• A keresztút állomásai a Laudato Si' szellemében

    A kivonatot a római Teremtés Békéjéért, Igazságosságáért és Épségéért Bizottság hozta létre. (JPIC Commission, Pamphili Park, Róma, 2020)

    BEVEZETÉS

    Ma összegyűltünk, hogy részt vegyünk a keresztúti állomásokon, annak tudatában, hogy bár van mit ünnepelnünk hitéletünkben, van mit elgyászolnunk is. Krisztus szenvedésének emlékezete minden évben alkalmat ad arra, hogy számot vessünk azzal, milyen sok módon szakítottuk meg az Istennel kötött szövetségünket: önző módon cselekedtünk, saját hatalmunkat és anyagi előnyeinket akartuk biztosítani, nemcsak más emberek, hanem az egész Teremtés jólétének rovására.

  • Gondolatok a víz világnapjára

    A Szentírásban számos helyen találkozhatunk a vízzel, mint az életet adó "táplálékkal". Izajás ezt írja: "Valóban nem szenvedtek szomjúságtól, amikor a pusztában vezette őket. A kősziklából fakasztott nekik vizet, megrepeszetette a sziklát, és víz fakadt belőle" (Iz 48,21). Jézus a kánai menyegzőn, első csodaételéhez is a korsókban lévő vizet használta fel - így emelve a víz szerepét a fiziológiai szükséglet szintjéről az Atya csodatévő erejének, az abban való hitnek eszközévé. A víz megléte tehát kulcsfontosságú; de nem csak a bibliai időkben, és nem csak az üdvtörténet számára színteret nyújtó, közismerten száraz Közel-Keleten…

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Kikelet hava

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben.

    Érdekes a március e régi elnevezése, de szépen kifejezi ezt a hatalmas erővel meginduló sarjadást, rügyezést, bimbózást, amit az ember a fűtött szobából kimerészkedve, hüledezve szemlél heteken át. A téli hideg valóban visszatért az idén is a februári langyos, kora tavaszt idéző napok után, mégis a kökörcsinek már kinyíltak a dolomit sziklagyepek lejtőin, sárga virágát bontja a som, készülődnek a kertekben a jácintok, tulipánok, a nárciszok bimbóit pedig már meg is lehet számolni. De az igazi látványosság, ami nem is minden évben jön el, és néha áprilisra húzódik át, az a mandulavirágzás ünnepe.

    „Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
    Nemhogy a pannon-föld északi, hűs rögein.

    S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
    Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
    Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
    Vagy hát oly nehezen vártad az ifjú Tavaszt?”

    (Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról)

    Ez a virágcsoda már valóban az igazi tavasz közeledtét ígéri. Igaz, ahhoz magyarnak is kell születni, hogy ezzel a verssel köszönthessük a fákat, és a kikelet havát… Janus Pannonius még latinul írt a merész dunántúli mandulafácskáról, de Weöres Sándor csodálatos fordításának hála, ma már ékes magyar nyelven szólít meg évszázadok távolából a költő. De ki lehetett a tavaszt olyan nehezen váró kicsi Phyllis?

  • Teremtésvédelmi keresztút

    I. stáció:
    Pilátus halálra ítéli Jézust
    Nagy a nyomás a helytartón. Minél magasabb polcon van az ember, annál nagyobb súlya van cselekedeteinek. De annál nagyobb a vesztenivalója is! Vajon a mi döntéseink nincsenek hatással ártatlan embertársaink életére? Moshatjuk-e nyugodtan kezeinket, hogy nem rajtunk múlik a teremtett világ sorsa, miközben a rajtunk lévő nyomás, hogy sodródjunk az árral, össze sem hasonlítható azzal, ami alatt Pilátus meghajolt? Akkor leszünk különbek nála, ha felelősségünk teljes tudatában éljük életünket.

  • Hazafelé - 2022. március 9.

    Dátum: 
    2022. március 9. szerda - 16:33
    Helyszín: 
    Mária Rádió
  • Teremtésvédelmi kalendárium – Fókuszban az energiatakarékosság

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésbenn „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. A cikk megírását követően tört ki közvetlen szomszédságunkban az a háború, amely nemcsak a két érintett országra – Ukrajnára és Oroszországra –, hanem az egész világra hatással lehet. A történések fényében emeljük négyzetre a megfogalmazott tennivalók fontosságát...

    Az Ukrajnában zajló háború most testközelből is rávilágít, hogy a cikkben taglalt energiaválság talán egészen más léptékű hozadékával is számolnunk kell, mint amit eddig ismertünk.

    Az egész világon, de Európa számára is elképzelhetetlen mértékben emelkedtek az energiaárak az elmúlt fél év során. A sokk, amely az energiafelhasználókat – azaz mindnyájunkat (hiszen amint kilépünk a rezsicsökkentéssel védett lakásunkból, piaci árakkal találkozunk) – érte, már létező, és új megoldások felé is terelte a döntéshozókat. Az előrelátóan megkötött, hosszú távú energiaszállítási szerződések mellett

    egyre komolyabban kell venni az energiamegtakarításra irányuló fejlesztéseket is.

    Közkedvelt mondás, hogy a legzöldebb energia az, amelyet nem termelünk meg. Nagyon egyszerűen fogalmazva: az energiahatékonyság károsanyagkibocsátás-csökkentést, költségmegtakarítást és egyben versenyképesség-növekedést jelent. Az energiahatékonyság fogalmának többféle értelmezése létezik – olvasható a Magyar Szabványügyi Testület honlapján. – Műszaki megközelítésből az energiahatékonyság a ténylegesen hasznosuló és az összes felhasznált energia arányát jelenti, közgazdasági szempontból viszont az energiafelhasználást az elért haszonhoz viszonyítjuk. Az Európai Unió energiahatékonysági irányelvének meghatározása szerint az energiahatékonyság „a teljesítményben, a szolgáltatásban, a termékekben vagy az energiában kifejezett eredmény és a befektetett energia hányadosa”. Az energiamegtakarítás „az a megtakarított energiamennyiség, amely valamely energiahatékonyság-javító intézkedés végrehajtása előtt és után mért és/vagy becsült fogyasztás alapján kerül meghatározásra, biztosítva az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételeknek megfelelő normalizálást”; az energiahatékonyság-javulás pedig „az energiahatékonyság növekedése a technológiai, magatartásbeli és/vagy gazdasági változások eredményeként”.

  • A teremtett világ keresztútja Jézussal

    I. állomás: Pilátus halálra ítéli Jézust

    Lebetonozzuk a talajt a ház mellett, hogy legyen új kocsibeálló. Halálra ítélünk milliónyi apró élőlényt, növényt és rovart.

    Ki kell vágni az öreg tölgyeket a hegyoldalban, mert új, panorámás luxus-lakópark épül. Halálra ítéljük az évszázados fákat és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztémát.

    Esszük a ropogós csipszet, margarinnal kenjük a kenyerünket és halálra ítéljük az indonéz őserdőket a bennük rejlő biodiverzitással, mert sokhektáros, monokultúrás olajpálmaültetvények kerülnek a helyükre, hogy készülhessen a mi ételeinkhez az olcsó pálmazsír.

    És közben mossuk kezeinket, hiszen mi csak jót akartunk, rendet tenni, alkotni, finomakat enni, igazából csupa nemtilos, jószándékú dolgot cselekedni. Mint Pilátus, aki csak békességet akart végre…

    Úr Jézus! Segíts, hogy rászánjuk az időt a tájékozódásra, a tanulásra, és észrevegyük, amikor halálra ítélnénk a ránk bízott, teremtett világ titkait, csodáit. Vegyük a fáradságot és keressünk más megoldásokat!

  • Keresztúton a teremtett világgal

     

    Bevezetésül: Adj, Urunk, bátorságot, hogy kereszthordozásodat követve mi is elmerüljünk veled a teremtés szeretetében, és eljussunk veled a szenvedésen át a feltámadásra! Aki élsz, szeretsz minket és uralkodsz mindörökkön örökké. Ámen.

  • Nagyböjti elmélkedés - 2022.

    A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület - hagyományaihoz híven - idén is szeretné előmozdítani a nagyböjt teremtéstudatos megélését. Örömmel tapasztaltuk, hogy itthon és külföldön is több közösség elmélkedett már a keresztút állomásain úgy tekintve Krisztus szenvedésének titkára, hogy az egyre közelebb vigyen bennünket az ökológiai megtéréshez. Figyeljétek a közösségi oldalainkat és a honlapot, ahová egy-egy ilyen teremtésvédelmi keresztutat teszünk majd fel minden pénteken.

    Lesz közöttük magyar és külföldi eredetű, a Naphimnusz Egyesület tagjaitól származó és másoktól átvett is. El lehet őket végezni közösségben, de nem azt akarjuk üzenni leközlésükkel, hogy szeretnénk, ha minden héten (másik) teremtésvédelmi keresztutat járnátok plébániáitokon: inkább elmélkedésnek, inspirációnak szánjuk őket, és azt szeretnénk megmutatni velük, hogy a teremtésvédelem szellemisége mélyen illeszkedik az Egyház ősi hagyományához, jelen esetben a Szent Negyvennaphoz, azaz a nagyböjthöz.

  • Teremtésvédelmi kalendárium – Jégbontó hava

    A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. A környezetünkben levő élőlényeknek akkor tehetjük a legjobbat, ha kicsit hátralépünk, teret adunk a természetnek. Szakértőnknek konkrét javaslatai is vannak, amiket felhasználhatunk a kertünkben.

    Az idén a februárnak megint csak nem volt túl sok dolga a jéggel, a hóval. Igaz, az időjárás sokszor megtréfálja a tavaszváró embert, van, hogy a március lesz fagyosabb, mint a február, mintha megcserélték volna őket, de Zsuzsanna napján már a pacsirták is megszólalnak.

    „Istenem, Uram, / Beh szépen / Fütyöl ez az én madaram!” Így kiáltott fel Pál gazda is Arany János A fülemile című versében, amikor meghallotta a vasárnap reggeli madáréneket a kertjében. Igaz, a fülemülék majd csak áprilisban érkeznek haza, mire a diófák is szépen kilombosodnak, de a sok kis velünk telelő madár már igencsak megtalálta a hangját. Ahol a kertekben egymásba ér a sok idős fa koronája, és a sűrű bokrok, tövises cserjék alatt megmaradt a zörgősre száradt avar, ott nagyon sok fajjal találkozhatunk.

    Az őszapók mindig csapatostól járnak, megszállják a cinkegolyókat, aztán hamar továbbállnak, a széncinkék gyorsan elvisznek egy-egy napraforgómagot magukkal, és a közeli bokrokon törik fel, a meggyvágó pedig nyugodtan beleül az etetőbe, villámgyorsan nyitogatja a magvakat, és szórja a pelyvát maga körül. Utolsónak jön a lakoma végén a vörösbegy, és hálásan összeszedegeti a törmeléket, hiszen az ép magvakkal nem is boldogulna… Érdekes, hogy veréb már alig van a környéken, azok is inkább mezei verebek, de lassan kevesebben lesznek, mint a cinegék. A feketerigó pedig soha nem száll az etetőre, inkább az avarban vagy a komposztdombon keresgél fagymentes napokon.

Oldalak