Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
Új felfogás és új kultúra szükséges, amely az ember teremtésben elfoglalt központi helyzetén alapul.
II. János Pál pápa és I. Bartholomeiosz pátriárka Velencei Közös Nyilatkozatából, 2002. június 10.
p, 2021-05-21 18:50
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokoláre mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
Milyen a kapcsolatunk a teremtett világgal? Erről szól a LS 221.
p, 2021-05-21 18:47
A közös otthonunk gondozásáról szóló enciklika megjelenésének évfordulóján Ferenc pápa Laudato si'-évet hirdetett. Ennek záróhetét most, május 16–25 között ünnepeljük. A Fokoláre mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportja az enciklikából vett napi idézetekkel szeretné segíteni a kapcsolódást a Szentatya kezdeményezéséhez, amit örömmel osztunk meg mi is.
LS 85: A természetet szemlélve
p, 2021-05-21 18:43
Ferenc pápa 2020 májusában hirdette meg a Laudato si’ évet, mely 2021 májusában zárul ezen a héten. A Fokolare mozgalom magyarországi EcoOne munkacsoportjával az enciklika kiadásának 6. évfordulóján arra hívunk benneteket, hogy átgondoljuk mindennapjainkat az enciklika látásmódjával és konkrét lépéseket tegyünk a környezettudatossággal kapcsolatban. A hét nemzetközi honlapján többféle esemény lesz követhető: https://laudatosiweek.org/
cs, 2021-05-20 19:21 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal arra csodálkozhatunk rá, hogyan írta levelekre, falevelekre a Teremtő a szeretet üzenetét.
Az árnyliliomok eredetileg a Távol-Keleten honosak, de már több száz éve kedvelt dísznövények Európában is. Sokszor feltűnnek városi bérházak sötét udvarain, árnyékos kertekben, öreg fák alatt. Tavasszal későn, csak májusban bújnak elő, de ilyenkor az orgonavirágzás, a nefelejcsek, a gyöngyvirágok annyira lekötik a figyelmünket, hogy szinte észrevétlenül bontakoznak ki pompás bokrai.
Hatalmas leveleit a szél sem tudja megtépázni, a rugalmas levélnyéllel elfordul, kitér az útjából, és egészen az őszi fagyokig kitart épségben. A levél anyaga annyira szívós, rugalmas, hogy a Csereháton valamikor ebbe csomagolták a frissen köpült vajat, amikor a piacra vitték. Ezért volt azon a vidéken „vajlapu” a neve, ültették is szívesen a kiskertekben a kerítés árnyékába.
Augusztus végén megjelenő, hófehér, liliomillatú virágait a templomba viszik az oltárt díszíteni. A virág már a varázslatos „két asszony közti” időszakhoz tartozik, ami Nagyboldogasszony ünnepével kezdődik és Kisasszony napjával zárul. Ilyenkor már enyhül a forróság, a hosszabbodó éjszakák után a hajnali harmat újra zöld fűszálakat csalogat elő a sárguló gyepből, és lassan a nyárból az őszbe vált a természeti világ. Talán ezért volt az árnyliliomnak a Dunántúlon „Mária tenyere” a neve?
k, 2021-05-18 22:32 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal a természetnek azzal a változásával foglalkozunk, amelyet azonnal és mindenki érezni fog.
Időjárási hullámvasútra ültetett minket a klímaváltozás. Az elmúlt hetek, hónapok szeszélyes változásai, ahogy várható volt, túlnőttek az éghajlati átlagokat figyelembe véve. A nagy földi légkörzés mintázatai változtak meg, és egyre láthatóbban a légkörre egy-egy évszakban jellemző, ún. szinoptikus kép is átalakulni látszik. Ez az „újnormalitás” télen, tavasszal és nyáron egyre plasztikusabban érezhető, talán csak az ősz marad(t) olyan, mint ahogy megszokhattuk.
Érdekes hír jelent meg két héttel ezelőtt: a Scientific American tudományos szaklap bejelentette, hogy a világ legnagyobb hírtelevízióival abban állapodtak meg, hogy ezentúl a „klímaváltozás” kifejezést a „klímavészhelyzetre” cserélik. Mark Fischetti, a lap főszerkesztője azzal magyarázta döntésüket, hogy az újságírásnak is tükröznie kell a tudomány mondanivalóját, azaz azt, hogy éghajlati vészhelyzet van. Fischetti rámutatott, hogy az időjárással kapcsolatos katasztrófák növekvő száma, a legtöbb tudós egyetértése szerint, az éghajlatváltozás következménye. Az ötletet egy, a folyóiratban idén januárban megjelent cikk adta, amelyben 153 ország 11 ezer tudósának (amelyhez április elejéig még tovább 2100-an csatlakoztak) a nyilatkozata szerepelt az éghajlati vészhelyzetről. Az USA legrégebbi tudományos folyóirata több mint 400 médiapartnerrel áll kapcsolatban, és nemcsak televíziós hírportálok, hanem nagynevű újságok is a felhívás mellé álltak. Fischetti megjegyezte, hogy miért is „vészhelyzet”: „mert a bolygó megőrzése érdekében az emberiségnek azonnal cselekednie kell, mert ha nem, akkor megszokottá válik, amit 2020-ban tapasztalhattunk a rendkívüli hőség, viharok, tűzvészek és a jégtakaró olvadása során.”
k, 2021-04-27 14:23 
A Naphimnusz Egyesület és a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom pályázatot hirdet tudományos ismeretterjesztő pályaművek elkészítésére természet és társadalom fenntarthatósága és állóképessége témakörében “írott sajtó” és “rövid videó” kategóriában.
v, 2021-04-18 08:56 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal színi tanulmányokat folytatunk, egy kicsit másképp...
A sziklagyepek, árokpartok áprilisi virágai szinte mindannyian kékbe, lilába, sárgába öltöznek.
A kökörcsinek, héricsek kezdik el már márciusban ezzel a két színnel csalogatni, táplálni a korán ébredő poszméheket, dongókat, aztán jönnek egymás után az aranyságra pimpók, mézillatú ternyék, nyurga kutyatejek, köztük a sötétkék gyöngyikék, és még a bokrok alatti nyirkosabb, árnyékosabb részekre is jutnak virágok, hiszen az utolsó ibolyák között ilyenkor már feltűnnek a salátaboglárkák ragyogó sárga csillagai is.
v, 2021-04-18 08:47 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk, kéthetente azonos időben. Ezúttal Ferenc pápa teremtett világról szóló gondolataival készülünk a húsvétra.
A nagypénteki csend és a gyász órái, a sötétségbe hajló virrasztás időszaka is már a megváltásról, Jézus Krisztus urunk feltámadásáról szól. Olvassunk bele Ferenc pápa Áldott légy kezdetű enciklikájának néhány olyan szakaszába, ami a feltámadt Krisztus titokzatos, gyengéd és szerető ölelését idézi fel.
83. A világegyetem úticélja Isten teljessége, amelyet a feltámadt Krisztus, az egyetemes kibontakozás tengelye már elért. Ezzel újabb érvet sorakoztattunk fel arra, hogy elutasítsuk az emberi lény bármiféle zsarnoki és felelőtlen uralmát a többi teremtmény felett.
A többi teremtmény végcélja nem mi vagyunk. Mindnyájan velünk együtt és rajtunk keresztül a közös végcél felé haladnak, ez pedig Isten, a maga transzcendens teljességében, ahol a feltámadt Krisztus átölel és megvilágít mindent.
