Ez a gazdaság öl. Ez a gazdaság kirekeszt. Ez a gazdaság elpusztítja a földanyát.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
Ez a gazdaság öl. Ez a gazdaság kirekeszt. Ez a gazdaság elpusztítja a földanyát.
Ferenc pápa beszéde a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján, Santa Cruz de la Sierra, Bolívia, 2015. július 9.
Bio. Sokszor olvashatjuk, hallhatjuk, hogy bio-termék, bio-piac, biotechnológiai, de nem mindig egyértelmű jelzés a „bio” szócskát is tartalmazó kifejezés. A „bio” sokszor környezetbarát jelző helyettesítője, de mitől „bio” a bioetanol, vagy a biotechnológia és biobor. Erről szól Nemes Csaba cikke az Új Ember szeptember 23-ai számában (megjelenik a 17-ei héten)
A magyar keresztény egyházak idén is ökumenikus módon ünnepelik meg aTeremtés Hetét szeptember utolsó és október első vasárnapja között. (Ez ebben az évben szeptember 30-a és október 7-e közé esik.) A Teremtés Hete rendezvénysorozat célja a közös ünneplés és közös cselekvés, hogy az egyházi közösségek aktívan vegyék ki részüket a teremtett világ fenntartható fejlődésének elősegítésében.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) teremtésvédelmi munkacsoportja a Jézus és a teremtett világ („…úgy szerette Isten a világot...” - Jn 3,16) témát és mottót választotta az ideiTeremtés Hete ünnep témájául.
Mit is jelent ez? A Föld egy évben bizonyos erőforrás-mennyiséget nyújt (tiszta levegőt, halak, vadak, erdők állományának növekedését stb.), amelyet elsősorban az emberek használnak fel. A túllövés napja minden évben az a naptári nap, amelyen az emberiség fogyasztása eléri a Föld biokapacitását, azaz felhasználja mindazt az erőforrás-mennyiséget, amelyet a bolygó az adott évre termelni tud. A Föld biokapacitását másképpen eltartóképességnek, az emberiség felhasználását, benne sajnos a pocsékolást is, ökológiai lábnyomnak is nevezzük.
A ’80-as évek óta minden esztendőben többet használunk fel a termelt javakból, mint amennyit az anyaföld megújulva nyújtani tud. A legjobb hasonlat erre talán az, hogy a világ éléskamrájából többet veszünk ki, fogyasztunk el, mint amennyivel azt az év során feltöltjük. A tartalékok pedig végesek, előbb-utóbb a kamra kiürül. Sajnos a folyamat egyre gyorsul. 1987-ben még „csak” december közepén, 2002-ben október végén, idén viszont már augusztusban elértük ezt a mértéket. Figyelmen kívül hagyjuk, hogy a természet nem tud ilyen ütemben alkalmazkodni szokásainkhoz. Mára már 1,5 Földre lenne szükségünk a jelenlegi életmód mellett. Azonban csak ezt a Földet kaptuk a Teremtőtől, amely mindenkinek elegendő javakat nyújtana. Nemcsak a gazdag országok, hanem mi, egy közepesen gazdag ország polgárai is (bio)lehetőségeinken felül élünk!
A mi feladatunk tehát felismerni a világ teremtett rendjét, és alkalmazkodni hozzá, amennyiben a jövő generációinak szeretnénk legalább azokat az életkörülményeket biztosítani, amelyek nekünk megadattak. Legyünk mi a föld sója, a lámpás, legyünk mi azok, akik az ökolábnyomunkat tudatosan csökkentjük!
A Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület gyümölcsész projektje keretében örömmel értesíti a gyakorlati tudnivalók iránt érdeklődő teremtésvédőket, hogy 2012.
A Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Egyesület nemzetközi szimpóziuma
Augusztus 16-án kerül megrendezésre a Konrad Adenauer Alapítvány és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület első közös nemzetközi szimpóziuma.
Május 24-én Fóton és 26-án Csabdiban sikerrel lezajlott két mintakert ünnepélyes megnyitója (előbbiről olvashattak a teremtesvedelem.hu-n megjelent programajánlóban is). Mind a két eseményt meleg, bensőséges hangulat jellemezte. Mind a csabdi-i, mind a fóti kert létrehozásában és felavatásában, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Közhasznú Egyesület mellett, aktív szerepet vállalt, a helyi katolikus és református egyházközség is.