Az Új Ember hetilapban megjelent termetésvédelmi témájú cikkjeink

Romló kibocsátási adatok közepette zajlik a készület a klímacsúcsra

Húsz év erőfeszítései ellenére az emberiség több üvegházi gázt enged a bolygó légkörébe, az emisszió kezd rekordméreteket ölteni - írja új jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség. Az anyag kiadását a hétfőn kezdődött, két héten át tartó bonni tárgyalásokhoz időzítették. A tanácskozáson 180 ország képviselői készítik elő az év végi, dél-afrikai ENSZ-klímacsúcsot.

Soha nem engedtünk annyi üvegházgázt a levegőbe, mint tavaly

Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) friss jelentéséből. Ennek oka az, hogy a világ ipari termelése lassan fellendül a válság után. A legtöbb üvegházhatású gáz az energiatermelés miatt kerül a levegőbe.

Bartus Gábor: Az erőforrásokat nem lehet egyenlően elosztani

Bár az utóbbi időben XVI. Benedekkel kapcsolatban gyakran elhangzott a „zöld pápa” kifejezés, ő egyáltalán nem zöld. A Caritas in Veritate például fontos abból a szempontból, hogy a környezetvédők jelentős részétől eltérően nem tartja feltételnek az anyagi egyenlőséget, azt megkülönböztetve az igazságosságtól, s felhívva a figyelmet, hogy az igazi erkölcsi probléma nem az egyenlőtlenségben van – mondta a Magyar Kurírnak Bartus Gábor környezetközgazdász, a BME egyetemi tanára, a Közjó és Kapitalizmus Intézet munkatársa. Interjúnk második része.

Bartus Gábor a klímaváltozásról: Nem tüntethetünk magunk ellen

Nem az a baj, hogy az éghajlat változik, hiszen ez eddig sem volt szokatlan dolog, gondoljunk csak a középkori mezőgazdasági forradalmat lehetővé tevő felmelegedésre. Még csak az sem baj, ha a klímaváltozáshoz emberi tényezők is hozzájárulnak. A probléma az, hogy most az éghajlat túl gyorsan változik, így a korábbi hasonló változásokhoz képest az embernek és az élővilágnak nincs ideje felkészülni rá – mondja Bartus Gábor környezetközgazdász, a BME egyetemi tanára, a Közjó és Kapitalizmus Intézet munkatársa.

Csúfos kudarccal fenyeget a cancúni klímakonferencia

Tovább folyik a diplomáciai adok-kapok a cancúni ENSZ-klímakonferencián. A helyzet nagyban emlékeztet a 2009-es koppenhágai patthelyzetre, azzal a különbséggel, hogy most senki sem vár el új, nemzetközi klímaegyezményt a tárgyalófelektől. Az sem lenne tragédia, ha 2011-ben sem sikerülne a 194 tagállamnak megállapodnia, és az üvegházgáz-korlátozó kiotói egyezmény jórészt kimúlna - állítja a gödőllői egyetem egyik klímagazdaság-kutatója.

Sűrű hőségriadók, óriási esőzések - ilyen lesz a hazai éghajlat

Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei.
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap.

Cancún - a jövő most kezdődik!?

November 30-án kezdetét vette a kéthetes, az ENSZ égisze alatt megrendezett éves klímakonferencia, a COP16 a mexikói Kankunban. Közel 190 ország képviselője, több száz NGO, környezetvédelmi és klímakérdésekben érintett ügynökség és lobbiszervezet tesz kísérletet arra, hogy visszaállítsa a klímapolitika presztízsét.

A Sun Chips környezetbarát csomagolásának bukása

Megtehetjük fogyasztóként, hogy a kényelmünket előtérbe helyezzük a környezet rovására?

Egy jelentés szerint a bioüzemanyag is káros a környezetre

A hagyományos üzemanyagok használatánál is jobban gyorsíthatja a káros éghajlatváltozást a bioüzemanyagok nagyarányú előállítása - állítja környezetvédelmi szervezetek közös jelentése, amelyet hétfőn tettek közzé Brüsszelben.

Torz mérésekre alapoz a magyar klímaszkeptikus

Az üvegházhatás hasznos, de nem mindegy, milyen erősségben, és az sem, mi várható húsz, ötven év vagy egy évszázad múlva. Dr. Miskolczi Ferenc, a NASA volt munkatársa két tanulmányban állítja: nem vezet további melegedéshez, ha még több üvegházhatású gáz kerül a légkörbe.

Oldalak