A természet gondozása olyan életstílus része, amely magában foglalja az együttélés és a közösségalkotás képességét.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
A természet gondozása olyan életstílus része, amely magában foglalja az együttélés és a közösségalkotás képességét.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
Bevezetésül: Adj, Urunk, bátorságot, hogy kereszthordozásodat követve mi is elmerüljünk veled a teremtés szeretetében, és eljussunk veled a szenvedésen át a feltámadásra! Aki élsz, szeretsz minket és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen.
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a nagyböjt teremtéstudatos megélését. Örömmel tapasztaltuk, hogy itthon és külföldön is több közösség elmélkedett már a keresztút állomásain úgy tekintve Krisztus szenvedésének titkára, hogy az egyre közelebb vigyen bennünket az ökológiai megtéréshez. Figyeljétek a közösségi oldalainkat és a honlapot, ahová egy-egy ilyen teremtésvédelmi keresztutat teszünk majd fel minden pénteken.
Lesz közöttük magyar és külföldi eredetű, a Naphimnusz Egyesület tagjaitól származó és másoktól átvett is. El lehet őket végezni közösségben, de nem azt akarjuk üzenni leközlésükkel, hogy szeretnénk, ha minden héten (másik) teremtésvédelmi keresztutat járnátok plébániáitokon: inkább elmélkedésnek, inspirációnak szánjuk őket, és azt szeretnénk megmutatni velük, hogy a teremtésvédelem szellemisége mélyen illeszkedik az Egyház ősi hagyományához, jelen esetben a Szent Negyvennaphoz, azaz a nagyböjthöz.
December 19. – vasárnap
„Áldozatot, ajándékot, engesztelő és égőáldozatot nem akartál, nem volt az kedves előtted” (Zsid 10,8)
Ne egyél pálmaolajat! Rengeteg termék összetevői között megtalálható, azonban előállításakor komoly és visszavonhatatlan károkat okoz a növény- és állatvilágban – konkrétan trópusi esőerdőket irtanak ki, hogy olajpálmákat telepítsenek a helyére. Mindezekkel a szegényebb területek lakói próbálnak kiszolgálni minket, és tönkreteszik azt, ami ennél sokkal nagyobb érték lenne. Legnagyobb természeti kincseiket áldozzák fel azért, hogy mi itt nagyobb luxusban éljünk.
December 20. – hétfő
„Istennél semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37)
Válassz aszerint, hogy annak, amit veszel, minél környezetbarátabb csomagolása legyen! Nemigen szempont ez még ma sem a gyártóknál, tehát szinte lehetetlen küldetésnek tűnik teljesíteni. A legkörnyezetbarátabb a minél kevesebb csomagolás, de a műanyag mindenképpen kerülendő, mert lebomlani nem, újrahasznosulni pedig korlátozottan tud. A papír és a fém ilyen szempontból sokkal jobb, ha szét lehet válogatni, és nincs rétegesre préselve.
December 21. – kedd
„Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed!” (Szof 3,16)
Ünnepek előtt fontos a rendrakás, a takarítás. Még ha a lakást talán nem is ma fogod rendbeszedni, gondosan ügyelve a szemetek szelektálására, menj ki az utcára, és tegyél rendet ott! Sajnos biztosan fogsz találni eldobott szemetet. Szedj fel, amennyit tudsz (közben ne gyűlöld azt, aki eldobta), és ha még jó helyre is dobod, az már csak hab a tortán!
December 22. – szerda
„a gazdagokat elküldte üres kézzel” (Lk 1,53)
Találd ki valamiről, amit megvennél újonnan, hogy mivel tudnád helyettesíteni! Akár használt dologgal, vagy már meglévőkből összerakhatóval. Egyáltalán: tényleg szükség lenne arra, amit megvennél? Az új dolgok előállítása elmaradott vidékeken azok életkörülményeit rontja először, akik már amúgy is szűkösen élnek. Sokszor messze vannak tőlünk, de felelősséggel tartozunk irántuk is.
December 23. – csütörtök
„Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Erre mindnyájan meglepődtek.” (Lk 1,63)
Merj szakítani a hagyományokkal: ne csomagold be az ajándékokat! Ha megnézed, máris minden sokkal több csomagolással kerül a boltokba, mint kellene. Régen rossz, ha a csomagolással szeretnénk személyessé tenni, ami 5 perc után úgyis a szemétbe kerül. Ha meglepődnek, sebaj: nyugodtan szóba hozhatod, hogy épp az irántuk érzett szeretetből döntöttél így.
December 24. – péntek
„az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét” (Lk 1,77)
Most, hogy úgyis körbetelefonálod szeretteidet, meséld el, milyen adventi naptárunk volt! Ha találtál a napi felajánlások alatt olyat, ami nem esett nehezedre, beépítheted az életedbe; és másoknak is ajánlhatod.
A Naphimnusz Egyesület, az EcoOne Munkacsoport és az Új Város Online közös adventi kampányt hirdet: minden adventi napra egy, a napi szentírási olvasmányokból vett igéből inspirálódó elhatározást ajánlunk, amivel csökkenthetjük életvitelünk környezetre gyakorolt negatív hatását: szelektív hulladékgyűjtés, élelmiszer-pazarlás csökkentése, energiatakarékosság és a természet felfedezése mind-mind szerepelnek a vállalások között!
A látogatások hetébe lépünk most, mikor az olvasmányok a megtestesülés főbb eseményeit hozzák ismét, szinte „sűrítve”, elénk. Gábriel arkangyal meglátogatja Máriát, Mária meglátogatja Erzsébetet, és végül Jézus jön el hozzánk: csupa váratlan, csodálatos, boldogító találkozás. Találkozásokra készülődünk mi is: együtt ünnepelni szeretteinkkel Jézus eljövetelét.
Az embernek, örömben-bánatban, leginkább a másik emberre van szüksége. Arra, aki megosztja nehéz vagy épp örömteli perceimet. Pontosan értjük Erzsébet túláradó örömét, amikor szeretett unokahúga, Megváltójának anyja tér be hozzá. Örül a figyelemnek, a segítségnek, de legjobban annak hogy kitől kapja azt.
Vajon kinek van szüksége az én látogatásomra a karácsony előtti, karácsony körüli napokban? Valakinek, aki idős? Vagy épp egy gyermeknek? Valakinek, aki nehéz vagy váratlan élethelyzetben van? Valakinek, aki messzebb él tőlem, valós vagy jelképes hegyei között? Valakinek, aki úton van, testben vagy lélekben, és nehezen igazodik el szokatlan helyzetében? Valakinek aki szegény, aki egyszerű, aki idegen, aki kicsiny?
Szállást keres a Szent Család is, a szép magyar néphagyomány szerint, ezekben a napokban. „Az én Uramnak Anyja” hozzám is bekopogtat. Szent József tőlem is helyet kér Jézus számára. Mit felelek neki? „Olyan rendetlenség van nálam, ebbe az istállóba mégse engedhetlek be!”? Talán inkább: „Őszintén sajnálom, hogy most ilyen istálló van nálam, de boldog vagyok, ha így is elfogadod!”…
December 12. – vasárnap
„Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével” (Szof 3,17)
Egyezz meg valakivel, hogy vásárlás helyett újrahasznosított ajándékot adtok egymásnak (akár használtan vásároltat: antikvár könyvet, túrt ruhát). Minden új termék előállítása, régi termék feldolgozása, szállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, így ezzel duplán spórolunk. Ráadásul, a tervezett avulás következtében az új holmik kevésbé tartósak, tehát valójában jobb minőségű holmira teszünk így szert, illetve a keresésre vagy barkácsolásra szánt idő is ajándék részét képezi.
December 13. – hétfő
„Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, ösvényeidre taníts meg engem.” (Zsolt 24,4)
Ne nézz tévét, ne számítógépezz, ne internetezz, ne hallgass zenét egy napig. Egyrészt energiát takarítasz meg, másrészt több időd lesz elmélyülni, lélekben felkészülni karácsonyra, sőt, beszélgetni másokkal. Ha elcsöndesedsz, jobban meghallod azt is, mit kíván tőled Krisztus.
December 14. – kedd
„Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben!” (Mt 21,28)
A Naphimnusz Egyesület, az EcoOne Munkacsoport és az Új Város Online közös adventi kampányt hirdet: minden adventi napra egy, a napi szentírási olvasmányokból vett igéből inspirálódó elhatározást ajánlunk, amivel csökkenthetjük életvitelünk környezetre gyakorolt negatív hatását: szelektív hulladékgyűjtés, élelmiszer-pazarlás csökkentése, energiatakarékosság és a természet felfedezése mind-mind szerepelnek a vállalások között!
Keresztelő Szent János mindenkinek irányt mutatott, hogyan kellene megváltoztatnia életét: „oszd meg a többletedet, ne követelj többet, tudj megelégedni.” Nekünk is ezek a feladataink vannak, amiket magunknak kell magunkra igazítanunk, személyre szabnunk. Radikális gondolatok, akkor és ma egyaránt. De a megtérés radikális dolog…
Mindannyiunknak mások a valós szükségleteink; de általában eszünkbe sem jut feltérképezni, hogy mi az, ami csak igényünk, megszokásunk, ám könnyedén el tudnánk engedni, és mi az, ami nélkül valóban nem tudnánk élni. A böjti időszak azonban jó lehetőség arra, hogy feszegessük a határainkat, jobban megismerjük magunkat, és elcsendesülve meghalljuk, mit is kíván tőlünk a Teremtő. Éljük meg úgy a böjttel kapcsolatos lemondásainkat mint ajándékozást: a felebarát javára tekintve és Istennek ajánlva tetteinket.
Azt már tudjuk mekkora szüksége van a teremtett világnak és benne minden teremtménynek arra, hogy mi is változtassunk életünkön. Az öröm vasárnapján, feleúton a várakozásban örülhetünk annak, ha az eddigi feladatok hatására teremtéstudatosabban telik ez az időszak, mint az eddigiek, és izgatottan tekinthetünk a továbbiakra, melyek révén olyan praktikákat tanulhatunk, amelyek később mindennapjaink részévé válhatnak. Talán már nem tűnik annyira göröngyösnek az út, amin járnunk kell, talán azt is látjuk, hogy több örömet tartogat számunkra ez az életvitel, mint az a nyüzsgés, amit a fogyasztói társadalom diktál nekünk.
December 5.
„szeretetetek egyre jobban gyarapodjon a helyes ismeretben és a teljes megértésben, hogy el tudjátok dönteni, mi a helyes” (Fil 1,9)
Készülünk a Mikulásra: örömet szeretnénk szerezni a gyermekeknek. Szeresd őket okosan, és úgy, hogy jövőjüket se sodord veszélybe: ne vegyél Mikulásra celofánzacskót, darabonként műanyagba csomagolt édességet! Szép kihívás műanyagmentes Mikulást szervezni a gyerekeknek, unokáknak, osztálynak. Válassz hagyományos (papír és fém) csomagolású szaloncukrot! Drágább, de sebaj, vegyél kevesebbet! Nem kell mindent megvonni magunktól, de sokan vagyunk, felelősen kell fogyasztanunk, nehogy pusztasággá változzon Földünk.
December 6.
„Mert vizek fakadnak a pusztában, és folyóvizek a sivatagban” (Iz 35,6)