[A környezetszennyezéssel kapcsolatos] problémák szorosan kapcsolódnak a selejtezés kultúrájához, amely egyaránt érinti a kirekesztett embereket és a gyorsan hulladékká váló dolgokat.
Ferenc pápa Laudato si' kezdetű enciklikájából a közös otthon gondozásáról, 2015. május 24.
szo, 2021-09-18 08:21 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Egy virág két arcát mutatjuk ma be.
A kikericsek évente kétszer merészkednek a napvilágra földalatti rejtekükből, a kemény hagymagumó védelméből. De annyira különböznek az őszi és a tavaszi megjelenésükben, hogy szinte hihetetlen, hogy tényleg ugyanaz a növény mutatkozik meg a pompás szeptemberi virágzáskor, mint a tavaszi levélkoszorú kihajtásakor, a nyári termésérleléskor. (Ami mindvégig közös bennük, hogy a növény minden része, de különösen a magvak erősen mérgezők…)
Szeptember idusán teljesen váratlanul, levelek nélkül törnek elő a kemény, nyirkos talajból a törékeny szépségű, halványlila virágok. Még a bimbót védő vékony hártyát is maguk mögött hagyják a föld felszínén, amint nyújtózkodnak a fény felé. Különös látvány az őszre készülődő kertben, a sok töredezett, sárguló levél között ez a tavaszt idéző üde újjászületés.
A virágokat apró rovarok látogatják, láthatóan szívesen jönnek-mennek a sárga porzókon, a törékeny bibéken. Aztán amikor néhány hét után elenyészik a végtelenül finom anyagú, selymes jelenés, szinte nyomtalanul eltűnik a föld színéről. De mi értelme volt így a pompás virágzásnak? Hogy történik a megtermékenyülés, hol fejlődik ki a magház?
szo, 2021-08-28 20:40 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk most egy elég faramuci dologra világít rá: milyen környezetszennyezéssel járhat maga a zöld energia előállítása is.
Egyre többször halljuk a „ritkaföldfémek” kifejezést. Ezek az amúgy a Földön szinte mindenhol, de meglehetősen kicsiny mértékben előforduló ásványokban található fémek csak a Föld néhány helyén találhatók sűrűbben, azaz már kibányászható léptékben.
A ritkaföldfémek egy 17 fémből álló csoport, amelyet a manapság már szinte mindenki által használt termékek – mint például az okostelefonok, számítógépek, de emellett a szélturbinák, napelemek, elektromos autók – előállításához is felhasználnak. Egyre inkább kezdjük megtanulni a nevét az okostelefonoknál nélkülözhetetlen neodímiumnak és diszpróziumnak, az europiumnak (ld. csaknem teljes tisztaságban nyitóképünkön) és a lanthanumnak, vagy a cériumnak, amely például abban segít, hogy az érintőképernyő hosszú évekig működjön.
A ritkaföldfémek a zöld energia szinte minden területén fontos szerepet játszanak.
szo, 2021-08-28 20:25 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk most a növények fölfelé törekedésén tűnődik és késztet tűnődésre.
Nyári szentmiséken mindig megújuló örömmel tekinthetünk az oltár virágdíszeire. Ilyenkor szinte minden héten más a látvány, ahogy sorban nyílnak ki a kertek virágai. Újra érezzük a júniusi liliomillatot, de most már a hatalmas zöld levelekkel szétterülő árnyliliom virágából árad fölfelé, a dáliák furcsán oldalra hajtják óriási, törékeny virágfejüket, de a legszebbek talán a kardvirágok. Három, néha öt virág is kerül a vázába, legyező alakban szétterítve, és pár óra múlva nagyon érdekes jelenségre csodálkozhatunk rá. A középső virág sudáran, szálegyenesen áll, az oldalsók azonban nem békélnek meg a helyzetükkel, a virágszár bimbós, még hajlékony része meggörbül, hogy felfelé emelje legalább az utolsó virágokat. Vasárnap estére a nagy műgonddal összeállított virágdíszből mint a gyertyák, úgy emelkednek ki mind. Itt nem arról van szó, hogy a fényt keresik, mint a Nap után járó körömvirág, tavasszal a tulipánok, vagy a napraforgó még zöld, zárt csillagbimbói, hiszen
éjjel, a sötétben nincs iránya a fénynek, a „fölfelé” ebben az esetben azt jelenti, hogy a Föld középpontjához képest pontosan ellenkező irányba törekednek a virágszárak.
A templom csendjében aztán ez így is marad, de a kertben még nehezebb dolga van a magasra növő virágoknak. Ha egyszer megdönti, összekuszálja őket a szél, és megpróbálják legalább a szár végét újra függőlegesre állítani, jöhet oldalról egy újabb lökés, és teljesen elfekteti őket, még a sárba is ragadhat a nagy gonddal dédelgetett virág. A sűrűn burjánzó vadmurok túl hosszúra nyúlt szárai is sokszor majdnem vízszintesen elfekszenek, és onnan próbálkoznak az utolsó virágernyők kiemelésével.
szo, 2021-07-31 08:32 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Szakértőnk sokadszorra hangsúlyozza, most már cselekedni kellene, nem csak elemezni a helyzetet.
Annyiféle hír áraszt el minket, hogy sokszor már azt sem tudjuk, hogy kinek higgyük el azt, amiről tudósítanak, amit írnak és mondanak. Így vagyunk ezzel akkor is, amikor szinte mindennapos hír a környezetünk pusztulása, a sok negatív jövőkép, a katasztrófák előrejelzése, és mindaz, ami ezen folyamatok okairól ad át ismereteket. Lássuk be, hogy ilyen mennyiségű tudósítás már nem befogadható ép lelkülettel és józan hozzáállással. Már nekem is sok, de úgy gondolom, hogy át kell adnom ezt az üzenetet: elég a hírek olvasásából, most már cselekednünk kell! Egyre nehezebb lelkülettel olvasom a tudományos cikkeket és a legkiválóbb tudóscsoportok elemzéseit. Azt látom, hogy már nagyon elég ismeret van a birtokunkban ahhoz, hogy értsük: változnunk kell!
Látva az agytrösztök elemzéseit, amelyek egy sor kitűnő megoldást, eszközt és megvalósítható célt mutatnak be, és látva a közképviselettel megbízott kormányok tétovázását, az egymásra várást és mutogatást, egyre inkább bénultságot, döntésképtelenséget érzékelhetünk.
Arra kell kérni a nemzetközi és nemzeti döntéshozókat, hogy bízzanak a tudományban!
p, 2021-07-30 20:20 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal annak járunk utána, hogy apró, szinte jellegtelen növények hogyan mutatnak rá a szépség és az élet teremtett voltára.
A bakszakállak nemzetségének több faja él vadon Magyarországon, és a kíméletesen, vegyszermentesen művelt biokertek elvadult sarkaiban is felbukkannak néha. Különösen a nagy bakszakáll, a Tragopogon dubius hívja fel magára a figyelmet hatalmas, pompás bóbitáival.
A bakszakáll gyökere, levele, zsenge szára ehető, már a középkorban is jól ismerték, de soha nem terjedt el igazán a konyhakertekben.
Lippay János, a híres pozsonyi érseki kert krónikása szintén nem tartotta különösebben sokra. Így ír róla a 17. században:
„Tragopogon, Barba hirci, Bak szakál
Egy közönséges fű Magyar-Országban, elég terem a réteken, a virágja szép sárga. A gyökere feketéllő, édes, kedves jó ízű, s azért élnek étekben véle. Noha a Magyaroknál nem igen láttam még, aki efféle csömögére űzött volna, mindazonáltal, amikor mást nem kaphat, ettűl se ijedjen meg. Minek utána a virágja lehull, egy pölyhös bot nől rajta.
… Ennek a Bak szakálnak gyökerét főzik bárány-hússal, tyúkfival, hallal is: jó ízt ád néki.” (Lippay János: Veteményes kert)
h, 2021-06-28 19:34 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a villamosenergia-rendszerünk fenntarthatóságának járunk utána.
Az utóbb időben egyre több hír és tudományos cikk jelenik meg a megújuló energiák, különösen az úgynevezett időjárásfüggő (nap- és szélalapú) megújuló forrást felhasználó erőművek által megtermelt villamosenergia rendszerintegrációs kérdéseiről.
A villamosenergia-rendszert már tőlünk nyugatra is egyre inkább új kihívások elé állítja, hogy kevés nagy erőmű helyett (annak idején erre volt kitalálva az elosztó és rendszerirányító logisztika) nagyszámú időjárásfüggő, úgynevezett kiserőmű található szerteszét az országban.
A működtetést és a rendszerfejlesztési tervezést még az is nehezíti, hogy nem lehet tudni, hol lesznek a sok kicsi, úgynevezett háztartatási méretű beruházások, vagy az ennél nagyobbak, amelyek már bejelentéshez vagy engedélyhez kötött erőművek, milyen számban és mikor fognak megvalósulni.
Nemcsak a tervezettől eltérő tényleges termelés kiegyenlítésének költségei növekedhetnek, hanem a hosszú távú hálózatfejlesztések terhei is. Mindenképpen sürgős és összehangolt intézkedések szükségesek a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésére a növekvő napenergia-alapú beruházások kapacitásintegrációját és az ellátásbiztonság kiegyensúlyozását segítendő.
v, 2021-06-13 19:32 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a virágos növények sikerének titkát kutatjuk.
A legelső virágos növények mintegy százötvenmillió éve jelentek meg a Földön. Olyan sikeresen elterjedtek, hogy mára már szinte kiszorították az ősibb növényfajokat, mohákat, korpafüveket, fenyőféléket, páfrányokat.
Ez a gyorsaság nem szokatlan az élővilágban, amikor egy új gondolat, idea születik a törzsfejlődés során. Teilhard de Chardin érdekes párhuzamot von az emberi találmányok kialakulásának, elterjedésének dinamikája és az élők világában történő változások, egymást követő, egyre fejlettebb formák megjelenése között: „Legelőször a gondolat ölt testet egy ideiglenes elméletben vagy mechanizmus ötletében. Azután a gyors módosítások korszaka következik: a vázlat állandó javítgatása és tökéletesítése, míg végül többé-kevésbé határozott formát ölt. Elérve ezt az állapotot, az új alkotás a terjeszkedés és az egyensúly szakaszába lép. Minőségileg csak néhány járulékos részletben változik: »betetőződik«. Mennyiségileg viszont elterjed és állandóvá válik. Minden modern találmány története ilyen, a kerékpártól a repülőgépig, a fényképezéstől a moziig és a rádióig.” (Teilhard de Chardin: Az emberi jelenség)
Valóban, a növényvilágban is így „jelenik meg” hirtelen egy-egy ötlet, igaz, itt a testet öltés, tökéletesedés, elterjedés évmilliókon át tart.
A környezet, az éghajlat változásai korlátokat szabnak a fejlődésnek, irányát folyamatosan módosítják, ugyanakkor az élőlények maguk is alakítják a világot,
a légkör összetételét, a talaj humusztartalmát, és a virágos növényeknek még a megporzásra, a termések terjesztésére „felkért” állatvilággal is folyamatos párbeszédben kell maradniuk.
szo, 2021-05-29 19:25 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arra mutat rá szerzőnk, hogy a valóságban a fenntartható fejlődéshez sokkal többre van szükség az ún. klímabiztos megközelítéseknél.
Újabb, az eddigi legnagyobb jéghegy szakadt le a Déli-sark jégmezőiről, de ezúttal ez normális, természetes folyamat következményének tűnik, írta a Reuters május 20-án. Az óriási jéghegy, amely csaknem kilencszer nagyobb, mint Budapest területe, az Antarktisz fagyott pereméről vált le a Weddell-tengerbe, és ezzel a világ legnagyobb úszó jéghegyévé vált. Felülete 4320 négyzetkilométer, 175 km hosszú és 25 km széles. A tudósításban megszólalt Ted Scambos, a boulderi Colorado Egyetem gleccserkutatója, aki szerint a jégtáblák nagy darabjainak időszakos töredezése egy természetes ciklus része, és a 76-osnak elnevezett jégtábla leszakadása – amely valószínűleg hamarosan két vagy három részre törik tovább – nem függ össze az éghajlatváltozással.
De ne dőljünk hátra azért, mert most csak egy természetes jelenséggel van dolgunk, ráadásul a felületes szemlélőben a hideg áprilisi és májusi időjárás miatt még a globális felmelegedés is csak mulandó hírlapi kacsának tűnhet. Pedig nem az.
h, 2021-05-24 11:19
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Az enciklika szól a mértéktartásról és az örömről (LS 223):
h, 2021-05-24 11:15
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
A változás és a közösségi háló (LS 219).
