azt akarjuk üzenni leközlésükkel, hogy szeretnénk, ha minden héten (másik) teremtésvédelmi keresztutat járnátok plébániáitokon: inkább elmélkedésnek, inspirációnak szánjuk őket, és azt szeretnénk megmutatni velük, hogy a teremtésvédelem szellemisége mélyen illeszkedik az Egyház ősi hagyományához, jelen esetben a Szent Negyvennaphoz, azaz a nagyböjthöz.