A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal Bátyánk-urunkkal, a Nappal együtt teszünk egy lírai kört a Föld körül.

„Mint befagyott tenger, olyan a sík határ,
Alant röpül a nap, mint a fáradt madár,
Vagy hogy rövidlátó
Már öregkorától,
S le kell hajolnia, hogy valamit lásson...
Igy sem igen sokat lát a pusztaságon.
… Most uralkodnak a szelek, a viharok,
Egyik fönn a légben magasan kavarog,
Másik alant nyargal
Szikrázó haraggal,
Szikrázik alatta a hó, mint a tűzkő,
A harmadik velök birkozni szemközt jő….”
(Petőfi Sándor: A puszta, télen)

1848 januárjában írta Petőfi ezt a gyönyörű tájleíró költeményt. Érdemes újra elővenni, végigolvasni a csöndes téli estéken. Közben azon is elgondolkodhatunk, hogy micsoda zord, hóviharos, fagyos telek lehettek abban az időben! Nem véletlenül kapta a január a „fergeteg hava” elnevezést a régi magyar hagyományban…

1848-ról azt is tudjuk, hogy március 15-én esett az eső, ahogy az egy rendes kora tavaszi naphoz illik. A pár évvel korábban íródott János vitéz kezdősorai viszont arról tanúskodnak, hogy akkoriban a nyári nap sugára ugyancsak tüzesen sütött le az ég tetejéről. Hogy ez mennyire jellemző volt azokban az esztendőkben, azt a Toldi első sorai is igazolják, Arany János hasonlónak írta le a korabeli nyarakat, a kopár szik, a tikkadt szöcskenyájak, a kiszáradt rétek képe szemléletesen tudósít erről. Igazi kontinentális éghajlatnak tűnik, amit őseink a 19. század közepén megéltek, hosszú, hideg téllel, száraz, meleg nyári napokkal.

December 19. – vasárnap

„Áldozatot, ajándékot, engesztelő és égőáldozatot nem akartál, nem volt az kedves előtted” (Zsid 10,8)

Ne egyél pálmaolajat! Rengeteg termék összetevői között megtalálható, azonban előállításakor komoly és visszavonhatatlan károkat okoz a növény- és állatvilágban – konkrétan trópusi esőerdőket irtanak ki, hogy olajpálmákat telepítsenek a helyére. Mindezekkel a szegényebb területek lakói próbálnak kiszolgálni minket, és tönkreteszik azt, ami ennél sokkal nagyobb érték lenne. Legnagyobb természeti kincseiket áldozzák fel azért, hogy mi itt nagyobb luxusban éljünk.

December 20. – hétfő

„Istennél semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,37)

Válassz aszerint, hogy annak, amit veszel, minél környezetbarátabb csomagolása legyen! Nemigen szempont ez még ma sem a gyártóknál, tehát szinte lehetetlen küldetésnek tűnik teljesíteni. A legkörnyezetbarátabb a minél kevesebb csomagolás, de a műanyag mindenképpen kerülendő, mert lebomlani nem, újrahasznosulni pedig korlátozottan tud. A papír és a fém ilyen szempontból sokkal jobb, ha szét lehet válogatni, és nincs rétegesre préselve.

December 21. – kedd

„Ne félj, Sion! Ne lankadjon kezed!” (Szof 3,16)

Ünnepek előtt fontos a rendrakás, a takarítás. Még ha a lakást talán nem is ma fogod rendbeszedni, gondosan ügyelve a szemetek szelektálására, menj ki az utcára, és tegyél rendet ott! Sajnos biztosan fogsz találni eldobott szemetet. Szedj fel, amennyit tudsz (közben ne gyűlöld azt, aki eldobta), és ha még jó helyre is dobod, az már csak hab a tortán!

December 22. – szerda

„a gazdagokat elküldte üres kézzel” (Lk 1,53)

Találd ki valamiről, amit megvennél újonnan, hogy mivel tudnád helyettesíteni! Akár használt dologgal, vagy már meglévőkből összerakhatóval. Egyáltalán: tényleg szükség lenne arra, amit megvennél? Az új dolgok előállítása elmaradott vidékeken azok életkörülményeit rontja először, akik már amúgy is szűkösen élnek. Sokszor messze vannak tőlünk, de felelősséggel tartozunk irántuk is.

December 23. – csütörtök

„Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: »János a neve.« Erre mindnyájan meglepődtek.” (Lk 1,63)

Merj szakítani a hagyományokkal: ne csomagold be az ajándékokat! Ha megnézed, máris minden sokkal több csomagolással kerül a boltokba, mint kellene. Régen rossz, ha a csomagolással szeretnénk személyessé tenni, ami 5 perc után úgyis a szemétbe kerül. Ha meglepődnek, sebaj: nyugodtan szóba hozhatod, hogy épp az irántuk érzett szeretetből döntöttél így.

December 24. – péntek

„az üdvösség ismeretére tanítod nemzetét” (Lk 1,77)

Most, hogy úgyis körbetelefonálod szeretteidet, meséld el, milyen adventi naptárunk volt! Ha találtál a napi felajánlások alatt olyat, ami nem esett nehezedre, beépítheted az életedbe; és másoknak is ajánlhatod.

December 12. – vasárnap

„Örül majd neked nagy örömmel, újjáéleszt szeretetével” (Szof 3,17)

Egyezz meg valakivel, hogy vásárlás helyett újrahasznosított ajándékot adtok egymásnak (akár használtan vásároltat: antikvár könyvet, túrt ruhát). Minden új termék előállítása, régi termék feldolgozása, szállítása szén-dioxid-kibocsátással jár, így ezzel duplán spórolunk. Ráadásul, a tervezett avulás következtében az új holmik kevésbé tartósak, tehát valójában jobb minőségű holmira teszünk így szert, illetve a keresésre vagy barkácsolásra szánt idő is ajándék részét képezi.

December 13. – hétfő

„Utaidat, Uram, mutasd meg nekem, ösvényeidre taníts meg engem.” (Zsolt 24,4)

Ne nézz tévét, ne számítógépezz, ne internetezz, ne hallgass zenét egy napig. Egyrészt energiát takarítasz meg, másrészt több időd lesz elmélyülni, lélekben felkészülni karácsonyra, sőt, beszélgetni másokkal. Ha elcsöndesedsz, jobban meghallod azt is, mit kíván tőled Krisztus.

December 14. – kedd

„Fiam, menj ki ma, és dolgozz a szőlőben!” (Mt 21,28)

„Amíg széles körben ki nem fejlesztik a megújuló energiaforrásokat – aminek már folyamatban kellene lennie –, jogos a kisebbik rosszat választani vagy ideiglenes megoldásokhoz folyamodni. Ugyanakkor a nemzetközi közösségben nem sikerül kielégítő megállapodásra jutni azok felelősségéről, akiknek az energetikai átmenet költségeit viselniük kell.” (Laudato si’, 165.)

Az elmúlt hónapok nemcsak a pandémiával, hanem az energiaellátással, az energia árával, az ellátás biztonságával kapcsolatos hírekkel is tele voltak. Az energiaátmenet fogalma az elmúlt húsz évben összeforrott a zöldátmenet, a zöld energia használatára való áttérés egyre sürgetőbb kihívásával. Az elmúlt évtizedekben tanulmányok sokasága az „energialétra hipotézisre” alapozva kísérelt meg becsléseket adni az energiaátmenet folyamatára. A hipotézis, amit felmérésekkel igazoltak, az, hogy fejlődő gazdasági környezetben a háztartási energiahasználat és a folyamatosan növekvő bérek hatására a lakossági igények automatikusan a hipotézis szerinti magasabb fokon lévő energiahordozók felé tendálnak (legyen az akár kényelmi vagy ökológiai szempontból tisztább). Ezek a megfigyelések nagyjából igazak a fejlett és a fejlődő világ országaiban is.

Az energialétra hipotézis azt is feltételezi, hogy a drágább technológiák helyi és nemzetközi szinten magasabb társadalmi státuszt jelentenek. Ebben az esetben a családok nemcsak azért akarnak feljebb lépni az energialétrán, hogy nagyobb energiahatékonyságot érjenek el, vagy kisebb legyen a szennyezőanyag-kibocsátásuk, hanem azért is, hogy bemutassák társadalmi helyzetük, rangjuk növekedését. Számos kutatás bemutatta az úgynevezett tüzelőanyag-halmozás gyakorlatát is, az energialétra felemelkedésének elején és közepén lévő háztartásokban. Normális élethelyzet, amikor a háztartások nem tudnak teljesen lemondani hagyományos energiaforrásaikról, amely a fogyasztói oldalnak az energiaátmenetekben rejlő politikai és szakpolitikai összetettségét is mutatja. A tiszta energiára való átállás meghatározó tényezői közé tartozik ez is, amely rávilágít arra az összefüggésre, hogy sok vidéki háztartásban előfordul az energiahordozó-váltásra, a modernizációra való igény mellett a halmozás is. Ez nemcsak a tőlünk nagyon messzi Indiában, hanem akár a szomszédos Ausztriában és Kelet Közép-Európa teljes egészében is gyakorlat, különösen a vidékies településeken, de akár a központi régiók perifériáin is. Az energiahordozók halmozása, azaz, amint a háztartási szintű energialétrát alkalmazó kutatások kimutatták, a többféle energiahordozó használata, ami a modern és hagyományos energiahordozók egyidejű alkalmazását jelenti (pl. a PB-gáz, szén, fa, elektromosság, vezetékes gáz együttes használata), valószínűleg továbbra is kulcsfontosságú része marad a társadalmi-kulturális energiafogyasztási szokásnak. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a gyakorlat hatással lehet az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és a tisztább energiára való átállás menetére, gyorsaságára. Teljesen normális vidéken a cserépkályha mellett a villanybojler és a PB-gázzal működő tűzhely használata.