Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
Az ember bizonyosan az első és legigazabb kincse a földnek.
VI. Pál pápa üznete a stockholmi környezetvédelmi konferenciához, 1972. június
p, 2023-03-10 16:31 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma egy különleges kiadványra hívjuk fel olvasóink figyelmét.
Közös otthonunk: Útmutató élő bolygónk gondozásához címmel jelentetett meg a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet és az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma egy megindító kiadványt online (Our common home), és ötvenezer példányban nyomtatott formában is, egy hónappal ezelőtt, február 14-én. A gyönyörűen illusztrált húszoldalas útmutató Ferenc pápa 2015-ös Laudato si’ kezdetű enciklikájának üzeneteivel az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a fenntartható erőforrás-használat tudományos összefüggéseit tárgyalja.
A kötet hit és a tudomány együttműködése abból a célból, hogy a katolikusokat (és nem csak őket!) felvértezze azzal a tudással, ismeretekkel és eszközökkel, amelyekkel az imát különböző cselekvésekké alakíthatja a globális környezeti kihívások megoldására.
Olyan területeken, mint az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozás, az általános, minden környezeti elemre (vizeink, a talajok és a légkör) vonatkozó szennyezés, a fajok és ökoszisztémák gyors elvesztése.
Az alkotók szándéka szerint ez a kiadvány segít a katolikus közösségeknek abban, hogy Ferenc pápa felhívásaival összhangban, aktívabban léphessen fel a teremtett világ védelme, egy fenntarthatóbb jövő alakítása érdekében.
h, 2023-03-06 23:04 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma a tavasz felé közeledve egy kis rügyismeretet tanulhatunk.
Nemes Nagy Ágnes: Fák
Tanulni kell a téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
A zúzmarás ágak látványa talán azért olyan varázslatos, mert a fa jövőbeli körvonalait mutatja meg, végtelenül finoman vastagítva az ágak rajzolatát? Vagy már a nyári díszes lombtakaróról álmodnak alatta az ösztövér, csupasz gallyak? De a mostani teleken egyre ritkább a hótakaró, a zúzmara is, mi lesz, ha utódainknak már csak a versek őrzik meg a fehérbe öltözött téli fák emlékezetét? Nem véletlen, hogy manapság fagyos téli napokon, a legkisebb hóesés hírére megindulnak a kisgyerekes családok a legközelebbi hegyekbe havat csodálni!
Egyetemista koromban az egyik legszebb tananyag volt a „rügyismeret”. A Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma volt az égig érő tanterem, ahol a februári hidegben, néha hóban, fagyban jártuk végig a kanyargós ösvényeket, és tanultuk a fákat...
sze, 2023-02-22 06:00 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal a hőmérsékleti adatok elemzésébe vezet be minket állandó szerzőnk.
Régóta mérjük és észleljük, hogy – különösen az elmúlt harminc évben – az úgynevezett globális évi középhőmérséklet egyre gyorsabban emelkedik. Ma már az látszik, hogy 1 Celsius-fokkal magasabb a múlt század elején tapasztaltakhoz képest. A globális évi középhőmérséklet az a szám, ami az éghajlatváltozás egyik fő mutatója, ezzel kapcsolatban van kitűzve az a nemzetközi cél, hogy a változása lehetőleg ne emelkedjen 1,5 Celsius-fok fölé.
Lényeges, hogy a globális évi középhőmérséklet korrekt módon legyen kiszámolva, nemcsak a jelenben, hanem a múltban is. Ugyan már elég régen a Meteorológiai Világszervezet (WMO) protokolljai alapján történnek a mérések, az eredmények gyűjtése és kezelése is, sztenderdizált módon, de még ma is vannak, régebben pedig még több helyen voltak fehér foltok, nem megfelelő adatok. Hogy mi volt, és hogy mennyire voltak jól dokumentálva a mérések 120–150 éve, különösen a világ fejletlenebb vidékein, de még akár Európában is, az nagyon sok szakmai kérdést vet fel. A múlt század húszas éveiben kezdett csak általánossá válni például, hogy a földfelszíntől számított 2 méteren, úgynevezett angol, fehérre festett hőmérőházikóban kell mérni a levegő hőmérsékletét. És persze az sem volt mindegy, hogy a meteorológiai állomás környéke mennyire volt beépítve, és ez hogyan változott az évek során. Éppen az előbbiek miatt ismerni kell a meteorológiai állomások történetét, amiből látható, hogy a mérési körülményekben milyen jelentős változások következtek be. Ez lehet akár az állomások áttelepítése, a mérési időpontok és a mérési módszerek változása, amelyek kezelendő inhomogenitásokat (egyenlőtlenségeket) eredményeznek az adatsorban. Lényeges, hogy általában
klimatológiai, de különösen éghajlatváltozási vizsgálatokat kizárólag hosszú, jó minőségű, homogén adatsorokon szabad végezni.
v, 2023-01-29 00:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal a fagyöngyök szokatlan elterjedésén gondolkodtat el állandó szerzőnk.
„Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdők könnyei.
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő gyöngybefagyott bánata.
Élősködők, mint minden bánat,
Amely az élet üterére támad
És lassan, észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fáknak.”
(Reményik Sándor: Fagyöngyök)
Ilyenkor, télen tűnnek fel igazán a fák csupasz koronájában a fehér fagyöngy örökzöld, szinte szabályos gömbforma bokrai. Látszólag olyan könnyedén ülnek az ágakon, mintha a gravitációról nem is vennének tudomást! Valójában azonban mélyen belegyökereznek a gazdanövény szöveteibe… Vajon igaza van a költőnek, és a meggyötört fák fájdalmából születik az igazgyöngyként csillogó fagyöngyök szépsége?
Ez a különös életformájú növény mindig izgatta a botanikusokat, hiszen nem a földből nő ki, hanem fűzfák, nyárfák, almafák, kőrisek, sőt fenyőfélék ágaira telepszik, szívógyökereivel behatol a „gazdanövény” szállítórendszerébe, és így szerzi meg a vizet, az oldott ásványi sókat magának. Mivel zöld leveleivel önállóan végzi a fotoszintézist, csak félparazita növény, de ha túl sok telepszik rá egy-egy fára, valóban legyengíti. Vagy már nem is volt teljesen egészséges a fa, azért volt képes megtelepedni rajta a fagyöngy?
A fehér fagyöngyöt gyógynövényként is használjuk már évszázadok óta. Különös, hogy vérnyomáscsökkentőként nem minden emberre hat, és az se mindegy, milyen fáról gyűjtötték. A galagonya például magában is a szív gyógynövénye, virágát, termését is felhasználja a gyógyszeripar, és a rajta élősködő fagyöngy tovább gazdagítva nyújtja át az embernek ezeket a gyógyító erőket. De
még mindig nem tudunk eleget, hiszen a fagyöngyöt mostanában kezdik a rák gyógyítására is alkalmazni, és további ígéretes kutatások folynak ezen a területen.
v, 2023-01-15 00:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ma egy korszakos jelentőségű művet, és még inkább a szemléletét ajánljuk olvasóink figyelmébe.
„Csak akkor leszünk képesek megérteni a Föld nagylelkűségét, és megtanulni viszonozni az ajándékot, amit kaptunk, ha képesek leszünk megérteni más élőlények nyelvét.
Ha a felelősségünkre úgy gondolunk, mint hálaadásra, a világunk iránti szeretetre, aktív viszonzásra, az hatalmas motiváció”
– írja Robin Wall Kimmerer gyönyörű, Braiding Sweetgrass (A szentperjefű fonása) című könyvében. Az indiánok a füvet, mint a Földanya haját, hagyományosan azért fonják be, hogy kifejezzék a Földanya jóllétéről való szeretetteljes gondoskodást. A három szálból készített fonatokat a kedvesség és a hála jeleként adják tovább. A mű 2013-ban jelent meg különösebb visszhang nélkül, de aztán 2020 elején felkerült az USA bestsellerlistájára, egészen napjainkig. Érdemes lenne magyar nyelven is kiadni! A könyv az őslakosok bölcsességét és a tudományos ismereteket ötvözi, és megmutatja, hogy miként tanítanak a növények. Kimmerer azt írja: „A minap a kertemben leveleket gereblyéztem komposztkészítéshez, és azon gondolkodtam, ez a mi munkánk emberként ebben az időben: jó talajt készíteni a kertünkben, jó talajt építeni kulturálisan és társadalmilag is, lehetőséget teremteni a jövő számára.
Mi is az, ami szinte bármilyen változáson keresztül megmarad? A föld regenerációs képessége.
Ezáltal mi segíthetünk megteremteni a megújulás feltételeit.”
Valami halvány remény sejlett fel tavaly decemberben, amikor több mint 190 ország fogadta el azt a megállapodást a kanadai Montrealban, ami a Föld 30 százalékának védelméről és a bolygó változatos életformái elvesztésének 2050-ig történő megállításáról szól. Persze – ahogy ez lenni szokott – még korántsem világos, hogy ez a szerződés részleteiben mit fog tartalmazni. Néhány pontban összegezhető a megállapodás tartalma.
szo, 2022-12-31 00:00 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „Teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal Andersen meséjét írta újra állandó szerzőnk.
Nemrégiben előkerültek a kamrából régen félretett, elfeledett teáskészletek, süteményestálak, a családi örökség néha már kissé hiányos darabjai, mert keresztlányom hozományát szeretnénk kiegészíteni velük hamarosan.
De nem kellene inkább valami újat venni, és illik-e egyáltalán továbbadni ezeket a régi tárgyakat? Ráadásul egyszer valami költözéskor le is esett az egyik doboz, és éppen a pompás teáskanna füle törött darabokra, javíthatatlanul! A csészékből, kistányérokból megmaradt ugyan több is, lehetne belőlük hétköznapokon kávézni, teázni így is, hiszen szépek, formásak, öröm kézbe venni őket, és most már vigyázni sem kell rájuk annyira, úgyis hiányos a készlet… Na de mi legyen a csorba, fületlen kanna sorsa?
Töprengés közben eszembe jutott Andersen szépséges meséje, egy másik teáskanna története:
„…Ott hevert a teáskanna ájultan a földön, a forró víz szétfolyt belőle, letörött a csőre, letörött a füle – a födeléről ne is beszéljünk, arról már elég szó esett. Rettenetes csapás volt ez neki, s ami a legszörnyűbb: mindenki rajta nevetett, rajta, s nem az ügyetlen kézen.
p, 2022-12-02 00:00 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. December kezdetén a mikulásvirágokon keresztül csodálkozunk rá a teremtett világ csodájára.
December igazán különös elnevezést kapott a régi magyar hagyományban. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy előtte jár az enyészet hava, utána pedig majd a fergeteg hava köszönt be. A fagyos földben kint lapuló magok, gyökerek, gumók, a kopasz fák valóban mély álomba merülnek ilyenkor, mintha tudomást sem vennének a külső világról. Az élet ereje azonban megtartja őket, és
minden, amivel az enyészet nem bírt, az titokban, számunkra láthatatlanul már a tavaszi újjászületésről álmodik, hiába várnak még ránk kemény téli hónapok…
De addig is, az adventi készülődés során csöndes örömmel szemlélhetjük a távoli trópusi tájakról származó mikulásvirágok vidám átváltozását. Nyáron a kertben szépen megerősödtek a tavalyi karácsonyról maradt növények, frissen zöldellő fácskává cseperedtek. Ha sikerül olyan helyen tartani őket ősszel a lakásban, ahol nem gyújtunk villanyt esténként, és így legfeljebb csak 12 órán át kapnak természetes fényt, megjön a kedvük újra a virágzásra, hiszen őshazájukban, Mexikóban is hasonlóak a fényviszonyok. December elején még csak az apró bimbók kezdeményeit találjuk meg a hajtáscsúcsokon, a levelek átszíneződése mégis már hetekkel a virágzás előtt megindul, hogy időre elkészüljön a színes levelekből formálódó karácsonyi virágcsillag.
k, 2022-11-22 00:00 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal egy sajátos társadalmi ellenállásnak járunk utána, ami a zöld energiára való átállást is akadályozhatja.
Nagy-Britanniában az 1970-es, ’80-as években egyre szélesebb körben elterjedt jelenség lett, elsősorban a nukleáris fejlesztésekkel szemben, a „NIMBY” típusú nyilvános ellenállás. A nagy Cambridge szótár a következőkép írja le a nimbyzmust: „Olyan viselkedés, amikor valaki nem akarja, hogy valamit a lakóhelye közelében építsenek vagy csináljanak, bár szükség lenne rá, csak jobb lenne, ha valahol máshol építenék.” A NIMBY a not in my backyard angol kifejezésből elvont mozaikszó, melynek szó szerinti fordítása: ne az én udvaromban. Egy olyan emberi viselkedést, gondolkodást takar, amikor adott személy és/vagy csoport ugyan egyetért valamilyen célkitűzéssel, amelyet valakik, akár az állam, megvalósítani kíván, azt azonban már nem szeretné, hogy ez a létesítmény hozzá közel valósuljon meg.
A fogalommá vált betűszót különösen a lakosság válaszának leírására használják, nemcsak a nukleáris hulladékok, hanem általában a hulladéklerakók, hulladékégetők elhelyezése kapcsán.
v, 2022-11-06 00:00 
A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal annak járunk utána, hogyan ragadjuk meg a szárnyas időt, ami a környezetünket illeti.
„…Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepűl,
S minden míve tünő szárnya körül lebeg!
Minden csak jelenés; minden az ég alatt,
Mint a kis nefelejcs, enyész.”
(Berzsenyi Dániel: A közelítő tél)
Ezekben a szép csöndes, ködös novemberi napokban egyre több jelét látjuk a természetben a lassan közelítő télnek. De mekkora ajándék, hogy itt van nekünk a csodálatos magyar irodalom kincsestára, és ha Berzsenyi sorait felidézve tekintünk a hervadó ligetekre, a didergő vizekre, még az enyészet hava is megszépül!
De miféle szárnyas idő hirtelen tovatűnését siratja a költő? A kairosz, a minőségi idő, melyet a görögök bölcsen megkülönböztettek a kronosztól, a perceket egykedvűen számoló, „kronologikus” időfogalomtól, sokszor gyorsan rohanó, szárnyas ifjúként tűnt fel az egykori ábrázolásokon. Az év körforgásában egymás után feltűnő, majd elenyésző jelenségek, a színek hirtelen felragyogó pompája, a csöndes lombhullás is talán éppen azért olyan varázslatosan szépek, mert csak órákig, napokig tartanak, nem lehet őket megragadni, tartóztatni.
v, 2022-10-23 09:13 A Magyar Kurir internetes hirportárral együttműködésben „teremtésvédelmi kalendáriummal” jelentkezünk kéthetente azonos időben. Ezúttal az energiaválság leküzdéséhez kaphatunk új szempontokat.
Ilyenkor, ősz közepén még gyönyörű, változatos, de már lassan-lassan kopárabbá válik a természet. Aztán később egyre szürkébb lesz, és hiányzik a nyár sokszínűsége. Az élővilág sokszínűsége nemcsak gyönyörködtet, hanem védi is az életet, mint az immunrendszer. Ezért amennyire romboljuk, annyival lesz kisebb a védekező, önszabályozó, önmagát fenntartó képessége. Azaz a sokszínűség önmagában érték, méghozzá az egyik legfontosabb meghatározó jellemzője az életnek, a természetnek.
Nem ismerünk másik olyan bolygót, ahol a hőmérsékleti viszonyok az élethez mérhetően annyira stabilak maradtak, mint a Földön. Mindezért az erdők, óceánok és a sokszínű élővilág, azaz a Föld szabályozó rendszerei felelősek.
Fantasztikusan sokszínű az élővilág, a tudósok szerint is már megközelítőleg 8-9 millió egyedi fajt azonosítottak (nem számolva a mikrovilágban már ismert baktérium- és vírusfajokat), és könnyen lehet, hogy ennek a kétszeresét-háromszorosát még fel sem fedezték. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy fajok ezreit nem ismerjük meg, holott most is velünk vannak, mert mielőtt felfedeznénk, elpusztítjuk őket.
